Ételmaradékot kért, pénzbírságot kapott

2013. március 7., csütörtök 11:00 | 

Ötvenezer forintot büntetést szabtak ki egy csanádpalotai nőre, mert a szegedi Tesco éttermi részében ételmaradékot kért el az ebédjüket befejező vásárlóktól. A delmagyar.hu egy szemtanú beszámolója alapján ír arról, hogy a 24 éves, rokkant nő éppen evett, amikor a rendőrök megérkeztek, és szabálysértésért pénzbírságra büntették.

Mint kiderült, a rendőrök azért ellenőrizték, mert a biztonsági kamera felvételén látszott, hogy valaki ételmaradékot ad neki. A biztonsági szolgálat ezután fordult a rendőrséghez. Ha valaki ugyanis másokat meg is szólít az ételmaradékért, azzal szabálysértést követ el, amiért 5 és 50 ezer forint közötti helyszíni bírság szabható ki, írja a lap. A 24 éves nő a szemtanúnak elmondta, hogy mivel nem fogja tudni kifizetni a bírságot, le fogja ülni a büntetését.

h i r d e t é s

A delmagyar.hu megkereste a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot is az eset kapcsán. A rendőrség szóvivője szerint mindig a tisztességes többséget szolgálják, a Szegedi Rendőrkapitányság pedig éppen a szegediek véleményét is meghallgatva, az elmúlt fél évben 241 alkalommal intézkedett a “közösséget zaklató magatartást tanúsítókkal szemben”.

 


Dunai hajóút 2013

Dunai hajóútra tervezett indulás 2013 Április-Május
Budapest Fekete tenger útvonal. A teljes útra is keresek  jelentkezőket vagy akár szakaszokra is.

Részletes leírás a Dunai hajóútról https://www.dunaihajout.eu

Gergely Zsolt

info@gsa.hu

06703125626

galamboc_vara

A bölcsészek már nem szavaznának erre a HÖK-re

A bölcsészek már nem szavaznának erre a HÖK-re

2013. 02. 20 18:38:00 |

Az ELTE diákjainak nagy része felháborodva vette tudomásul a HÖK-lista nyilvánosságra kerülését, mások azonban elterelő hadműveletnek tartják a felsőoktatás valódi gondjairól szóló vitában, derült ki az egyetemen tanuló hallgatókkal beszélgetve. Legtöbben a zsidózáson húzták fel magukat, a lányok külsejére vonatkozó megjegyzésekkel szemben többen megértőek. A HÖK tagadja a megjegyzések létezését, a bölcsészkar dékánja közleményben ítélte el, a rektor pedig fel is függesztette a hallgatói önkormányzatot.
Kapcsolódó
Nem feltétlenül egyszerű az ELTE BTK hallgatóival „csak úgy” elbeszélgetni a tegnap nyivánosságra hozottHÖK-listáról. Egyeseket már a kérdés is idegesít, mások szerint nem ez az igazán fontos ügy a felsőoktatásban, az egyetemfoglalók pedig csak egy szigorú protokoll szerint szólhatnak hozzá a témához – az 5-6 fős társaságban egy HaHá-s aktivista kézjelekkel vezényli a véleményeket, ellenvéleményeket, és szóbeli megrovásban részesíti a vita tárgyától eltérő verbális kalandorokat.

A botrány kedden robbant ki, amikor az atv.hu közzétette, hogy az ELTE BTK hallgatói önkormányzata (HÖK) éveken át listát készített a gólyák vallási hovatartozásáról, pártpreferenciáiról és egyéb tulajdonságairól. Az oldal információi szerint 2007 óta minden évben elkészült a lista, amin számos praktikus információ mellett egy rövid jellemzés is szerepelt a gólyatáborba jelentkező hallgatókról. Szerda délután az egyetem rektora felfüggesztette a bölcsészkari HÖK-öt, emellett bejelentést tett az illetékes hatóságoknál, hogy a jogsértő adatkezelés ügyében eljárjon.

Ezt a HÖK-ösök a gólyák facebook és iwiw profiljai alapján állították össze, többnyire az illetők párthoz, ideológiához vagy valláshoz való kötődéseire kihegyezve, de a megjegyzések a készítők számára vonzó („jó segg”) és szerintük könnyen kapható („óriási ribanc”) lányokról is megemlékeznek. A leírások jelzői között szerepeltek a „szerintem cigó”, a „csúnya zsidó feje van” és a „leplezetlenül buzeráns” is, de több esetben a pátszimpátiára is kitértek a lista készítői („elempés libernyák”).

Pistának jó lesz

Az ELTE diákjainak egy része szerint a lista kiszivárogtatásának időzítése egyáltalán nem volt véletlen: hétfőn az BTK hallgatói önkormányzatának elnöke levelet írt az intézmény rektorának, amelyben helytelenítette, hogy az intézmény egyes tanárai is részt vesznek a diáktüntetéseken, ezzel megsértve a „tanulni vágyó ELTE BTK-s hallgatókat”.

Az egyik egyetemfoglaló elbeszélése szerint a levélre hamar megjött a válasz: a demonstráló diákok székhelyéül szolgáló 47-es terembe hétfőn este állítólag berontott két korábbi hallgatói önkormányzati tag, és elejtették, hogy „figyeljétek holnap a médiát, mert érdekes hírek lesznek”.

Másnap reggelre kikerült a lista egy része, estére a Mandiner blog pedig az egészet megszerezte. Ebből a verzióból még ki voltak húzva a nevek és egyéb személyes adatok, azonban később a szenzitív információkat tartalmazó teljes változat is elkezdett keringeni a neten.

A lista durva, sértő megjegyzései egy nap alatt szállóigévé váltak: az egyetemen minden eddiginél gyakrabban emlegetik az egyiptológus lányokat, de a „Pistának jó lesz” minősítés is bekerült a köztudatba.

Akik szerint felháborító

Az ELTE diákjai nagy részének Deutsch Tamáshoz hasonlóan nincs túl jó véleménye a lista készítőiről. A kapun belépve a következő mondat hallatszott ki két lány beszélgetéséből: „nem érdekel, mit gondolnak rólam ezek az undorító férgek”. Sokan vannak, akik „nem találnak szavakat”, egyeseket a listázás a kommunizmusra emlékeztet, míg mások egészen radikálisan lépnének fel a listázókkal: „be kéne dobni egy Molotov-koktélt a H-épületbe, aztán égjen benn az összes”. A sértettek közül többen kiemelték, hogy zsidó származásuk miatt személyesen is megbántva érzik magukat, bár a felháborodás a zsidózás miatt általánosnak mondható.

Többen sérelmezték, hogy az ügy nem váltott ki elég nagy visszhangot, a reakciók lagymatagok. Az egyik egyetemfoglaló szerint „külföldön az ilyesmi miatt tízezres tömegtüntetések lennének”, itt meg páran háborognak egy negyedéig sem telt előadóban. A diák előbbi véleményét azzal támasztotta alá, hogy szerinte az osztrák lapok többet foglalkoznak a mozgalmukkal, mint a hazai sajtó. „Lehet, hogy inkább autókat kéne borogatnunk” – javasolja egy másik hallgató a nagyobb figyelem felkeltése érdekében. Azonban többen úgy gondolják, inkább a felsőoktatás megújításával kéne foglalkozni, mint az egyébként felháborító listára pazarolni a kapacitásokat.

Fábri György, az ELTE közkapcsolati rektorhelyettese az Indexnek kedden azt mondta: az ELTE vizsgálja, hogy valóban készültek-e ilyen listák. Ha ez bebizonyosodik, annak akár büntetőjogi következményei is lehetnek. Dezső Tamás, a bölcsészkar dékánja szerda délután azt közölte: a vizsgálóbizottság állásfoglalásától függetlenül „mélységesen, és megrendíthetetlen elszántsággal ítélek el minden származásra utaló, vallási, nemi, világnézeti, ideológiai vagy más identitásbeli alapon történő megkülönböztetést, vagy erre irányuló szándékot. Nemcsak a szándék tényét, de az emberi méltóság más aspektusait sértő stílusát is mélységesen megalázónak tartom.”

Akik szerint nem ez az igazi baj

Bár olyan diákot nem sikerült találni, aki szerint a lista elfogadható lenne, többen is akadtak, akik szerint ez csak a politikából jól ismert témaelterelés egyik példája, ezért nem kéne vele túl sokat foglalkozni. A diákok egy része szerint sokkal nagyobb gondok vannak a felsőoktatásban, semmint hogy „pár idióta személyiségi jogokat sértő, inkorrekt listákat készített”. Olyanok is akadtak, akik kedden Facebookon már minden részletében kibeszélték a témát, ezért elegük volt belőle. Az órákon ez állítólag nem volt téma.

A diákfórumok szervezői érzik az „ügyükre” irányuló médiafigyelem hanyatlását, ezért esetükben akár féltékenységről is szó lehet, de sokan valóban úgy látják, hogy „nem ez itt a fő kérdés”.

Akik összekacsintanának

Pár történelemszakos hallgatóval elbeszélgetve kiderül: korántsem mindenki tartja ugyanakorra drámának a lista létezését és nyilvánosságra kerülését. Bár mindannyian elítélik a lista tartalmának diszkriminatív elemeit, a csajozós megjegyzésekkel szemben némivel elnézőbbnek tűnnek.

„Ne mondd már, hogy mi nem szoktuk osztályozni a csajokat a folyosón!” – inti egyikük a társait, akik közönyösen fogadják a megjegyzését. A töri szakosok egyetlen HÖK-öst ismernek, ő elmondásuk szerint „nem jobbikos, inkább olyan kicsit arisztokratikus gyerek”. Elmondásuk szerint jobbra húzó hírnevével ellentétben a szakon sincs jele a politizálásnak.

A HÖK megítélése egyébként úgy látszik, nem változott az események hatására: a megkérdezett diákok a jelenlegi vezetőkre „biztosan nem szavaznának újra”, magát a szervezetet azonban nem szántanák be.

Az MSZP Zsiga Marcell lemondását követeli

Az MSZP Zsiga Marcell lemondását követeli

Az MSZP Zsiga Marcell lemondását követeli
Az MSZP Zsiga Marcell lemondását követeli
Miskolc – „Sajnálom, hogy Török Zsolt, az MSZP embere gyűlöletkeltéssel indította a mai napot is” – reagált dr. Zsiga Marcell alpolgármester a szocialisták szerdai sajtótájékoztatójára.

 

Török Zsolt, az MSZP szóvivője ugyanis parlamenti mandátumának és miskolci alpolgármesteri címének visszaadására, valamint a közéletből történő teljes visszavonulásra szólította fel a fideszes Zsiga Marcelltszerdán. És arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy vonja meg bizalmát a miskolci alpolgármestertől.

Indokként említette: „Jogtalanul vett fel több mint 700 ezer forint költségtérítést, miskolci városvezetőként önkormányzati cégeknél helyezte el családtagjait. Ezután tette legemlékezetesebb kijelentését, amikor azt mondta, hogy havi 47 ezer forintból biztosan meg lehet élni, Az is joggal háborította fel a miskolciakat, hogy az önkormányzat csak az alpolgármester kapujáig újíttatta fel azt az utcát, ahol a politikus frissen vásárolt háza áll. Legutóbb pedig arra derült fény, hogy Zsiga Marcell 40 millió forintért vette meg házát Miskolcon, miközben vagyonnyilatkozata alapján erre nem lett volna lehetősége.”

Zsiga Marcell szerint: „Nem lehet komolyan venni Török Zsoltot, aki attól sem riadt vissza, hogy nem létező felsőfokú végzettséggel ruházza fel saját magát. Az MSZP ellen a közelmúltban, rágalmazás miatt tettem feljelentést, mostTörök Zsolt ellen is megteszem.”

Az alpolgármester vagyonnyilatkozatát – a Blikk bejelentése miatt – az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága vizsgálja. Rubovszky György, a bizottság elnöke azt mondta lapunknak hétfőn: öt napja vanZsiga Marcellnek, hogy nyilatkozzon az ügyében. „A lelkiismeretem, becsületem tiszta, határidőig leadtam a bizottságnak a bekért adatokat” – mondta dr. Zsiga Marcell.

ÉM-NSZR


OGY – Rubovszky: jövő héten dönt a mentelmi bizottság Zsiga Marcell vagyonnyilatkozata ügyében

Budapest, 2013. február 20., szerda (MTI) – Határidőre válaszolt Zsiga Marcell fideszes országgyűlési képviselő a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos kérdésekre, az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága jövő heti ülésén dönt, elfogadja-e azt – mondta el a testület elnöke, a KDNP-s Rubovszky György az MTI-nek.

MSZP: távozzon a közéletből Zsiga Marcell!

Budapest, 2013. február 20., szerda (MTI) – Parlamenti mandátumának és miskolci alpolgármesteri címének visszaadására, valamint a közéletből történő teljes visszavonulásra szólította fel a fideszes Zsiga Marcellt az MSZP.

Fejlesztés vízen és levegőben is

Borsod-Abaúj-Zemplén – Dél-Borsod lehet a megye egyik fő – földi, vízi és légi – logisztikai központja.

„Elsősorban a transznacionális áruforgalom kiszolgálására építő logisztikai centrum kialakítása a cél Mezőkövesden, építve a rendelkezésre álló közúti (M3-as autópálya), vasúti, valamint a korszerűsítendő repülőtéri infrastruktúrára és a közeli Tiszaújváros jövőben megépülő tiszai áruforgalmi kikötőjére.

Kapcsolat kelet feléuszaly-600x400

További logisztikai beruházások Sátoraljaújhelyen és Tornyosnémetiben lehetségesek” – fogalmaz a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció munkaanyaga, amelyet a napokban tárgyalt a megyei közgyűlés. A megye fejlesztési elképzeléseit az év első felében beépítik az Országos Területfejlesztési Koncepcióba, amely – többek között – azt szolgálja, hogy az ország számára rendelkezésre álló fejlesztési pénzeket a kidolgozott fejlesztési tervek szolgálatába állítsák.

A megyei fejlesztési irányok egyike a már említett logisztikai központ mivolt kihasználása. Megyénk Szlovákia, Ukrajna és Lengyelország irányába is jól elérhető közúti és vasúti kapcsolattal rendelkezik, ennek kihasználása a rendszerváltás óta időről-időre felszínre kerülő kérdés. Természetesen mind a vasúti hálózatunk, mind közútjaink – eltekintve a nemrég megépült M3-as, M30-as autópályától – állapotán javítani kell, hogy alkalmas legyen megbízható áruszállításra. A közúti, vasúti hálózat számára azonban közvetlen összeköttetés alakítható ki az egykori mezőkövesdi katonai repülőtérrel, amelyet már hosszú esztendőkkel ezelőtt áruforgalmi-logisztikai repülőtérré akartak alakítani. Az akadálya – mint nagyon sok esetben – a pénz volt.

Szeged, Szolnok, Tiszaújváros

Hasonló a helyzet Tiszaújvárosban is, ahol már a kilencvenes évek közepén elkészítették azt a koncepciót, amely logisztikai központként képzelte a várost – beleértve a prisperáló ipari parkot – úgy, hogy a meglévő vasúti szárnyvonalat öszeköti a leendő vízikikötővel és az akkor még nem létező M3-as autópályával. A Tisza víziközlekedésének kihasználása is évtizedek óta dédelgetett elképzelés úgy, hogy az országban lévő szakaszán SzegedSzolnok és Tszaújváros lehetnének a főbb logisztikai átrakóközpontok. Tiszaújváros esetében ez most kiegészülhet az elérhető közelségben lévő mezőkövesdi légi átrakó kapacitással.

ÉM-SZB

 

  1. A megyében a lakónépesség csökkenése 2030-ra megáll. A lakónépesség csökkenése a születések számának közel stagnálása, az országos átlagot elérő magasabb élettartam és az elvándorlás mértékének megállása mellett valósul meg.
  2. A gazdaságilag aktív lakosság száma növekszik, miközben bővül a foglalkoztatottság szintje és a munkanélküliség tartósan 10 százalék% alá süllyed. A foglalkoztatást segíti a jól működő és a helyi gazdaság igényeihez illeszkedő szak-, felnőtt- és felsőfokú képzési rendszer működése. A foglalkoztatás helyzetét javítja a népesség egészségtudatosságának javulása és jobb egészségi állapota, aminek eredményeként csökken a betegszabadságon töltött napok száma és nő az átlagos várható élettartam is.
  3. A gazdaság fejlődésében, így a hozzáadott érték előállítása és a foglalkoztatás szempontjából meghatározóak a megyére jellemző tradicionális iparágak helyi gazdaságba beágyazódott hazai és külföldi tulajdonú vállalatai, valamint a vegyipar, gépgyártás, energiaipar, emellett az infokommunikációs szolgáltatásokon alapuló tevékenységek. A fejlődés meghatározó sikertényezői: a foglalkoztatási központok jó elérhetősége, a jól képzett és hatékonyan dolgozó munkaerő, illetve a helyi kutatás-fejlesztési központokkal való együttműködések. Az országos átlagot meghaladó mértékben növekszik a megyében a feldolgozóipari és a szolgáltató ágazatok vállalatainak hozzáadott értéke, elsődlegesen a foglalkoztatási központokban (ezek közül is kiemelten Miskolcon) beruházó vállalatok teljesítményének köszönhetően. Miskolc az európai munkamegosztásba bekapcsolódott egyetemével és kutatóintézeteivel regionális hatású elismert gépipari és mechatronikai innovációs központ.
  4. A megye természeti erőforrásainak – 2010-hez képest – magasabb szintű hasznosítása valósul meg és ez fenntartható módon történik. Bővül a mezőgazdaság kibocsátása, különösen a zöldség-, gyümölcs- és kertészet ágazatban történő foglalkoztatás növeléssel párhuzamosan, illetve a megye energia-felhasználásának több mint fele megújuló energiaforrások (elsősorban biomassza, ez kiegészítve nap, szél, geotermia és egyéb korszerű technikák) hasznosításával és a szénbányászaton alapuló saját energia-előállítás révén valósul meg. Bővül a helyi piacra előállított, főként mezőgazdasági alap- és feldolgozott termékek köre, elsődlegesen a közösségi alapú foglalkoztatás eredményeként.