Rendezik a Hejő medrét

Rendezik a Hejő medrét

 

medertisztitas_140520_vcs_04.jpg

A Pesti és az Egri út közötti szakaszon takarítják a Hejő-patak medrét a terület önkormányzati képviselőjének kezdeményezésére, hogy ne fordulhasson elő még egyszer a 2010-es árvíz.

Gonda Géza, a 3. vk. önkormányzati képviselőjének a városi közgyűlésen többször is elhangzott kérésére kezdődött a Hejő-patak medrének tisztítása, rendbetétele.

medertisztitas_140520_vcs_10.jpg

– A Hejő kevésbé ismert a városban, pedig átfolyik a városrészen, és Miskolc második legnagyobb patakja. Az esőzések miatt nagyon magas szintre emelkedik a víz. 30 éve nem történt semmilyen beavatkozás, feltöltődött, benőtte a gaz és a bokrok. 2010-ben ötször volt árvíz a Bognár utcán, betört a lakásokba, kertekbe. Most teljes mederrendezés történik a Pesti úttól az Egri útig. Medermélyítés, rézsű kialakítása, bokrok, fák eltávolítása, hogy ne akadjon fel rajta az uszadék. A cél, hogy többször ne fordulhasson elő még egyszer az, ami 2010-ben – mondta a politikus. Hozzátette, a csapadékelvezető-rendszerrel is nagy elmaradásban vannak.

A képviselő kiemelte, pályázati forrásból valósul meg, hogy Hejőcsabán rendben lesz a patak ezen szakasza, és nem kerül újra víz a pincékbe.

minap.hu
fotó: Végh Cs.

Betiltják a Windows 8-at Kínában

Betiltják a Windows 8-at Kínában

win8

Kínában megtiltották, hogy az amerikai Microsoft legújabb operációs rendszerét, a Windows 8-at telepítsék az állami hivatalokban működő számítógépekre – jelentette a Hszinhua állami hírügynökség.

Peking biztonsági okokra hivatkozva rendelte el a tilalmat – írja az MTI. A kormányrendelet szerint tilos a Windows 8 operációs rendszert telepíteni az állami szervek által beszerzett asztali számítógépekre, laptopokra és tabletekre.

A tilalom csak a hivatali gépekre vonatkozik, a magántulajdonban lévőket nem érinti.

Már Gesztelynél is Zsolcánál is tetőznek a folyók

Már Gesztelynél is Zsolcánál is tetőznek a folyók

2014-05-19 21:29

arviz_fugodhernadszta_mti_140519.jpg

A Hernád állami fő védvonalának a megerősítése, illetve a gátak megmagasítása befejeződött hétfő hajnalra, így megelőző védekezési munkát már nem végeznek a folyó mentén. A harmadfokú készültség viszont továbbra is érvényben volt hétfőn délután. A Sajón csak elsőfokú a készültség, de áradása miatt így is le kellett zárni két utat.

Már apad a Hernád felső szakasza, Gesztelynél azonban még árad a folyó. A vízügy.hu információi szerint, amíg Gibártnál hétfő reggel 8 és délután 4 óra között 12 centit apadt a víz, 450 centiről 438-ra, addig majdnem ugyanannyit emelkedett mindössze két óra alatt Gesztelynél. Hétfőn délután 2 órakor 352, 4 órakor 360 centimétert mértek. Az előjelzés szerint itt várhatóan holnap hajnalban tetőzik 375 centiméteren. Jó tudni: a valaha mért legnagyobb vízállás 517 centiméter volt.

Gesztely is a három fő védekezési helyszínhez tartozik Aszaló és Belegrád mellett, így a hét végén ott is elvégezték a szükséges megelőző védekezési munkákat, azaz megerősítették, megmagasították a gátakat.

arviz_fugodhernadszta2_mti_140519.jpg

A Sajó teljes megyei szakaszán érvényben van az elsőfokú készültség, annak ellenére, hogy Sajópüspökinél lassan apad, így ott már – Felsőzsolcánál pedig még nem éri el az annak megfelelő szintet. Sajópüspökinél 2, Sajószentpéternél 1 centit apad a folyó hétfő délután 2 és 4 óra között. Felsőzsolcánál reggel 7 és déli 12 óra között 12 centit emelkedett (245-ről 257-re), de a várakozások szerint ezzel el is érte tetőpontját.

A megye útjait így is érinti az ár: a Sajó miatt teljes útzár van érvényben a 26-os főút és Sajókaza, valamint Muhi és Köröm között. A Hernád áradása miatt teljes pályás korlátozást kellett bevezetni Sajólád és Bőcs, Kiskinizs és Hernádkércs, Hernádszentandrás és Pere, Hernádszentandrás és Encs-Fügöd, továbbá Novajidrány és Vizsoly között.

minap.hu
Fotó: MTI

Drámai az árvízi helyzet Szerbiában

Drámai az árvízi helyzet Szerbiában

Forrás: M1 – Híradó | 2014. 05. 19. 12:43:00

Félszáznál is többen haltak meg, és tízezreknek kellett elhagyni az otthonát a árvizek miatt a Balkánon. Az áradás további áldozatokkal szedhet, mert a víz elmosta a boszniai háborúban lerakott aknákra figyelmeztető jelzéseket.

Félszáznál is többen vesztették életüket a Balkánon pusztító árvizekben. Boszniában eddig 30, Szerbiában és Horvátországban egy ember halt meg, két embert eltűntnek nyilvánítottak a hatóságok. A százéves rekordokat megdöntő árvíz következtében Szerbiában eddig 25 ezer, Horvátországban pedig 15 ezer embernek kellett elhagynia otthonát. A helyzet továbbra is kritikus, mert a Száva tovább árad, a gátak pedig átáztak.

Boszniában három nap alatt annyi eső esett, mint amennyi három hónap alatt szokott. Sokan a házuk tetejére menekültek, mert olyan gyorsan emelkedett a vízszint, hogy már nem volt idejük elhagyni az otthonukat. Őket egyenként mentik ki.

Bosznia területének harmada került víz alá. A legkritikusabb helyzet Észak-Boszniában, a Száva mentén alakult ki, az áradás itt eléri 3-4 méteres mélységet is. Meg nem erősített hírek szerint harmincra nőtt az áldozatok száma.

Az áradás további áldozatokkat szedhet, mert a víz elmosta a boszniai háborúban lerakott aknákra figyelmeztető jelzéseket. A boszniai háború során egymillió aknát raktak le, amelyekből 120 ezer még mindíg nem szedtek fel.

Kétéltű járművekkel, gumicsónakokkal és helikpterekkel mentik az embereket Horvátországban is, ahol szintén a Száva áradása okozza a legnagyobb gondot. Horvát sajtóinformációk szerint 15 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, egy ember meghalt, kettőt pedig eltünt.

Rajevo Selo-n a házak erkélyeiről mentik a helyieket. A víz itt is olyan hirtelen emelkedett, hogy a településen élőket csak a hadsereg helikoptere tudták kimenekíteni.

Tegnap jöttek buszok, de nem vettük komolyan, nem mentünk el, mert nem hittük, hogy ilyen nagy lesz az áradás – mondja egy asszony, akit később már csak az ablakon keresztül tudtak kihozni a házából.

Az elszabadult háziállatokat egyelőre nem tudják kimeneteni a vízból. Az utcákon malacok úsznak, és szarvasmarhák kószálnak.

Katasztrófális a helyzet Szerbiában is, ahol a szerb miniszterlenök szerint ezer éve nem volt ekkor áradás. Obrenovacon a legsúlyosabb ahol a Kolubara folyó nem csak a települést, hanem a helyi szénbányát is elárasztotta. Ez a bánya látja el Szerbia legnagyobb erőművet szénnel, így félő, hogy fennakadások lesznek az ország áramellátásában.

Árvíz Szerbiában – megrongálódott házak

Katonák és önkéntesek rakják a homokzsákokat a Belgrád melletti Kostolacon is, hogy megvédjék az ország másik erőművét a Mlava folyó áradástól.

A helyzet nagyon komoly, a folyó két kilométerre folyik az erőműtől, de most egyre közelebb jön – mondja Kostolac polgámetere.

Belgrádba közben megérkezett az oroszországi segélyküldemény. A 38 tonnányi szállítmány áramfejlesztők, szivattyúkat, csónakokat, takarókat, étel és csecsemőtápszert tartalmaz.

Nem gaz: így használja a csalánt!

Nem gaz: így használja a csalánt!

Forrás: Kossuth Rádió, Hajnal-táj | 2014. 05. 18. 15:11:00

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Nemcsak a kislibáknak, hanem az embernek is érdemes csalánt fogyasztania, mert az asztalon általában idegenszerűen ható növényből nemcsak hogy finom, de felettébb egészséges ételek is készíthetőek. Sőt, más növényeket is érdemes feldolgozott csalánnal táplálni. A csípős gyom ráadásul, ahol meghonosodik, a leromlott talajt csodás termőfölddé alakítja.

Kevesen tudják, hogy a csalán nem csupán fájdalomcsillapító hatású, hanem remek immunerősítő is. Nagy mennyiségben tartalmaz fontos ásványi anyagokat, vasat és szelént. Megtalálhatók benne a karotinok is, melyek antioxidáns hatásuk mellett szintén immunitást serkentők. A ráadás a csalánban a nagy adag C-vitamin.

Lechner Judit kertészmérnök, biogazda a Hajnal-táj csütörtöki adásában hangoztatta, a csalánból nemcsak tea, hanem leves és főzelék is készíthető, értékes összetevői miatt tehát tápláléknövényként is érdemes hasznosítani.

A Somogy megyei Péterhidán élő Werstroh Gyula vendéglátós a falubeliektől tanulta el a csalánrecepteket, a növényből készült fogásokat rendszeresen szerepelteti a menüben. Ha a vendégek idegenkednek ezektől az fogásoktól, mindig elmondja, hogy a csalán nyersen csíp, de a belőle készült étel nem, a csalánleves zamata felséges, nem hasonlít a spenóthoz vagy a sóskához és nem fűízű. Ennek az a titka, hogy alapanyagként nagyon zsenge csalán legfelső leveleit kell használni. A leszedésükkor, mint elmondta, mindig bőrkesztyűt használ, de a növény még azon keresztül is képes megcsípni a kezét – mondta az éttermes a Kossuth Rádió műsorában.

Werstroh Gyula hozzátette, egy négytagú család számára elegendő csalánleveshez körülbelül 500-600 gramm apró, zsenge levélre van szükség. A bőven mért csalánt olajon vagy vajon megpirított hagymára kell tenni a serpenyőbe – a leveleket nem kell összevágni –, és megpárolni. Ha ez megtörtént, akkor a növény már egyáltalán nem csíp. Ezt követően összevágott krumplival tovább kell párolni, majd néhány gerezd fokhagymát kell hozzáadni, és felönteni húslevessel. Újabb, rövid, 10-15 perces főzés jön, majd a levest kicsit össze kell turmixolni, végül tejföllel megköríteni, és kész a csalánból készült fogás.

Lechner Judit elmondta, a csalánban nagyon sok a vas. Érdekesség, hogy a növényt régen aprítva, takarmányként a kislibák etetésére használták, amitől szépen kifényesedett a madarak tolla és nagyon egészségesek voltak. Még a növényeknek is adnak csalánt: a biokertészeknél szokás, hogy szárított porát a palántaföldhöz keverik. Ennek oka, hogy más terményeket is ellenállóvá, erőssé, egészségessé tesznek a csalán által begyűjtött anyagok.

Eközben a csalán olyan helyeken bukkan föl, ahol a talaj leromlott, illetve ólak környékén, ahol sok vizelet gyűlik össze, sok a nitrogén a talajban. Tehát a csalán a legtöbb növény számára alkalmatlan, tönkretett talajokat képes csodálatos termőfölddé átalakítani – mondta a Hajnal-tájnak nyilatkozó kertészmérnök.