Egyetlen PC-hez kötődik az Office 2013 licence

Újabb olyan megoldást alkalmaz a Microsoft, amely erősen megoszthatja a felhasználókat és amit a közelmúltban a Windows operációs rendszerek esetében megszokhattunk.

A végfelhasználók által megszerzett új Office 2013-licencek kizárólag egyetlen számítógépenhasználhatók és ahhoz a hardverhez köthetők. Amennyiben a konfiguráció elromlik, akkor új licencet kell szerezni. Daryl Ullman, az Emerson Consulting Group tanácsadó cég szoftverlicencelési szakértője szerint az újítás alapvető változást jelent az eddigi végfelhasználói licencszerződésekkel (EULA) szemben. Mindez természetesen plusz költségeket jelent a vásárlóknak, hiszen a licenc nem vihető tovább az egyik PC-ről a másikra, s hiába törli le valaki a régi számítógépéről, attól még az új konfiguráción nem tudja majd használni, feltéve, ha a szoftverhez már megadta a termékkulcsot és aktiválta azt.

A szakember úgy vélte: ez a változtatás is azt vetíti előre, hogy a Microsoft a szoftverbérlés felé akarja terelni az embereket. A társaság ez utóbbi konstrukciót alkalmazza az Office 365 irodai programcsomag esetében is és ennél csak annyi időre kell licencdíjat fizetni a program után, ameddig valaki használja az alkalmazást. A népszerű Office 2010 Home & Student Edition esetében az EULA viszont lehetővé tette, hogy az illető akár más számítógépen is használja az irodai programcsomagot, de ilyen váltásra csak 90 naponként egyetlen alkalommal kerülhetett sor. Az Office 2013 végfelhasználói licencszerződéséből azonban eltűnt ez a pont.

Egyelőre még semmit sem lehet tudni arról, hogy a termékaktiválást, illetve a hardverek esetleges cseréjét miként ellenőrzi a vállalat. 

Szponzorált házibuliba járnak a tinik?

Szponzorált házibuliba járnak a tinik?

“A Nap odasüt a házra, madárka száll az antennára” – énekli a Kaukázus egykori frontembere, és nem is egy bábszínház bemelegítéseként pár tucat óvodásnak, hanem egy rakás részeg egyetemistának, akik arcukon a Hair óta rettegett mosollyal tátognak vele, sőt néhányan még mutogatnak is: a nap ugye süt, az ujjaim rezegnek, ez meg itt a házikó, a kezemmel mutatom a tetőt, és igen, közben úgy nézek, mintha Geréb Ágnes szállt volna alá mennyei ragyogásban.

Mindez a Mika Tivadarban csak egy kicsit meglepő, az viszont kifejezetten furcsa, hogy alighogy véget ér a dal, ami bele karolt a lelkekbe, és közös körtáncra hívott a boldogság hajnali harmattól csillogó rétjén, na mindezek után az énekes leereszti dobozgitárját és szelíden csak ennyit kérdez: Ki akar nyerni egy ingyen Zubrówkát? Vagy hívjam inkább Zsubinak?

És mindenki mosolyog, Geréb Ágnes még itt van köztünk, csak ingyen termékmintákat osztogat vodkás üvegnek öltözve. És ez a fickó énekelte még nem is olyan rég, hogy “Csak a teszkó, mindenkinek lesz jó, akciókban dúskálunk, és megment minket a teszkó”.

Mindez csak azért fontos, mert ez a hosszú pr-akciók éjszakája, a hétvége amikor a buli színtiszta marketingként csapódik ki a lepárlóban. A Zubrówka mellett most akciózik a Rézangyal is, hogy sípoltatná ki a nevük az NMHH. A békebeli életérzésre építő pálinkamárka persze a nagyon fiatalokra hajtana, ahogy mindenki más is. A tizenévesek meg ugye nem buknak a rusztikus bútorok közt a pálinka opálos csillogásában gyönyörködő öltönyös üzletemberekre, így jött, hogy az ötlet, hogy legyen egy házibuli, de olyan hatalmas, hogy a készenléti rendőrség is kivonuljon a konfettiágyúkkal.

És ha már házibuli, hát válasszák meg a tagot, aki az egészet tartja, de nem is egyszer, de hat hónapon át folyamtosan, és kapjon is házat a bulihoz, de legalább is egy lakást. Meg reflux tornyotlánccal. Az álommeló alkoholista verziója ez, mert hát mi lehet annál jobb munka, mint fél évig bulizni, ráadásul úgy, hogy a buli jön házhoz. Főleg, ha reggel nem neki kell felmosnia a hányást, és elmosogatnia a cigarettacsikkekkel csurig tömött poharakat.

Mindezt a Facebookon reklámozta be a cég, de nem mint pr-eseményt, hanem mint igazi házibulit. Mert ugye a social web, meg a tinédzserek marketingelérése, még jó, hogy a Snapchat még csak most szivárog át a határon, mert azt már egy harmincas marketinges meg sem érti, csak ha bekatizik a webkettes továbbképzés előtt.

A házibuli persze a Bár Ó nevű romkocsmával egy címre volt bejelentve, hiszen a pálinkaház arca a kocsma melletti lakásban húz le majd fél évet, vagyis meghitt vasárnap délelőttök várnak rá az elkövetkező hónapokban pár tucat ismeretlen részeggel, akik túl sokáig maradtak a szórakozóhelyen. De legalábbis egy felessel tovább a kelleténél.

A nyitó bulin persze egy saroknyi tizenéves vár szép sorba rendezve arra, hogy bejusson egy olyan romkocsmába, ahova egyébként egy másik hétvégén csak úgy besétálhat, körülnézhet, majd fintorogva megjegyezheti, hogy baszdmeg, ide is csak harmincas angolok járnak legénybúcsúzni. Amikor azt kérdezem, hogy zavarja-e őket a házibulinak számító szponzorált jókedv, akkor egy részük furán néz rám, és van olyan is, akinél hallani a csörömpölést, ahogy leesik: ja, akkor ezért vannak itt a biztonsági őrök. De a többség csak megvonja a vállát, persze, hogy reklámparti, de hát van ingyen pia, és bent bulizik egy rakás barátjuk.

“Az olimpiát meg a Coca-Cola szponzorálja, nem?” – mondja az egyik sorban álló egyetemista srác, majd a jól felépített hasonlathoz újabb, de rozoga építményt ácsolva még hozzáteszi: “Ha szeretem a magasra ugrást, vagy tudod, ahol azon a lécen vetődnek át, akkor elmegyek, még ha nem is szeretem a kólát. Mondjuk nem tudom, ki nem szereti a kólát”.

Odabent eközben a huszonéves szponzorarc bulizik, hátán egy ledfal erejével világít, hogy Tag, a kabátjába pedig két tömlőt varrtak, egyet a mézes baracknak, egyet meg a szilvának. Ennyiben, meg pár raklapnyi előre csomagolt felesben ki is merül a pálinkaház támogatása, ide tényleg mindenki olyan piát hoz be, amilyet csak akar, és nincsenek hatalmas molinók, meg felest kínáló, cégjelzéses miniszoknyába öltöztetett hoszteszek sem.

Idebent is érdekelt volna, hogy most akkor zavar-e valakit az hogy egy marketingakció keretén belül isszák le magukat, de a legértelmesebb nyilatkozat is csak annyi volt, hogy “nincs jobb mint tinivel kúrni”. Ez pedig ugyan többet mond a célcsoport alkoholfogyasztási szokásairól, mint egy ppt-vel megtámogatott, száz oldalas pdf-ben letölthető piackutatás, mégsem adott választ a releváns kérdésekre.

A Tag persze folyékonyan nyilatkozott, biztos Pálffy István tartott neki tréninget a buli előtt: a lényeg az, hogy bulizni jó, a termék jó, és a kettő közti összefüggés legfeljebb a véletlen műve. Mindez jelentheti azt, hogy a mai fiatalok rohanó világunkban már kurvaként állnak az információs szupersztráda szélén, kezük feltartva, mint egy lájk gomb, és mindenre lfelkéredzkednek, amit a cégek kínálnak. De jelentheti azt is, hogy végre felnőtt egy generáció, akik értik, hogy mi az a piacgazdaság. Megkockáztatom, hogy a marketingesek sem tudják a választ, csak eventet kreálnak, bulit, meg koncert hirdetnek, és osztanak meg. Azt ismételgetik, hogy gerillamarketing, meg social web, és igyekeznek megjegyezni, hogy a Tumblr az új Facebook, a Snapchat meg az új Tumblr, és egyébként is a Gangnam Style már kínos, a Harlem Shake viszont kúl. És a végén a kúlt megpróbálják fiatalosan megnyomni.

A harmincas éveik végét taposó marketingszakemberek megnyugtatására azért közlöm, hogy semmi nem változott: a házibuli központja még mindig a konyha, és az este egy pontján a rendőrök ugyanúgy kiszálltak, mintha csak 1986-ot írnánk.

Forrás:index.hu

Kiszámíthatatlanul tüntettek a diákok

Kiszámíthatatlanul tüntettek a diákok

2013. 02. 18 17:56:00 |

A korábbi diáktüntetésekhez képest jóval kevesebb, csupán 200-300 hallgató vett részt a hétfő délutáni vonuláson. Az ELTE BTK elfoglalt előadótermétől indultak, és ide is érkeztek meg két és fél órával később. A tüntetés végül nem a bejelentett útvonalon zajlott, nem kis fennakadásokat okozva a budapesti csúcsforgalomban.
Címkék

Hétfő délután kiszállt a Nemzeti Nyomozó Iroda több nyomozóval az ELTE BTK épületébe az egyetemfoglaló diákokhoz, ezért az öt órára tervezett demonstrációjuk fél órás csúszással indult el. Körülbelül kétszáz demonstráló a Trefort kertben várakozott, miközben abban a teremben, ahol eddig a fórumokat tartották az NNI dolgozói tanúkat hallgatott ki. Ismeretlen tettes ellen nyomoznak közérdekű üzem megzavarásának előkészítése miatt, mert a diákok egy híd elfoglalásáról beszélgettek – erősítette meg az az NNI vagyonvédelmi főosztályának vezetője a helyszínen.

Az egyik kihallgatott diák kérdésünkre elmondta: arról kérdezték őket, volt-e szó fórumaikon hídfoglalás tervéről, és ha igen, ki beszélt erről. Egy másik, a fórumokon gyakran részt vevő diák a helyszínen arról mesélt, hogy pár napja valóban felmerült a hídfoglalás lehetősége, de csak egy rövid flashmob egy elemeként. Nem minden diák volt hajlandó jogi képviselő nélkül válaszolni a nyomozók kérdéseire, ők idézést kaptak, és egy későbbi időpontban kell majd beszámolniuk arról, hogy mit tudtak a hídfoglalás előkészítéséről.

A nyomozók elsősorban azokat a hallgatókat hallgatták ki, akik a legtöbb időt töltöttek az elmúlt héten az egyetemfoglaláson. A teremben korábban jogértelmezési vita zajlott le arról, hogy a hídfoglalásról való beszélgetés bűncselekménynek számít-e. Információink szerint a nyomozókat Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja arra kérte, hogy egyetlen diákot se vigyenek el kihallgatni, inkább felajánl egy termet ehhez. A Hallgatói Hálózat közleménye szerint az egyik egyetemfoglaló a kihallgatáson nem kívánta megadni a telefonszámát. A nyomozó ekkor azzal fenyegette meg a hallgatót, hogy “egyenruhást hív, lopás gyanújával elkobozzák a telefonját és megszerzik a számot”. Fenyegetését végül nem váltotta be, kénytelen volt megelégedni egy email címmel.

Hétfőn nap közben is sok rendőrt láttak a budapesti hidakon, de erre a hivatalos rendőrségi magyarázat az volt, hogy az „országos rendőrfőkapitány úr az ország egész területére 2013. március 31-ig fokozott ellenőrzést rendelt el, ennek kapcsán van fokozott rendőri jelenlét a főváros területén is”.

Vonulás

A hídfoglalás végül a délután mégis megvalósult, igaz, egészen biztosan nem az előre eltervezett módon. A rendőri intézkedés miatt a vonulás némi késsel, fél hét körül indult el Múzeum körúton. Némi meglepetésre a menet a Kálvin tér után nem a Corvinus egyetem felé indult el, hanem lefordult az Üllői útra. Ez volt az első alkalom, amikor a diákok váratlan irányváltása láthaóan meglepte a menetet biztosító rendőrsorfalat is. A menet az Üllői útról lefordult a Ráday utcára, a Közraktárak felé mentek, a híd irányába. A vonulás végig spontán jellegű volt, kijelölt útvonal nélkül, az elől álló diákok a sarkokon találták ki, hogy merre menjenek tovább. A diákok hét óra előtt 10 perccel a Boráros téri villamosfeljáró lépcsőn keresztül feljutottak a Petőfi hídra, két sávot elfoglalva vonultak Buda felé, a rendőrök hiába próbálták őket felterelni a járdára. Miután lejöttek a hídról, a budai alsó rakparton indultak el a Szabadság híd irányába. A műszaki egyetem épülete előtt a diákok megszavaztatták, hogy bemenjenek-e az egyetem épületébe, de végül a továbbhaladás mellett döntöttek. A Szabadság hídon körülbelül öt percre megállt a menet, a diákok az egész Pestre menő oldalt leblokkolták, a rendőrök pedig a villamossíneken álltak sorfalat, így a villamosforgalom szünetelt. Az öt perces hídfoglalás után megindultak lassan csoszogva le a hídról, de aztán ismét megálltak, és percekre az összes tüntető leült a hídon a hideg kőre. A pár perces hídon ülés után megint felálltak, és lassan levonultak a hídról.

Nyolc óra előtt tíz perccel váratlan fordulatot vett a demonstráció. A Fővám térnél befordultak a Váci utcára, és elindultak rajta a Vörösmarty tér felé a turistákat arra bíztatva, hogy menjenek velük. Kevés volt a turista, azok is inkább csak fényképeztek. A Váci utca egyik keresztutcájába, a Szerb utcába hirtelen befordult a menet, ekkor kis időre próbálták blokkolni őket a rendőrök, de aztán úgy döntöttek, tovább engedik őket, így kimentek az ELTE ÁJK Egyetem téri épülete elé. A tüntetés ezen szakaszán már szinte minden tüntető diákra jutott egy rendőr. Végül a diákok befejezve két és fél órás sétájukat, visszamentek az ELTE BTK épületéhez. Itt többen “Itthon vagyunk” skandálással köszöntötték az épületet. A pár száz diák az elfoglalt előadóba visszatérve újabb hallgatói fórumba kezdett.

A mostani tüntetések láthatóan már kevésebb diákot mozgatnak meg. A decemberi heves tüntetések után a kormány több ponton engedett a diákok követeléseinek. A vizsgaidőszak végén azonban újra felkorbácsolta a kedélyeket az az alaptörvény-módosítási javaslat, amely az alkotmányba foglalná a leginkább vitatott röghöz kötés intézményét. Február 11-én ezért újra több mint ezer diák vonult fel a Kiskörúton, majd három egyetemet elfoglalt, egy kisebb csoport pedig azóta sem hagyja el az ELTE bölcsészkarának egyik előadóját. Pénteken körülbelül háromszáz, főként középiskolás diák vonult a Deák térről a Parlamenthez.

A HÖK-elnök a rektornál jelenti fel az oktatókat

Információink szerint az ELTE BTK HÖK-elnöke nemcsak a diákok megmozdulását ellenzi, de egy levélben a rektornál jelenti fel azokat az egyetemi oktatókat, akik szimpatizálnak az akcióval. Garbai Ádám, a bölcsészkar HÖK-elnöke a levélben ezt írja a rektornak:

Mint a Hallgatói Önkormányzat felelős vezetője nem hagyhatom ugyanakkor szó nélkül a kialakult események azon fejezetét sem, hogy bennünket, tanulni vágyó ELTE BTK-s hallgatókat a tanuláshoz való jogainkban sértenek meg ELTE-s közalkalmazottak, akiknek mint az ELTE felelős vezetője Ön a munkáltatója. Sajnálatos módon azt tapasztaljuk ugyanis, hogy nemcsak bölcsész oktatók, hanem más karok tanárai is jelen vannak az illegális egyetemfoglaláson, megsértve és semmibe véve ezzel az egyetemi szabályzatokat és Dezső Tamás dékán úr mint a BTK felelős vezetője és a foglalás helyszínéül szolgáló terem felelős ingatlangazdája utasításait.

A HÖK-elnök szerint az ELTE-s oktatók jelenlétükkel és hozzászólásaikkal tovább bátorítják a jogsértőket, ezáltal tovább rombolják az ELTE BTK törvényes rendjét. A HÖK-elnök ezért a levélben azt kérdezi a rektortól, hogy ennek milyen munkajogi következményei lesznek, és a rektor miért nem ítéli el és akadályozza meg a jogsértéseket.

A HÖK-elnök leveléről szóló információinkat a tüntetőknek is felolvasták a Közraktár utcában, amit a jelenlévők hangos fújolással fogadtak.

Az egyetemfoglalók közleményben reagáltak a HÖK-elnök levelére. Fórumuk szerint a forráskivonások miatt kiéleződött helyzetben szakmai és morális szempontból elfogadhatatlan, hogy Garbai Ádám oktatók elbocsátását követeli. Az egyetemfoglalók szerint jogi nonszensz kérdések által azt sugallni Mezey Barna rektornak, hogy a feladatkörébe beletartozik azon oktatók eltávolítása a karról, akik saját döntésük alapján, a teremben jelen lévő diákok szavazásos beleegyezésével engednek be az órájukra az egyetemfoglalást képviselő hallgatókat.

Csak a Jobbik erősödött

A kampányelemek hatásának tulajdonítja az Ipsos, hogy legfrissebb felmérése szerint az elmúlt hetekben számos változás történt a pártok támogatottságában. A Fidesz 18, az MSZP 13 százalékos az összes választópolgár körében, erősödött a Jobbik és bővült a pártnélküliek csoportja – állapították meg.

Csak a Jobbik erősödött

A cég február első felében, 1500 – az ország felnőtt lakosságát reprezentáló – ember körében végzett közvélemény-kutatásának eredményei azt mutatják, hogy negyedévi stagnálás után az MSZP-nek 3, a Fidesznek 1 százalékponttal csökkent a támogatottsága, így az összes választópolgár körében a kormánypárt 18 százalékon áll, az ellenzéki erőnek pedig 13 százalékos a tábora.

jobbikfin-9425

A Jobbik ifjúsági tagozatának október 23-i demonstrációjaFotó: Hernádi Levente Haralamposz

Tartós visszaesése után javított a Jobbik, 6-ról 8 százalékra bővítve támogatói körét. A szervezeti változások nem érintették az LMP táborát, ahogy legutóbb, most is 3 százalékot szerzett a párt. A Demokratikus Koalíció (DK) továbbra is 1 százalékot ér el a választókorú népességen belül. Növekedett a pártoktól távolságot tartók csoportja, a múlt havi 52-ről 55 százalékra – állapította meg az MTI-hez hétfőn eljuttatott elemzésében az Ipsos.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz 43 százalékos, az MSZP-t 28, a Jobbikot 16, az LMP-t 6 százalék támogatja, a DK 2 százalékot kapna.

Már látszik a kampány hatása

Ha az Együtt 2014 választói mozgalmat is a pártlistára helyezzük, akkor az első, decemberi méréshez képest csökkenést tapasztalunk: a teljes népességen belül 6-ról 3 százalékra, míg a biztos pártválasztók csoportján belül 10-ről 6 százalékra módosult a támogatottságuk – olvasható az összegzésben.

 

 forrás:index.hu

Tízmilliárdos összeesküvés vagy olcsó kabaré?

Névtelen levelek, gyanús telefonok, gátlástalan nemzetközi cégek – a több tízmilliárdos elektronikus útdíjtender győztese szerint ezek jellemezték azt a zsarolási folyamatot, amely miatt kénytelenek volt visszalépni. A Getronics azonban a zsarolást igazoló, meggyőző bizonyítékokkal nem állt elő. Versenytársai szerint a győztes cégnek egyszerűbb volt összeesküvés-elméletet gyártani, mint elismerni, hogy hibázott. Ki kinek tehetett keresztbe, hogyan bukott el az a több tízmilliárdos közbeszerzés, ami még az állami költségvetést is felboríthatja?

„Nem javasolom, hogy részt vegyen ebben a projektben” – ezzel zárul az az angol nyelvű névtelen levél, amelyet december 12-én kaptak meg a Getronics Magyarország Kft. külföldi tulajdonosai. A levél a magyar állam által kiírt útdíjtender kapcsán azt vette számba, milyen kockázatai vannak a projektnek, ezek között említve például a szűkös határidőt és a nagyon magas kötbért. Az e-mailben az is olvasható, hogy az egész magyarországi beruházás annyira kockázatos, hogy még a német anyacéget is veszélybe sodorhatja. A dátum szerint a levél három nappal azelőtt született, hogy a Getronics nettó 34 milliárdos ajánlattal elnyerte a magyar állam által kiírt útdíjtendert.

Bár a névtelen levélnek nincs bizonyító ereje, a Getronics szerint mégis utal arra, hogy mi zajlott az útdíjpályázat háttérében. A cég a tendergyőzelem után többször is elhalasztotta a rendszer kiépítéséről szóló szerződés aláírását, január 19-én pedig bejelentette a visszalépést. A társaság ezt szokatlan piaci nyomásgyakorlással indokolta. A részletekről közleményükben annyit írtak: az egyik versenytársuk az összes alvállalkozójukat megkereste, és nyomást gyakorolt rájuk annak érdekében, hogy visszalépjenek. A zsaroló céget a Getronics nem nevezte meg.

Vizsgálatot akar az állam

A vállalat lépése komoly fájdalmat okozhat a magyar költségvetésnek: a kormány várakozásai szerint július 1-jétől már fizetné a teherforgalom a használatarányos e-útdíjat. Amiből a költségvetésbe az év második felében 75 milliárd forint, majd jövőre egész évben 150 milliárd folyna be. Nem csoda, hogy a kormányfő rosszul fogadta a közbeszerzés kudarcát. „Köszönjük szépen, nagyon jót szórakoztunk, jó mulatság volt, kiírtuk a pályázatot, beadták a cégek, elbíráltuk, szerződni akartunk, aztán nem írták alá. Még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő” – fogalmazott néhány nappal a Getronics visszalépése után Orbán Viktor. Ezért aztán be is jelentette, hogy az állam saját hatáskörében valósítja meg az útdíjszedési rendszert.

Hetekkel később kiderült, hogy a kormány vizsgálatot kezdeményez az ügyben, ezt egy február 8-iparlamenti válaszban Németh Lászlóné fejlesztési miniszter közölte egy szocialista képviselő kérdésére. Az Országgyűlés honlapján látható dokumentum szerint a kormány azt tervezi, hogy a visszalépés miatt az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK), illetve a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordul. A napokban azonban az ORFK és GVH is arról számolt tájékoztatta lapunkat, hogy egyelőre semmilyen vizsgálatot nem folytatnak.

A visszalépés miatt még a múlt héten több kérdést feltettünk a fejlesztési minisztériumnak, illetve a tendert lebonyolító Állami Autópálya Kezelő Zrt-nek (ÁAK) is, kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. Az Index emellett az ügy valamennyi piaci szereplőjét is megkereste, arra voltunk kíváncsiak, valóban történt-e zsarolás, illetve mi vezetett a tender bukásához.

Nyomkövető a kamionba

KTASR20100108050

Fotó: Michal Svítok / MTI

Az elmúlt években több európai ország is tervezte az elektronikus útdíj kivetését, amely egyfajta környezetvédelmi adóként komoly költségvetési bevételekkel jár. Működő rendszert egyelőre néhány országban, többek között Németországban, Ausztriában, Lengyelországban és Szlovákiában építettek ki. Az útdíjat a teherautók fizetik, mégpedig az alapján, hogy mekkora a jármű, illetve hány kilométer autópályát és főutat használtak. A problémát az jelenti, hogy a fizetős infrastruktúrát Magyarországon eddig csak az autópályákra építették ki, a főutakra nem. Ráadásul, amíg az autópályák hossza 1300 kilométer, addig a főútvonalak hossza már 5000 kilométert tesz ki.

A díjfizetést ezért GPS-nyomkövető rendszer segítségével oldanák meg. Minden teherautóban elhelyeznének egy mobiltelefon nagyságú úgynevezett fedélzeti egységet, amely egy központi rendszerhez továbbítaná, hogy a jármű hol, melyen utat használ. Ez alapján számláznák ki a különböző fuvarozó cégeknek, hogy mekkora összegű útdíjat kell befizetniük. A külföldi teherautók a határon való belépéskor kapnák meg a fedélzeti egységet, fizetniük az ország elhagyása előtt kéne. (A személyautókra az új rendszer nem vonatkozna, továbbra is csak az autópályák használata után kéne fizetniük, bár vannak olyan elképzelések, hogy ehhez önkéntesen csatlakozhatnának a személyautósok is.) Az útdíjrendszert kiépítő cégnek tehát egy bonyolult informatikai hálózatot kellene összeállítania.

A rendszer bevezetéséről már a Medgyessy-kabinet első éveiben szó volt, de érdemi lépések sem akkor, sem a későbbi kormányok idején nem történtek. Sőt, az Orbán-kormány is hiába beszélt erről már 2011 tavaszán, az első Széll Kálmán-tervben, másfél éves egy helyben toporgás után a tendert végül csak tavaly szeptemberben írta ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) felügyelete alá tartozó ÁAK. A nyertes cégnek a már említett dátumig, július 1-jéig kellett volna felállítania a rendszert. A nyolc pályázó közül négyen maradtak versenyben: a Getronics, az osztrák Kapsch, a T-csoporhoz tartozó T-Systems, illetve a Synergonnal és egy kínai cég konzorciuma. A nettó 34,89 milliárdos ajánlattal decemberben a Getronics lett a győztes, az ÁAK második helyezettet nem hirdetett ki (ezért történt, hogy a Getronics visszalépése után nem tudtak új győztest kihirdetni).

Gyanús levelek, telefonok

A nyomásgyakorlás telefonon, levelek formájában még azelőtt elindult, hogy a Getronics megnyerte volna a tendert, utána azonban folyamatosan erősödött – mondta az Indexnek Rátkai Péter ügyvezető igazgató. A Getronics vezetőjével folytatott beszélgetésből kiderült, hogy az informatikai rendszerek integrációjával foglalkozó cég melyik versenytársát sejti a zsarolási kísérletek mögött, erről azonban konkrét bizonyítékot nem mutattak. Éppen ezért az érintett vállaltot – amely az Indexnek tagadta a vádakat –, nem nevezzük meg a cikkben.

Rátkai általánosságban azt mondta: az egyik versenytársuk megkereste az összes alvállalkozójukat, és azzal próbálta rávenni őket a visszalépésre, hogy a később eleshetnek az érintett versenytárssal való üzletkötéstől. (A Getronicsnak azért volt szüksége alvállalkozóra, mert a pályázathoz szükséges referenciát így tudta biztosítani.) Az ügyvezető szerint az alvállalkozók a nyomásgyakorlásról beszámoltak neki, konkrét eseteket azonban nem mondott. Rátkai szerint a folyamat része volt a cikk elején idézett levél is. A rendszer üzemeltetéséhez elengedhetetlen műholdas helymeghatározó technológiát szállító norvég Q-Free kivételével valamennyi alvállalkozója kitartott a Getronics mellett.

A száguldó cirkusz

A norvég cég visszalépésről a Getronics egy levélből szerzett tudomást, amelyet a társaság január 10-én írt az ÁAK-nak. A Q-Free még decemberben jelezte, hogy aggályai vannak, ezek főként a határidő rövidségére vonatkoztak – mondta Rátkai. Miután viszont a Q-Free visszatáncolt, a Getronics nem kért magyarázatot a norvég cégtől, az ügyvezető szerint azért, mert korábban is érezték a Q-Free bizonytalanságát, és új alvállalkozót találtak. Ebbe azonban az ÁAK nem ment bele, nyilvánvalóan azért, mert a Getronics győztes pályázatában szerepelt a Q-Free, mint 10 százalékosnál nagyobb részesedésű alvállalkozó. Az ügyben megkerestük az Q-Free-t, többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy cégre a visszalépés érdekében gyakoroltak-e bármilyen nyomást. Egy héttel ezelőtt levelünkre a cikk megjelenéséig semmilyen választ nem kaptunk.

Rátkai szerint a tender bedőlésének fő oka, hogy az európai útdíjrendszereket ugyanazok a nagy európai cégek építik (Kapsch, T-Systems, Q-Free, Autostrade, Siemens, Sanef), ezek pedig mindent megtesznek annak érdekében, hogy a legtöbb országban pozícióba kerüljenek. Az ügyvezető „vándorcirkusznak” írta le a jelenséget, arra utalva, hogy a különböző európai tendereken mindig ugyanazok a cégek bukkannak fel fővállalkozóként, alvállalkozóként, illetve egyszerű beszállítóként. Elképzelhető, hogy zavarta ezeket a szereplőket, hogy Magyarországon lényegesen alacsonyabb költségvetéssel és lényegesen rövidebb határidővel valósult volna meg a projekt, mondta Rátkai.

Szerinte a Getronics azért lógott ki a sorból, mert nem a szokásos piaci árakon, hanem a tényleges költségeket figyelembe véve árazta be, és valósította volna meg a projektet (más pályázók viszont azt mondják, a győztes éppen hogy nagyon is alulárazta az ajánlatát). A tenderen  azért vettek részt, mert a pályázók közül egyedüliként ők rendelkeztek hazai referenciával. A magyar autópályákon 2001-ben ők építették ki a jelenleg is működő kamerás matricaellenőrző rendszert. Jelenleg a Getronics külföldi tulajdonosai vizsgálják, hogy milyen jogi lépéseket tegyenek az ügyben, a visszalépés miatt azonban a 20 milliós biztosítékot elveszítették, azt időközben lehívta az ÁAK.

Profibban kell

A Getronics mellett egyedül a T-Systems ajánlata volt érvényes, a céget azonban, mint írtuk, nem nevezték meg a pályázat második helyezettjének. Az NFM szerint ennek az volt az oka, hogy a T-Systems magasabb árajánlatot tett a kormány által a projektre félretett 42 milliárd forintnál (a cég valamivel több mint ötvenmilliárdért vállalta volna a munkát). Budafoki Róbert, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója az Indexnek azt mondta: általában minden tender esetében – de az újdítender esetén, különösen annak volumene, illetve komoly műszaki tartalma miatt –, cége olyan jogi dokumentumokat várt el az alvállalkozóktól, amely kötelezte a feleket az esetleges tendergyőzelem után.

DCIKA20070330002

Fotó: Czika László / MTI

A közbeszerzési törvény nem írja elő, hogy a pályázó cég írásban állapodjon meg a későbbi alvállalkozóival, így akár az is elképzelhető, hogy szóbeli megállapodás után jelentkeznek egy pályázatra – mondta az Indexnek egy közbeszerzési szakértő, aki a téma érzékenysége miatt a neve elhallgatását kérte. A szakember szerint általában azonban az a gyakorlat, hogy a komolyabb összegű beruházásoknál a fő- és az alvállakozó írásbeli megállapodást köt, így a visszalépés esetén a fővállalkozó a későbbi kártérítési pereket tovább tudja hárítani az alvállalkozókra. Erre vonatkozó kérdéseinkre a Getronics nem reagált érdemben.

Bevásároltak egymásba

A pályázók egymáshoz való viszonyát tovább bonyolítja, hogy a Getronics több alvállalkozójában is tulajdonosi részesedéssel rendelkeztek a tender többi résztvevői. Az Q-Free honlapja szerint a norvég cégben például 14,56 százalékos részesedése van a Kapsch Trafficcom AG Erste Banknak, további 5,19 százalékot pedig a Kapsch Trafficcom AG birtokol. A Kapsch szintén részt vett a magyar tenderen, ajánlatát viszont nem fogadták el érvényesnek, mivel nem vállalta, hogy július elejére kiépíti a rendszert. Az osztrák cég szerint túlzottan rövid volt a magyar állam által megszabott határidő.

„Értelmetlen lenne azt állítani, hogy a Kapsch nyomást gyakorolt volna a Q-Freere” – mondta az Indexnek Fényi Tibor, a Kapsch kommunikációs tanácsadója. Az osztrák cég szeretett volna nagyobb tulajdonrészt vásárolni a Q-Freeben, azonban a norvégok ellenséges kivásárlási szándéknak minősítették az akciót és mindent megtettek annak érdekében, hogy ezt megakadályozzák (hasonlóan, mondta Fényi, mint amikor néhány éve az osztrák OMV szerzett 21 százalékot a Molban). A két tőzsdei céget ezért most is egymástól független menedzsment vezeti. Fényi hozzátette: a Q-Free egy jól működő tőzsdei cég, így ha lett volna bárki részéről zsarolási kisérlet, akkor azt jelentenie kellett volna a tőzsdefelügyeletnek. Ilyen lépést azonban tudomása szerint a norvégok nem tettek.

A Getronics másik alvállalkozóját, a NK Services (NKS) Magyarország Kft-t pedig december közepén vásárolta meg a Synergon, amely a China International Telecommunication Construction Corporation nevű kínai céggel közösen indult a tenderen. A Synergon a vásárlást négy nappal az útdíjpályázat eredményhirdetése után jelentette be. Synergon az Indexnek azt írta: semmilyen összefüggés nincs a tulajdonszerzés és a tender között. A cég állította: az útdíjtenderrel kapcsolatban semmilyen információhoz nem jutottak NKS-en keresztül. „A Getronics nyilatkozataira sem most, sem máskor nem kívánunk reagálni” – fogalmazott a Synergon.

Olcsóbb volt hamar kiszállni?

A Getronics nem akarta elismerni, hogy elszámolta magát, ehelyett inkább előállt egy összeesküvés-elmélettel – állították az Indexnek olyan cégek munkatársai, amelyek ugyancsak indultak a pályázaton. A nevük elhallgatását kérő forrásoknak arra nem volt rálátásuk, hogy a Getronicsnál mi történt, így csak találgatni tudtak.

Szerintük a győztes a versenytársaihoz hasonlóan arra jöhetett rá, hogy tarthatatlan az állam által megszabott határidő. Ráadásul a különböző büntetései tételek, kötbérek nem voltak párhuzamban egymással. A kiírás ugyanis több százmilliós kötbéreket helyezett kilátásba, ha a beruházó nem készül el az előírt határidőre. Ezzel szemben, ha a győztes nem írja alá szerződést, akkor ennek csak elenyésző hányadát, húszmilliót kellett büntetésként megfizetnie, egy forrásunk szerint tehát arról lehet szó, hogy a Getronics olcsóbban akarta megúsznia kudarcot.

A kormány ennek ellenére sem tett le a júliusi bevezetésről. Egy szerdai kormányhatározat szerint június 5-ig a tesztüzem, július 1-ig pedig a teljes rendszer elindul. Azt azonban továbbra se lehet tudni, hogy a rendszert ki fogja kiépíteni, a fejlesztőt hogyan bízzák meg, ha nem akarnak újabb közbeszerezést kiírni. Kérdés az is, hogy vajon a bedőlt tender résztvevői valamilyen formában mégis részt vehetnek-e a rendszer kiépítésében, a Kapsch például tett erre ajánlatot január végén – fenntartva, hogy a teljes 6318 kilométeren nem indulhat el az elektronikus útdíjszedés július 1-jén –, de tudomásunk szerint a tender iránt érdeklődő több céggel is folytatnak az állam részéről informális tárgyalásokat. Az ügyet ismerők abban egyetértenek: ha március közepéig nem dől el, ki, milyen technológiával, milyen jogi és üzleti konstrukcióban hogyan alakítja ki az elektronikus útdíjfizetés rendszerét, akkor júliustól nem lesz útdíj, és keresztet vethet a kormány a 75 milliárd forint legalább egy részére.

 

(Index.hu)

 

Zöld Nyíl: “Visszakapjuk az áfát”

Mivel félig magyar cég nyerte a villamostendert, így a magyar törvényeknek megfelelően Áfa-fizetési kötelezettség áll fenn a 31 új villamos után, írta lapunk korábban többször is. A járművek 61 millió euróba kerülnek majd, így nem kis összeget jelent az áfa kifizetése, amit bár visszakap majd a város, mégis csak ki kell fizetni. A kérdést már több fórumon feszegették, számolgatják, hogy ez az összeg több mint 4 milliárd forint áfát jelent, amit több részletben fizet a város. Legutóbb az ellenzék kérdezett rá a miskolci önkormányzat múlt heti, csütörtöki ülésén: mivel hitelt vesz fel a város ennek kifizetésére, így mennyi lesz annak a kamata.