Élményekben gazdag miocén kort kínálnak Miskolcon!

Élményekben gazdag miocén kort kínálnak Miskolcon!

 

pannon_tenger_sajtotaj_131106ml_21.jpg

Nem csupán a bükkábrányi mocsári ciprusokat, de ősállatok és ősnövények maradványainak és a régi-új ásványtárnak a segítségével az egész miocén kort bemutatja a Herman Ottó Múzeum november 20-án nyíló új kiállítási tere, a Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár. A készülő tárlatot szerdán mutatták be a sajtónak.

Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója emlékeztetett, november 20-án hosszas előkészületek után nyílhat meg a „Pannon-tenger Múzeum”, mely hiánypótló tárlat lesz, hiszen a mocsári ciprusok bemutatásán túl komplett földtörténeti és természetrajzi tárral gazdagodik az intézmény, ezáltal pedig Miskolc is.
– Szeretnénk, ha ez az egyedülálló gyűjtemény hosszú időn át érdekesség, kuriózum maradna a látogatók számára, így az új gyűjtemény megnyitása előtt az ország különböző pontjairól érkezett szakembereknek is megmutatjuk, az ő véleményüket is kikérjük az új térről – tette hozzá.

pannon_tenger_sajtotaj_131106ml_05.jpg

Kiss Gábor, Miskolc alpolgármestere elmondta, a Herman Ottó Múzeum új tárlatának megnyitása a város kulturális, tudományos és társadalmi életében is egy rendkívül fontos, pozitív változás lesz, ezért az Miskolc prioritásként kezeli a januári fenntartóváltás óta. Hangsúlyozta, a város reményei szerint sok új látogatót vonz majd a városba a „Pannon-tenger Múzeum”.
– A mai világban fontos, hogy múzeumaink kicsit meg tudjanak újulni, és a Herman Ottó Múzeum új tere ebben példát mutat. Élményalapú tárlataival a legfiatalabbakat is meg tudja szólítani, és ezzel azt is elérhetik, hogy a fiatalok is rendszeres múzeumlátogatóvá váljanak, és bárhová mennek, később a múzeumokat is meglátogassák – emelte ki az alpolgármester.

Hozzátette, a hamarosan megnyíló kiállítással nem érnek véget a múzeumi fejlesztések, hiszen a remények szerint jövőre nyílik „a másik véglet”, a jövőt bemutató Science City, és ebbe a koncepcióba jól illik az új várostörténeti kiállítás, valamint a Barna György gyűjtőtől átveendő, a Kárpát-medence népviseleteit bemutató tárlat is.

pannon_tenger_sajtotaj_131106ml_28.jpg

Fehér Béla, az ásványtár gyűjteményvezetője elmondta, a Pannon-tenger tervezésekor határozták el, hogy itt hozzák létre újra a 2007-ben bezárt ásványkiállítást, ám felújított formában, némileg kibővítve.
– A tárlat nem csupán hazánk, de a Pannon-tenger, a mai Kárpát-medence ásványait is bemutatja, így a maga nemében egyedülálló lesz – hangsúlyozta Fehér Béla.

A gyűjteményvezető elmondta, a világon körülbelül négy és félezer ásványt ismernek, melyből megközelítőleg ezerötszázat, tehát a teljes állományból minden harmadikat a Kárpát-medencében találtak.
– A mi ásványtárunk körülbelül 1000 példánnyal négyszázféle ásványt tud bemutatni az új épület déli részében, két emeleten. Az ásványokat a Kárpát-medence ívében, azt 19 területre osztva mutatjuk be – mondta Fehér Béla.

pannon_tenger_sajtotaj_131106ml_14.jpg

Szolyák Péter, a múzeum Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tárának vezetője emlékeztetett, a bükkábrányi bányából 2007-ben előkerül 16 fatörzsből – állapotuk miatt – négyet szállítottak hozzájuk, ezekből hármat tekinthetnek majd meg a látogatók az új kiállítási tér központi részén. Az egyik fa vízzel teli tartályban áll, egy másikat műgyantával, kettőt pedig cukros technológiával konzerváltak
– Maga a Pannon-tenger múzeuma a miocén kort kívánja bemutatni, azt a földtörténeti időszakot, amikor a ma Kárpát-medenceként ismert terület nagy része a földtani folyamatok révén elnyerte mai formáját. Ásványkincseink jelentős részének létrejötte szintén ehhez az időszakhoz kötődik – tette hozzá Szolyák Péter.

Mint elhangzott, az új kiállítás három pillérre támaszkodik, ezek: a négy mocsárciprus és a hozzájuk kapcsolódó földtani-őslénytani-természetrajzi kiállítás, a rudabányai őslénytani lelőhely és az ott talált 10 millió éves ősmajomleletek (Rudapithecus hungaricus), melyek föltörténeti szempontból egyidősek a fákkal, és az ismertetett „Kárpátok ásványai”, melynek gyönyörű darabjait Magyarország második legnagyobb ásványgyűjteményéből – a múzeuméból – válogatták össze a kiállítás rendezői.

Szolyák Péter kiemelte, nem csupán a 2007-ben elbontott ásványtárat pótolja az új tárlat, hanem a múzeum egykor természetrajzi gyűjteményét is, melyet 1950-ben állami utasításra szétosztottak a város iskolái között.

Elhangzott, a készülő Földtörténeti és természetrajzi tárat a közelmúltban már megtekintette Halász János államtitkár is, aki elégedetten távozott. Még fontosabb, hogy a gyerekek is elégedetten távozzanak, ehhez pedig a folyamatos megújulás lehet a kulcs, ennek lehetősége azonban benne van a gyűjteményekben. Ezen felül természetesen a folyamatos múzeumpedagógiai programok is segítik majd.

pannon_tenger_sajtotaj_131106ml_27.jpg

Éliás István múzeumpedagógiai programvezető elmondta, mind az iskolai csoportok, mind az egyéni látogatók, családok fogadására készülnek programokkal, foglalkozásokkal. A tervek szerint hétfőtől péntekig iskolai csoportokkal ismertetnék meg a Pannon-tenger múzeumát, a délután és a hétvége azonban a családoké és a gyerekeké lenne, ilyenkor részletes kiállítás-ismertetések mellett kifejezetten a családoknak szóló programokkal is várják majd a látogatókat. A múzeum tervei szerint a miskolci iskolák számára kedvezményes jegyeket is biztosítanának, és szeretnének később a vidéki iskolák felé is nyitni.

A rendszeres és időszaki programok lebonyolítását 80 fős konferencia-, 40 fős vetítő- és 15 fős szemináriumi terem, valamint külön múzeumpedagógiai foglalkoztató segíti.
A beruházás mintegy 435 millió forintos európai uniós pályázatból készült el.

Tajthy Ákos
Fotó: Mocsári László

minap.hu

Vélemény, hozzászólás?