Category: Unió

Oldalunkon nyomon követhető a koronavírus terjedése

https://gisanddata.maps.arcgis.com/apps/opsdashboard/index.html#/bda7594740fd40299423467b48e9ecf6

https://gisanddata.maps.arcgis.com/apps/opsdashboard/index.html#/bda7594740fd40299423467b48e9ecf6

A hivatkozásra kattintva nyomon követhető a koronavírus terjedése

Koronavírus terjedési térképe

Ha mást nem is, ezt a sebességkorlátozást érdemes betartani

Ha mást nem is, ezt a sebességkorlátozást érdemes betartani

Ha mást nem is, ezt a sebességkorlátozást érdemes betartani

A normál büntetési tételek többszörösét fizetheti Ausztriában az, aki a magas légszennyezettség miatti sebességkorlátozó jelzéseket figyelmen kívül hagyja – közölte a Magyar Autóklub nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályának vezetője, Kicsinyné Pulay Kornélia.  Akár 2180 eurós büntetés is kiszabható. Nagyon fontos figyelni arra, hogy ha Ausztriában autópályán autózunk, és látunk olyan táblát vagy a fenti digitális kijelzőkön megjelenik egy piros körben egy szám, és alatta ott az “IG-L”- felirat, azt érdemes komolyan venni, és a sebességkorlátozást betartani – tanácsolta az osztályvezető.Ennek a környezetvédelmi szabálynak a be nem tartása sokkal komolyabb büntetést von maga után, mint egy egyszerű sebességhatár-túllépés. Akár 2180 eurós büntetés is kiszabható ilyen esetekben, vagyis lényegében a normál büntetési tétel többszöröse kiszabható – figyelmeztetett.A legjobb, ha nem lépi túl senki a sebességhatárt, de ha mégis, akkor óvakodjon, hogy ne egy ilyen légszennyezettségi sebességhatárt lépjen át – tanácsolta Kicsinyné Pulay Kornélia.Mint elmondta: Ausztriában lehetősége van a hatóságnak arra, hogy helyszíni bírságokat is kiszabjon. Sebességtúllépés esetében, lakott területen belül például 20 kilométer/óráig terjedő sebességtúllépés esetén 30 eurós bírságot szabhatnak ki. Ez még nem egy olyan rettenetesen nagy összeg, de ha ez a 20 kilométer/óra sebességtúllépés a környezetvédelmi légszennyezettség-védelmi törvényre vonatkozó sebességkorlátozó útszakaszon történik, akkor sokkal súlyosabb lehet a büntetés – hívta fel a figyelmet.”Eleve mindenkit kérünk, hogy igyekezzenek a sebességhatárokat betartani, ám amikor valaki az “IG-L” feliratot meglátja, tudnia kell, hogy nagyon súlyos büntetésre számíthat, aki a korlátozást nem tartja be” – mondta a Magyar Autóklub nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályának vezetője.Hanganyag: Sigmond ÁrpádInforádió Meghallgatom a hanganyagot

Letöltöm

Ki nem találná, ma mit tiltott be az EU

Elfogadta kedden strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament (EP) azokat a szabályokat, amelyek szerte az Európai Unióban jelentősen visszaszorítanák a környezetszennyező, 50 mikronnál vékonyabb anyagból készült nejlonzacskók használatát.

Az új szabályozás értelmében az unió tagállamai két lehetőség közül választhatnak: 2019 végére 90-re, 2025 végére pedig 40-re szorítják le az egy főre jutó éves zacskófelhasználást, vagy 2018-tól vállalják, hogy a vásárlók ne kaphassanak ingyen ilyen zacskót. Az EP 2010-es adatai szerint minden uniós polgár fejenként csaknem kétszáz ilyen zacskót használt el abban az évben. Ezeket általában nem lehet újra felhasználni, így a kukában végzik, hatalmas terhet róva a környezetre.

Hölvényi György, a KDNP EP-képviselője szerint ezzel Európa egy rossz szokástól szabadulhat meg. A politikus arra is emlékeztetett, hogy Magyarország már most is teljesíti az új előírásokat.

Magyarországon a 2011-ben bevezetett környezetvédelmi termékdíjról szóló törvénynek köszönhetően jelenleg az egy főre jutó éves nejlonzacskó-felhasználás 30 darab. Ezzel az Európában is példamutató eredménnyel hazánk már most teljesíti a 2025-re kitűzött célszámokat – hangsúlyozta Hölvényi.

A KDNP-s politikus közleményéből az is kiderül, hogy a szigorítás a pénztárnál kapott szatyrokra vonatkozik elsősorban, a tagállamok kivételt tehetnek azokkal a zacskókkal, amelyekbe a boltokban a többi között halat, húskészítményeket, tejtermékeket, zöldséget, gyümölcsöt csomagolnak.

 

Mégis megmaradnak a roaming díjak

Facebook-a-mobilon_900-494Mégis megmaradnak a roaming díjak

EUrologus
2015.03.08. 12:58
Nem támogatják az európai kormányok a roaming díjak eltörlésére tett európai bizottsági javaslatot. 2018-ig maradhat a roamingolás, igaz évről-évre csökkenni fog az összeg.Az Európai Unióban nincsen kétharmad, így a rezsicsökkentés sem megy olyan zökkenőmentesen, mint Magyarországon, ahol a kormány nemcsak megmondja, hogy mennyit számlázhatnak a cégek az áramért és a gázért, de még rá is íratja velük a „megspórolt” összeget a számlára.

Pedig ha csak a gazdasági alapokat nézzük, a roaming díjak eltörlése ezerszer indokoltabb lenne, mint az áramár szabályozása.

Az európaiak évente több mint 8 milliárd eurót, azaz 2400 milliárd forintot fizetnek ki roamingolásra, az Európai Bizottság szerint teljesen indokolatlanul.

Hagyjanak minket befektetni!

Allesandro Gropelli, a nagy távközlési vállalatokat összefogó európai szervezet, az ETNO (European Telecommunications Network Operators’ Association) szóvivője az EUrologusnak elmondta: az általuk képviselt nagy szolgáltatókat (Telekom, Orange, O2, Telefónica) leginkább az zavarja, hogy az EU-s döntéshozók pillanatnyilag nem átfogó reformot javasolnak, hanem csak a roamingdíjakat szeretnék szabályozni, és azt is túl gyorsan. Fontosabb kérdés a mobilfrekvenciákhoz való hozzáférés joga. Sérelmezik, hogy éppen azokat a szereplőket érintené hátrányosan a Bizottság által javasolt új üzleti modell, akik a legnagyobb befektetéseket végzik a szélessávú mobilhálózatok kiépítésében.

Ezért a brüsszeli testület tavaly azt javasolta, hogy 2015-től töröljék el az EU-n belül a roaming díjakat. A Bizottság érvelése szerint az extra költségek eltörlésével a külföldre utazó európaiak egyre gyakrabban telefonálnak és interneteznek, tehát bevételt termelnek a mobiltársaságoknak. Ha pedig sikerülne teljesen eltörölni a külföldi mobilhasználatért felszámolt sarcot, akkor kiegyenlítődne a hazai és külföldi mobilhasználat, és ezzel a telefontársaságok is jól járnának.

2014 nyarán háromszor akkora volt a roaming-adatforgalom az EU-ban, mint egy évvel korábban. Pedig az internetezésért maximálisan kiszabható 15 cent/Mbyte (kb. 45 forint) még mindig elképesztően magas a hazai tarifához képest.

Szétlobbizták

A javaslat elfogadásával egyes mobilszolgáltatók kifejezetten rosszul járnának. Amikor roamingolunk, ideiglenesen a fogadó ország hálózatát használjuk. Ezért a használatért a fogadó ország mobilszolgáltatója extra díjat számít fel, amit kiszámláz a hazai szolgáltatónknak. A hazai szolgáltató erre az összegre ráteszi a kiskereskedelmi árrést, és a roaming díjat kiszámlázza nekünk.

A kérdés, hogy a két szolgáltató között alkalmazott nagykereskedelmi ár mennyire tükrözi a külföldi hálózat használatával járó valós költségeket. A szolgáltatók szerint jelentős érvágás lenne, ha megfosztanák őket évi 8 milliárd euró bevételtől, különösen azokban a déli országokban, ahova nyáron tömegével érkeznek északról a turisták, és terhelik a helyi hálózatokat. A Bizottság viszont úgy érvelt, hogy a roaming díjak mögött nem állnak valós költségek, így az eltörlésük miatt kieső bevételekről egyszerűen le kellene mondaniuk a társaságoknak.

Úgy tűnik, hogy a vitában a nagy mobilcégek kerekedtek felül. Sikerült meggyőzniük a bizottsági javaslatról döntő európai minisztereket, hogy szükség van a roaming díjakra. A végső döntés meghozatalához a minisztereket tömörítő Tanácsnak az Európai Parlamenttel is meg kell egyezniük, ami a témában sokkal keményebb szabadpiac-párti álláspontot képvisel. A Parlament már tavaly áprilisban megszavazta, hogy 2015 végéig el kell törölni a roamingdíjakat. A kompromisszumos megoldás az lehet, hogy egy bizonyos összeghatárig nem számíthatnak fel extra díjat a mobiltársaságok a külföldi mobilhasználat után, a határ átlépésekor azonban fizethetjük a roaming díjat. Arról nem szól a szöveg, hogy hol húzódna ez az értékhatár.

Fair versenyt a piacon!

A versenypárti távközlési cégeket képviselő ECTA (European Competitive Telecommunications Association) igazgatója, Fitori Erzsébet arról beszélt az EUrologusnak, hogy a nagy szolgáltatók ellen föllépő „challenger” operátorok támogatják a túlzott roamingdíjak eltörlését. „Fontos, hogy a szabályozás megadja a lehetőséget minden szolgáltatónak, hogy olyan feltételek mellett kínálhassanak roaming szolgáltatást, mintha a felhasználójuk otthon lenne. Az előírásoknak ugyanakkor biztosítaniuk kell a piaci versenyt.”

A kisebb mobilcégeknek hosszútávon nem az jelentené a valódi megoldást, hogy mesterségesen leszorítják a felhasználók által fizetett roamingdíjakat. Valódi, nagykereskedelmi árversenyt az teremtene, ha az uniós szabályozás lehetőséget adna új szolgáltatóknak is a piacra lépésre, ugyanolyan feltételek mellett, mint a régieknek. Így építhetnének egész Európára kiterjedő hálózatot, és versenyre kényszeríthetnék a piacot uraló szolgáltatók zártkörű klubját.

Félsemleges internet

A telefontársaságok egy másik területen is sikeresen lobbiztak: a net-semlegességről szóló uniós szabályok ugyan kimondják majd, hogy a különböző adatforgalmakat (pl. email, letöltés, video-stream) egyenlően kell kezelni, de a szolgáltatók mégis kínálhatnak majd prémium-szolgáltatásokat bizonyos esetekben. A kompromisszum mellett érvelők azt hangoztatják, hogy egyes a közeljövőben elérhetővé váló új technológiák, például az intelligens autók egyszerűen működésképtelenek lesznek, ha a telekom cégek nem biztosítanak számukra külön kommunikációs csatornákat, ahol nagy mennyiségű adat utazhat zavartalanul.

A gyengeség jelei mutatkoznak

A roaming díjakról és a net-semlegességről szóló brüsszeli vita alakulása kapcsán több brüsszeli bennfentes is úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottság kudarca az intézmény gyengülésének jele. A bizottságnak fontos lenne, hogy kézzel fogható, a mindennapokban is érzékelhető és könnyen érthető javaslatait elfogadják. Ezek könnyen kommunikálhatóak, és szerethetővé, vagy legalábbis elfogadhatóbbá teszik az EU-t az átlagpolgár szemében.

Nagyjából 10 évvel ezelőtt ilyen szerethető lépés volt az uniós légiközlekedési piac megnyitása, amelynek köszönhetően megjelentek a fapados légitársaságok. Az utóbbi években azonban rendre elbuktak a „könnyed” bizottsági javaslatok, jellemzően azért, mert a nemzeti kormányok nem támogatták őket.

Szerethető eredmények nélkül pedig nem csoda, hogy csökken „Brüsszel”, vagyis az európai uniós intézmények népszerűsége – morognak az eurokraták, akik egyre inkább úgy érzik, hogy ezekkel a lépésekkel az otthon gazdasági-politikai problémákkal küzdő nemzeti kormányok tudatosan igyekeznek aláásni a brüsszeli adminisztráció hitelességét.

Nem lehet külföldre menekülni a végrehajtás elől az EU-ban

Nem lehet külföldre menekülni a végrehajtás elől az EU-ban

Főként jogharmonizációs okokból, EU-rendeletekkel összhangban változnak a végrehajtás, a távol tartás egyes szabályai, és többek között a kis- és középvállalatokra, civil szervezetek nyilvántartására vonatkozó rendelkezések az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló, pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint.

A parlament honlapján olvasható, Trócsányi László igazságügyi miniszter által jegyzett javaslat indoklása szerint a két éve elfogadott EU-s úgynevezett Brüsszel I. rendelet célja a határon átnyúló polgári, kereskedelmi igények érvényesítésének könnyítése, egyszerűsítése. Az uniós rendelet nyomán a polgári és kereskedelmi ügyek többségében hozott olyan határozatok, amelyek a meghozataluk helye szerinti tagállamban végrehajthatók, a többi tagállamban is gyakorlatilag automatikusan, a korábbi közbenső eljárás szükségessége nélkül végrehajthatók lesznek. Ezzel összefüggésben módosulnak elsősorban a bírósági végrehajtásról és az illetékekről szóló magyar törvények.

Az erőszak áldozatainak védelme érdekében született a Stockholmi Program keretében tavaly egy másik EU-s rendelet, melynek célja, hogy az elkövetővel szembeni intézkedések – távoltartás – akkor is érvényesüljenek, ha az áldozatok az unió más tagállamaiba utaznak vagy költöznek. Az uniós rendelet a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerését teszi lehetővé, így az eredeti eljárást folytató hatóság által elrendelt védelmi intézkedést automatikusan elismerik a megkeresett másik tagállamban is. Ezzel összefüggésben módosul a hozzátartozók közti erőszak miatt alkalmazandó távoltartásról szóló 2009-es magyar törvény.

A módosítások hatálybalépésére a lehető legkorábbi időpont javasolt, figyelemmel arra, hogy a folyamatban lévő rendszerfejlesztésekre azok kihatással vannak, áll a javaslat indoklásában.

A kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi törvényben módosul a vállalkozás fogalma, így az ügyvédi irodák közül azok, amelyek az egyéb feltételeket teljesítik, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak minősülhetnek és akkor vonatkozik rájuk a kis- és középvállakozásokról szóló törvény.

Az uniós szabályozásból kiindulva módosulnak az egyéni vállalkozókra és az egyéni cégre használt fogalmak, megszűnik az egyéni vállalkozás mint “idejétmúlt” kategória, helyette egyéni vállalkozó és egyéni cég szerepel a törvényben.

Módosul a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi törvény elsősorban az elektronikus ügyintézés egyes szabályainak hatálybalépése érdekében.

forrás:index.hu