Category: Magyarország hírei

Jól átverték a kuponos utazókat

Jól átverték a kuponos utazókat

17-tengernyaralasutazasnagy

“Középkategóriás, tiszta, felszerelt szobák” – így jellemezte siófoki szálloda-ajánlatát nemrég egy hazai kuponos oldal. Kiderült: átverés volt az ajánlat. Kérdés, ki ilyenkor a felelős.

Siófoki nyaralás helyett sok kuponos utazónak elúszott a pénze, ugyanis egy nem létező szállodába foglaltak szobát.

Az egyik károsult a TV2 Tények c. műsorában elmondta: augusztusban utaztak volna négyen, két felnőtt és két gyermek. utazás előtt három nappal azonban telefonon értesítették őket arról, hogy “nem készült el a szálloda”. A károsult 86 ezer forintot utalt át a kuponos cég részére.

Kiderült: a beígért szálloda soha nem létezett, pontosabban a helyén egy lepukkant hotel áll, amelynek szobái teljesen üresek, matraccal, hálózsákkal lehet bennük aludni, 1000 forint/fő/éj áron. Az ügyben a rendőrség is nyomoz, ismeretlen tettes ellen, a fogyasztóvédők is vizsgálódnak. A kuponos oldal nem tartja magát hibásnak, szerintük a szálloda üzemeltetője őket is átverte. Állítólag többen visszakapták már a befizetett pénzt, a pórul járt vásárlók csoportja azonban nem tud ilyen esetről.

Sokszor nem könnyű élni fogyasztói jogainkkal, ha kuponos céggel szerződünk

Sok olyan weboldallal találkozhatunk, amelyek hatalmas akciókat, leárazásokat, kedvezményes vásárlási lehetőséget kínáló kuponokat árusítanak. Nem árt ezeknél körültekintetően eljárni, ugyanis egyre gyakrabban talékozhatunk olyan problémás esetekkel, amikor a fogyasztók a több tízezer forintért megvásárolt kupont később nem tudják beváltani-felhasználni, ráadásul a kuponos cég minden felelősséget elhárít ilyenkor, azaz a vásárló bottal ütheti a pénze nyomát – állítja a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.

A kuponos vásárlás lényege, hogy a fogyasztó egy kupont vásárol rendszerint interneten egy kereskedőtől, amely arra jogosítja őt, hogy egy másik vállalkozás termékét vagy szolgáltatását jelentős kedvezménnyel vegye igénybe vagy vásárolja meg. A széleskörű kínálat között például olyan népszerű szolgáltatások szerepelnek, mint a kedvezményes szállodai wellness hétvége, az egészséggel összefüggő vagy szépségápolási szolgáltatások, illetve egyéb szabadidős tevékenység.

Több esetben azonban nem teljesül e cégek ígérete, a fogyasztók kárt szenvednek és falba ütköznek, amikor jogaikat érvényesíteni akarják.

A fogyasztóvédők szerint a problémák egyik forrása, hogy a kuponos vállalkozások általános szerződési feltételeikben általában kizárják vagy korlátozzák felelősségüket abban az esetben, ha az ígért szolgáltatást a fogyasztó végül mégsem tudja igénybe venni a harmadik fél (például a szálloda) magatartása miatt. Hiába áll ugyanis a fogyasztó szerződéses kapcsolatban a kuponos céggel, amikor az igénybe venni kívánt valódi szolgáltatást részére már a harmadik fél, azaz a másik vállalkozás nyújtja (vagy csak nyújtaná). Ha pedig a panaszos magával a kedvezményes árú szolgáltatást vagy terméket nyújtó vállalkozással szemben fordul jogai érvényesítéséért, úgy ez esetben panasza rendszerint a szerződéses kapcsolat hiányára való hivatkozással kerül elutasításra, ezzel pedig a kör bezárult.

A FEOSZ azt javasolja, hogy körültekintően járjunk el, mielőtt szerződést kötnénk az adott kuponos akciókat értékesítő vállalkozással, és részletesen olvassuk át annak szerződési feltételeit. Ezekből ugyanis megtudhatjuk, hogy például vállal-e bármilyen garanciát a harmadik fél hibás teljesítése esetére a kuponos szolgáltató avagy sem, illetve milyen mértékben korlátozza felelősségét.

A tudatos fogyasztói magatartással tehát nagyobb eséllyel előzhetjük meg a későbbi kellemetlen meglepetéseket. Ezzel függ össze az is, hogy ha például kedvezményes áron szeretnénk nyaralni valahol, először az utazásszervező- és utazásközvetítő irodák ajánlatait böngésszük át: az engedéllyel rendelkező utazási vállalkozások esetében ugyanis részletesen meghatározásra került azok felelőssége hibás teljesítés ellen, emellett jogszabályban biztosított vagyoni biztosítékkal rendelkeznek. Korántsem biztos, hogy ez igaz azokra a vállalkozásokra is, amelyek szolgáltatásaihoz kedvezményes áron való hozzájutását egyes kuponos cégek hirdetik.

A fogyasztók ezt könnyen ellenőrizhetik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal internetes honlapján, ahol az engedéllyel rendelkező utazási vállalkozások listája mellett megtalálják azon utazásszervezők és utazásközvetítők jegyzékét, amelyek jogerősen egy évre eltiltásra kerültek a tevékenység folytatásától. Amennyiben tehát a kupon tárgya kedvezményes áron nyújtott utazási szolgáltatás és a rajta feltüntetett vállalkozás nem szerepel az engedéllyel rendelkező szolgáltatók listájában, ez esetben ne kössünk vele szerződést – javasolják a fogyasztóvédők.

Az interneten kupont vásárló fogyasztók emellett jó, ha tisztában vannak jogaikkal: az átvételtől számított 8 munkanapon belül indokolás nélkül elállhatnak a szerződéstől, ez esetben pedig az online kifizetett vételár visszajár a részükre.

A szerződés ugyanis ekkor távollevők között kötött szerződésnek minősül a fogyasztót pedig speciális jogok illetik meg. Először is a vállalkozást ekkor szigorú tájékoztatási kötelezettség terheli, így többek között információt köteles nyújtani már a szerződéskötés előtt a nevéről és címéről azonosításra alkalmas módon, valamint a vásárolni kívánt áru vagy szolgáltatás, azaz a kupon lényeges jellemzőiről, a fizetendő ellenértékről az összes járulékos költséget is beleértve, továbbá a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről és az indokolás nélküli elállási jogról.

Ha ez az írásos tájékoztató nem szerepelt a vállalkozás internetes honlapján vagy azt a szerződéskötés előtt nem bocsátotta a fogyasztó rendelkezésére, úgy az indokolás nélküli elállásra nyitva álló 8 munkanapos határidő három hónapra hosszabbodik meg, amelyet a kupon átvételének napjától kell számítani. Amennyiben pedig a vállalkozás mégis teljesítené három hónapon belül a tájékoztatási kötelezettségét, akkor a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc munkanapos határidő attól a naptól kezdődik, amikor az írásbeli vagy tartós adathordozón átadott tájékoztatót kézhez kapta. Lényeges, hogy amennyiben a fogyasztó él indokolás nélküli elállási jogával, úgy a kupont vissza kell juttatnia saját költségén a vállalkozásnak, a kereskedő pedig a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül köteles visszatéríteni.

A szövetség hangsúlyozza: a tudatos fogyasztói döntéshozatal és a megfelelő körültekintés rendkívül fontos, így szerződéskötés előtt mindenképp érdemes tájékozódni. Ha mindezek ellenére pedig később vitánk támadna egy hasonló weboldal üzemeltetőjével, akkor pedig forduljunk a lakóhelyünk szerint illetékes békéltető testülethez, amely gyorsan és ingyenesen jár el az ügyben.

A FEOSZ állásfoglalása kitér arra is, hogy szükséges a felelősségteljes vállalkozói magatartás is, így például a jónevű és fogyasztóbarát kuponos vállalkozásoknak a fellépése azon hasonló gazdasági tevékenységet végző cégekkel szemben, amelyek egyértelműen a fogyasztók kárára működnek, ezáltal is csorbítva a szakma jóhírét.

penzcentrum.hu

Magyarok a szélerőműépítésben

“Mindenkinek remeg egy picit a lába” – magyarok a szélerőműépítésben


Aufbau Prototyp Repower 3.XM, Husum

Száz méter magasban több tíz tonnás építőelemekkel legóznak a szélerőműipar alpinmérnökei. Jelenleg 120-nál több magyar dolgozik így Angliától Dél-Afrikáig a Siemens szélpark-projektjeiben, de a zöld szegmensben elfoglalt nagyhatalmi státusunkról mégis alig hallott valaki. A hvg.hu magyar szélturbina-építő mesterekkel beszélt.

„Ha egy társaságban bemutatkozom, és megmondom, hogy mi a foglalkozásom, akkor az, hogy szélturbina üzembe helyező szakmérnök vagyok, éppen olyan hatást vált ki, mintha azt mondanám, hogy ufó vagyok, békés szándékkal jöttem” – jellemzi szakmája hazai ismertségét a 28 éves Róbert. A csak kettő, illetve három évvel idősebb Miklós és István ezen csak mosolyog, itthon nekik is hasonló tapasztalataik vannak.

Miklós, Róbert, István és a turbina makettjeFotó: Stiller Ákos

Magyarországon a 2006-os botrányos kvótaosztás óta nem adtak ki engedélyt szélenergia-kapacitás kiépítésére. Ezért nem túl meglepő, ha idehaza kevéssé ismert, hogy az utóbbi években a Siemens a világ egyik megkerülhetetlen iparági óriásává terebélyesedett. 2004-ben a német vállalat úgy lépett piacra, hogy megvett egy néhány száz fős dán céget (az 1980-ban alapított Danrgegn Vindkraftot, aminek ekkor már Bonus Energy volt a neve), amiből mára olyan globális gyártó és szélpark-építő mamut fejlődött ki, mely rutinból képes gyors egymásutánban átadni öt top tengeri termelőegységet. Ezek együttes mérete a Paksi Atomerőmű termelőerejéhez mérhető.

A Siemens Wind Power eredményeiben komoly szerepe van annak az immár több mint 120 magyar mérnöknek és technikusnak, akik nélkül az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban efféle projekt ma már nehezen elképzelhető. Az idehaza teljesen ismeretlen csapat tagjai jelenleg is több mint 20 építkezésen (szakzsargonban: site-on) dolgoznak. Három itthon lévőt közülük a hazai leányvállalat Gizella utcai telepén sikerült elcsípnünk.

A hajón derült ki: tengeribeteg

Az első magyarokat 2009-ben toborozták, tizenhatuk közül ötöt a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karáról halászta a Siemens. A mai technikusgárda többsége diplomás, tizedük fordult meg a BME-n. Miklóst, aki benne volt az első, nyolcfős csapatban az egyetemi állásbörzén fedezték fel. Egy személyes beszélgetést követően – ahol a megbízható angol nyelvtudást és a kellő műszaki orientációt ellenőrizték – a kiskunhalasi fiatalembernek gyorsan kellett döntenie. 2009 augusztusa már Dániában érte, ahol az alapozó képzést kapták. „Úgy fogadtak minket, és úgy is éreztük magunkat, mintha a Marsról jöttünk volna” – meséli Miklós, aki leginkább világot akart látni, de a „nem éppen pehelysúlyú fizetés” sem volt ellenére.

Akkoriban még a tengeri (offshore) site-okra is vittek dolgozni magyarokat. Noha az első munkája egy partközelinek mondható építkezésen volt, az már az első nap kiderült, hogy nem bírja a hullámokat. Végig tengeribeteg volt, de görcsösen ragaszkodott ahhoz, hogy megfeleljen az elvárásoknak, és elvégezze a rábízott feladatokat. „Eleinte tanonc voltam. Ez azt jelenti, hogy meg kellett tanulnom mindent a helyszínen installált turbina fizikai felépítésével, bekábelezésével és az összes munkafázissal kapcsolatban.” Aztán kiderült, a dániai alaptréningen tényleg csak az alapokat mutatták meg – és legfőképpen azt, hogy miként lehet akár 100 méteres magasságban biztonságosan használni a „böhöm nagy, drága és veszélyes szerszámokat”.

Több munka, több ember, több probléma
A magyarországi Siemens-ben 2008-ban kezdték kialakítani a szervezeti kereteket annak a szerelőcsapatnak, amely 2009 óta Kanadától Dánián és Románián át Dél-Afrikáig a világ szinte minden táján részt vett Siemens-projektek megvalósításában. 2010 óta a magyarok már nem dolgoznak tengeren, mert a Siemens Wind Power – az éves szinten rendre 40-50 százalékkal bővülő megrendelés-állományra reagálva – különválaszotta a tengeri (offshore) és szárazföldi (onshore) erőműépítéseket, és átstruktrurálták a feladatköröket. A magyarokat az onshore építkezésrekre specializálták, ahol a rendszerek installálásának, szerelésének és kontrollálásának a specialistái lettek.A tavalyi 60 főről 2013-ra megduplázott a terepen dolgozó szerelők és ellenőrzők száma, és bővíteni kellett a háttérmenedzsmentet (tervezés, képzés, operátori teendők) is. A Gizella utcai telephelyen van ma az egyik legnagyobb létszámmal dolgozó Siemens szélerőmű-építő csapat. Ezt persze részben az indokolja, hogy a magyar munkaerő olcsóbb, mint a nyugat-európai. Az viszont komoly szakmai érdem, hogy sok esetben magyar mérnökök látják el a helyszíni munkálatok menedzsmenti feladatait is, és válnak „installation leaderré” – ami leginkább a műszaki vezető szerepköreként azonosítható. De a műszaki vezetőkön kívül vannak minőségbiztosítási, munkabiztonsági, anyaggazdálkodási és logisztikai szakemberek is vezető beosztásban. Sőt, kizárólag magyar szakemberekből álló csapat kivitelezett egy horvátországi projektet idén nyáron.

Terepre akart menni

István 6 év irodában ülés után döntött úgy, hogy egy percet sem bír ki korábbi munkakörében. Ő arra emlékszik legszívesebben, hogy már a legelején azt éreztették, hosszabb távra terveznek vele. „Terepre akartam menni, szerelni akartam, létrehozni valami értelmes dolgot. És itt az fogadott, hogy tanuljak minél többet, mert szükségük van rám. Ez minden zöldfülű álma” – magyarázta. Őt már nem csupán Dániába, hanem Angliába és Németországba is elküldték, ahol az eszközhasználaton és a projektben gondolkodáson kívül sok munkabiztonsági tréningen esett át.

Offshore site-on kezdett ő is, egy tengeri végszerelést előkészítő szárazföldi állomáson dolgozott. Alföldi származásával magyarázza, hogy az ottani emlékek beégtek az agyába, ahogy a partról nézi a sirályokat, és az orrában érzi a tengeri levegőt. Tanoncként indult ő is, lépésről lépésre tanulta meg az összes munkafázist. Amikor a kiképzésnek vége lett, Szardíniára delegálták üzembe helyező technikusnak, akinek az a legfőbb feladata, hogy a rendszerek indítása előtt minden hibát kiszúrjon.

Meg kell tanulni kezelni a félelmet

A 28 éves Robi a trió kakukktojása, abban az értelemben, hogy sosem járt a BME-re. „Előző életében” hivatásos katona volt. Öt évig repülőgépeket – előbb MIG 29-eseket, majd Gripeneket – szerelt. Bő két évvel ezelőtt egy nap arra ébredt, hogy nem akar 24/72 órás beosztásban a légtérvédelmi szolgálatnál dolgozni. „Túl nyugis volt, nem volt semmiféle kihívás, és azzal sem voltam elégedett, amit ezért cserében az állami szféra kínált”. A váltáshoz kapóra jött, hogy a párkapcsolatában is „változás állt be”.

Robinak az alapozási időszakból leginkább Newcastle maradt meg, és hogy mennyire meglepte, amikor megtudta, a cég a jelentkezőknek csak az 5-6 százalékát veszi végül fel. Ma úgy látja, hogy akik nem estek ki a rostálás során, azokban nemigen maradhatott félelem. „Mindent, minden körülmények között!” – hangzik a cég szlogenje, ami azt jelenti, hogy “100 méter magasban, egy szál kötélen lógva is biztosan kell fogni a 80-as csavarkulcsot, hiába himbál meg időnként egy kicsit a szél”.

A felvételi eljárás többször visszatérő moduljai voltak a különböző „magassági majrétesztek”. Először volt, akit teljesen leblokkolt a félelem, de az alpintechnikai gyakorlatok sokat segítettek az ilyen helyzetek helyes kezelésében. „Mindenkinek remeg egy picit a lába” – vallja be Robi, aki szerint a kulcs az, hogy “gyorsan rájössz, ezt hogyan kezeld”. Félelemben ezt a munkát szerinte nem lehet végezni, mert a félelem hibákat szül, ami nem megengedhető. Robi ma már rutinos róka, az üzembe helyezési munkálatok egyik kulcsszereplője.

Lendül feléd a 40 tonnás rotor

A szárazföldi szélerőmű parkok mérete, kapacitása – és ennél fogva az építési és installálási ideje is – projektenként változó. Egy, általában 100 méter körüli magasságban működő szélturbina megépítéséhez elegendő 6-7 ember precízen összehangolt munkája. A platformhoz (amitől az építmény nem csupán tájképelem, hanem áramtermelő egység) további 3 ember kell, a rendszer bekábelezéséhez ugyanennyi. A beüzemeléshez sokszor elég két szakember is. Négy éve a Siemensnél még többségében dánok dolgoztak. Legutóbb egy svéd projektre viszont már 10 országból érkeztek szakemberek.

Fent…Fotó: Siemens

A három magyar tagadja, hogy adrenalinfüggők lennének. Szerintük a munkájuk is jár annyi stresszel, hogy az minden majrét elnyom. A felelősség óriási: “Lógsz a társaddal egy kötélen odafent, és te mondod a darusnak, hogy azzal a 40 tonnás rotorral, amin van egy 100 méternél nagyobb lapátátmérőjű szörnyeteg, és feléd tart, igazítson még 3 millimétert jobbra, mert úgy lesz pontosan a helyén – magyarázza István, akinek aztán a rögzítéshez (többnyire másodmagával) meg kell húznia még több mint 150 csavart, és nem hibázhat. “Az alapszabály az, hogy ilyenkor minden felelősség azé, aki odafent tartózkodik” – tette hozzá.

Hogy az elmúlt évek alatt ez hányszor ismétlődhetett meg? István belekezd a turbinaszámolásba, de pontosat nem tud mondani, 120-nál elakad, már csak azért is, mert a korábbi két típus helyett ma már 5-6 féle „kiszerelési típus” létezik. Komoly balesetet még egyikük sem látott. Miklós ezt annak tulajdonítja, hogy a német cégvezetés nagyon erős biztonsági fékeket épített be a munkafolyamatokba. Sorozatosan tréningezik a dolgozókat, évente kell megújítani a mentési gyakorlatra szóló jogosítványt, a terepen pedig random módon tartanak zérótoleranciás alkohol- és drogteszteket. A szakember szerint a legfontosabb, hogy a terepen dolgozóknak vétójoguk van, bármikor felfüggeszthetik a munkát, ha a feladat végrehajtását nem látják száz százalékig biztonságosnak. „A vétójog persze felelősség is, de mindig jobb, mint egy üzemi baleset” – érvel Miklós.

A vándorévek után is törődnek veled

István két évig volt üzembe helyező technikus, az idén lépett előbbre a hierarchiában. Jelenleg a management quality inspector tagja – vagyis minőségellenőr. “A minőségbiztosítást képviselem a site-okon, valamint a turbináknak a vevő felé történő átadásában veszek részt” – magyarázza. Eredetileg 3-4 évre tervezte, hogy ezen a területen marad, de most ott tart, hogy még legalább három évig folytatná. Úgy látja, a legjobb időben léptek be a céghez, amikor a Siemens drasztikusan növekedni kezdett az iparágban, ezért kézenfekvő volt, hogy létszámbővítéskor feljebb kerültek a ranglétrán.

Robi a kivitelező csapat tagja, épp Romániába készül vissza, hogy két hét alatt befejezzék a Konstanca háromszögben zajló építkezést. „Nem minden nap látni olyan horizontot, ami tele van turbinákkal. Hát még odafentről” – büszkélkedik. Nem csak 100 méter magasan dolgozik óriási méretű kulcsokkal, hanem a földön is: számítógéppel tesztel részegységeket és rendszerműködést.

Miklós, a trió legrégebbi motorosa – még Robi és István is robotolt a keze alatt – resource manager, vagyis részlegvezető lett. Fél éve az övé a legmagasabb aktív pozíció, mivel a három irodavezető egyike lett (“site-tapasztalattal” az egyedüli). Az egész szerelő-építő-ellenőrző kontingens szakmai összekötőjeként dolgozik – csak már itthonról, egy irodából.

… és lentFotó: Siemens

Bármennyire is hiányzik neki a kétkezi szerelő munka, lassan ráébredt: többet szeretett volna itthon lenni. István szerint ez relatív: neki egy-egy ciklusban két kinttartózkodás között 8-10 szabadnapja van. Ha ezt összehasonlítja egy stabil, nyolcórás, irodai munkával, akkor most több szabadideje van a barátnőjével lenni, mint ha a vándorló életmód helyett ő is a hazaköltözést választaná.

Miklós azonban hozzáteszi, a Siemensnél a kiszállás is bele van tervezve a rendszerbe. “Nem jelenti automatikusan a karrier végét, ha valaki eljut odáig, hogy a vándorlását befejezi” – magyarázza.

Csak itthon nem építettek
A szélenergiaparkok helyi fogadtatásáról sokféle tapasztalatot gyűjtöttek a site-okon dolgozók. Leginkább a fejlődés és haladás eszközeként tekintenek mindenütt a fehér óriásokra. De például a Temesvár közelében installált szélparkról sokan azt hitték, hogy a gépek generálni fogják a szelet, nem pedig munkára fogni. Svédországban pedig volt olyan eset, hogy az egyik turbinát minden este 10 órakor kikapcsoltatta a helyi farmer, mondván, az alacsony frekvenciájú zúgástól nem tud aludni.Észak-Európában vált leginkább mindennapossá a szélpark-turizmus, és hogy iskolai osztályokat is hoztak ki a területre, hogy elmagyarázzák a működést a tanárok. Angliában pedig, ahol az utóbbi időszakban gombamód szaporodnak a szélfarmok, a projektek vonzáskörzetében már előfordult, hogy amikor “a helyi kocsmában megtudták, mivel foglalkozol, a terem másik végéről két angol szélturbina-technikus jelezte, hogy akkor ezt a körödet ők állják”. Érdektelenséggel egy helyen találkoznak: idehaza. Igaz, itthon még nem építhettek egyetlen szélkereket sem.

hvg.hu

Nyomoz az ügyészség a földtámogatások miatt

Nyomoz az ügyészség a földtámogatások miatt

FOLDTAM

A főügyészség szerint szervezett módon valótlan tartalmú területalapú támogatási kérelmeket nyújtottak be. A NAV nyomozói négy embert vettek őrizetbe, köztük a vidékfejlesztési hivatal egyik vezetőjét.

A Fővárosi Főügyészség nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett kísérlete, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt indított nyomozást október 11-én.

hirdetés

2012-2013-ban az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kezelt földalapú uniós támogatásokkal csalhattak, a kár több százmillió forint. A NAV nyomozói október 11-én őrizetbe vették az MVH egyik vezetőjét és három bűntársát. A főügyészség közleménye szerint “szervezett módon követtek el visszaéléseket oly módon, hogy az erre a célra szervezett gazdasági társaságok révén valótlan tartalmú területalapú támogatási kérelmeket nyújtottak be.”

A Fővárosi Főügyészség mind a négy gyanúsított vonatkozásában indítványozta az előzetes letartóztatás elrendelését a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak találta, ezért – azzal egyezően – a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélyére tekintettel, a tegnapi napon valamennyi gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezte.

Az Origo a részletekért megkereste az MVH-t, ahol közölték, hogy az ügyben a Vidékfejlesztési Minisztérium hivatott tájékoztatást adni. A minisztérium megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a nyomozás érdekeire való tekintettel további részletekkel nem szolgálhatnak, majd meghívtak minket Budai Gyula délutáni sajtótájékoztatójára. Budai Gyula a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy “aki ebben az ügyben bármiféle politikai szálakat keres, az nagyon rossz úton jár”, de a hivatal őrizetbe vett munkatársairól nem árult el semmit.

Origo.HU

Nyelvvizsga botrány: képviselők is benne vannak?

Nyelvvizsga botrány: képviselők is benne vannak?

Már nemcsak rendőrök és befolyásos tisztviselők vannak az ügyészség célkeresztjében a nemrégiben kitört nyelvvizsga botrány miatt, hanem úgy tűnik, hogy politikusok is. Néhány országgyűlési képviselő is pénzért vehette feketén az oklevelét több egyetemi oktatótól.

Ki tudja mikor és hol áll meg a vádlottak száma a nyelvvizsga botrányok ügyében. Már eddig is azt mondta az ügyészség, hogy tucatnyian kerülnek majd bíróság elé, amiért feketén vették a nyelvvizsgájukat, hogy az egyetemen diplomát kaphassanak, majd később magasabb beosztást választhassanak, magasabb fizetéssel, vagy esetleg egy másik munkahelyet.

A Blikk értesülése szerint most már nemcsak köztisztviselők, tanárok, rendőrök, hivatalnokok, hanem országgyűlési képviselők is érintettek az ügyben, akik a Károli Gáspár Református Egyetem két oktatójától szerezték be a diplomához szükséges bizonyítványokat. A lap információja szerint egy magas beosztású minisztériumi köztisztviselő is vett nyelvvizsgát, de az első vásárlók között volt, így a bűncselekmény már elévült.

Ahhoz, hogy a képviselőket bíróság elé állíthassák először majd ki kell adnia őket a parlamentnek, vagyis fel kell függeszteni mentelmi jogukat. A nyomozók által lefoglalt merevlemezeken állítólag nem szerepelnek titulusok, de nevek és elérhetőségek igen, így könnyen beazonosíthatóak lesznek a csalók. Az ügy fő gyanúsítottja, P. András ügyvédje azt mondta a lapnak, hogy elsősorban nem befolyásos emberek vették a papírt, nyolcvan százaléknak a diploma megszerzéséhez kellett a nyelvvizsga.

Írta: Németh Csaba

Iranytv.hu

Így vezethetik be a luxusadót

Így vezethetik be a luxusadót

2013. október 15., kedd 07:15 |

Sem az áfa, sem a jövedéki adó nem alkalmas arra, hogy luxustermékekre kivethető kulcsot építsenek bele, így marad a harmadik út: egy teljesen új adót vezet be a kormány. Egyelőre nagy kérdés, hogyan határozzák meg, hol kezdődik a luxus. Óriási bevételeket kár várni az új adótól. Ha csak kicsit lesz drágább a nercbunda, sok pénzt nem hoz az adó a büdzsébe, ha sokkal drágább lesz a nercbunda, megveszik külföldön, és még az eddigi adót is bukjuk.
Kapcsolódó
luxusadó, áfa, jövedéki adó

35 százalékos adót vetnek ki a luxustermékekre – a héten erről dönthet a kormány. Mivel azonban ezt sem megemelt áfakulccsal, sem a jövedéki adón keresztül nem lehet megoldani, várhatóan egy teljesen új adó bevezetését jelenthetik be. A luxusadóból nem várható óriási bevétel, de kommunikációs szempontból jól jöhet.

Matolcsy bicskája beletört

A kormány régóta kacérkodik azzal, hogy különadót vessen ki a luxustermékekre, tavaly Matolcsy György gazdasági miniszter még egy új, 30 százalék feletti áfakulcsban gondolkodott, ötlete azonban visszapattant az Európai Bizottságról.

David Boubil, a bizottság adóügyi szóvivője akkor az Indexnek azt mondta, bár uniós szinten is zajlik az áfáról, a szabályok átalakításáról szóló vita, a hatályos irányelvek nem teszik lehetővé egy az általános áfakulcs feletti kulcs kivetését.

Jelenleg ugyanis az a szabály az EU-ban, hogy egy általános kulcsot lehet kivetni, ez nálunk most 27 százalék. Ezen kívül csak néhány alacsonyabb kulcsot lehet bevezetni, de – néhány speciális helyzettől eltekintve – egyik kedvezményes kulcs sem lehet alacsonyabb 5 százaléknál: nálunk egy 18 és egy 5 százalékos kedvezményes kulcs él. Az általános kulcs feletti luxuskulcsra viszont egyáltalán nincs példa az unióban.

Hogy lehetne mégis?

Logikus ötlet lehetne úgy kijátszani ezt a szabályt, hogy megemeljük az általános áfakulcsot mondjuk 35 százalékra, azt kinevezve luxusáfának, és a luxustermékek kivételével minden másra bevezetnénk egy alacsonyabb kulcsot.

Ezt nézi az EU

Az adóharmonizációs törekvések az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az unióban. Az áfakulcsok összehangolása is része az egységes piacnak, itt azonban a magasabb kulcs azért kevésbé érdekes, mert a fogyasztás elszívását az aránytalanul alacsony kulcsok szolgálják: egy autó, de már egy értékesebb műszaki cikk vásárlásánál is könnyen megérheti a határ túloldalán vásárolni, ha komolyabb eltérés van a forgalmi adóban. A szabályozás ezért elsősorban erre koncentrál.

Csakhogy a gyakorlatban az irányelv meghiúsítja a trükközést, az EU ugyanis tételesen felsorolja, milyen termékekre lehet kivetni alacsonyabb kulcsot. A termékkör viszonylag széles – élelmiszertől a hajvágáson át a gyógyszerekig sok termék adója csökkenthető -, de nem elég széles ahhoz, hogy minden fontos, a mostani általános kulccsal adózó termékre kiterjesszük: emiatt egy ilyen húzás brutális drágulást hozna a hétköznapokban.

Felmerült a találgatások között az is, hogy egy új, luxustermékekre kivetett adót esetleg a jövedéki adók közé lehetne bepasszírozni, de az EU itt is szűk lehetőségeket hagy. Jövedéki adót csak dohánytermékekre, alkoholra és energiára, tehát például benzinre, gázolajra lehet kivetni, komoly szabályozói feladat lenne ezekbe a kategóriákba betenni a luxustermékeket. Lehetne persze azon gondolkodni, hogy az alkoholtartalmú parfümök beférhetnek-e az alkoholok közé, de igazi eredményt, jelentős bevételeket aligha jelentene, ha a jövedéki adózásban sarcolnák a luxust.

A mostani költségvetési tervben egyébként még nem számolnak a luxusadóval, és jól látszik, nagyjából az áfából és a jövedéki adókból is az ideihez hasonló bevételt vár a kormány. A jövedéki adónál legfeljebb a legális cigarettavásárlás visszaesése okozhat némi csökkenést.

A harmadik út működhet

Nem tartja valószínűnek Farkas Gábor, a PwC Magyarország adójogi szakértője sem, hogy a kormány a fentebb emlegetett áfa, vagy jövedéki szabályok alakításával vetne ki adót a luxustermékekre.

A legnagyobb esélye szerinte annak van, hogy egyfázisú adóként vetnék ki a luxusadót. Ennek megfelelően vélhetően csak a kereskedelmi lánc végén adóztatnának. Innentől a kérdés inkább már csak az, hogy pontosan mely termékeket érint, milyen értékhatártól kerül valami a luxusadó körébe.

Orbán Viktor és Varga Mihály nyilatkozataiból ez részleteiben nem derült ki, csak annyi, hogy nagyrészt ékszerek, nagyértékű autók, szőrmebundák kerülhetnek a célkeresztbe. Sejthető, hogy ha különadót vetnek ki, az emlegetett 35 százalékos új adó nem a 27 százalékos áfa mellett értendő, a luxustermékekre kivetett kulcs így tehát inkább 7-10 százalék között várható.

Hasonló adó egyébként jellemzően nincs az unióban, korábban pl. Belgiumban élt egy 8 százalékos kulcs a luxustermékekre, de ez azóta megszűnt, más országok pedig nem vetettek ki a fogyasztáshoz kapcsolódó luxusadót. Más országok főként inkább a jövedelemadóban és ingatlanadóval, vagyoni típusú adókon keresztül próbálják meg sarcolni a gazdagabbakat.
Amiben rekorderek vagyunk

Az EU-ban egyébként sehol nincs 27 százalékos áfakulcsnál magasabb forgalmi adó, de világviszonylatban is dobogós helyezést érünk el a fogyasztás ilyen mértékű adóztatásával. A nálunk is honos áfaszámítási módszertant választó országokban a 25-26 százalékos adómérték világszerte a plafont jelenti, ettől csak lefelé térnek el az országok.

Nem árt az óvatosság

Farkas az Indexnek azt mondta, adótechnikailag érthető a luxustermékek megadóztatása, mivel az azt vásárló fogyasztók kevésbé árérzékenyek, kis drágulásra nem esik vissza drámaian a kereslet. Ezzel együtt ugyanakkor vigyázni kell az adó mértékével.

A magasabb jövedelmű rétegnek ugyanis nem jelent problémát, hogy például Szlovákiába ugorjon át megvenni egy luxusautót, vagy drága karórát, ha ott lényegesen olcsóbban hozzájut. A túl nagy adó így könnyen visszaüthet, hiszen ha máshol veszik meg ugyanazt a terméket, amit nálunk vettek volna, még a 27 százaléknyi áfabevételtől is elesünk, vagyis konkrétan pénzt vesztünk az adó bevezetésével.

Illik a kormányhoz

A fogyasztásra kivetett luxusadó egyébként jól illeszkedik a kormány adópolitikájába, az utóbbi években egyértelműen elléptünk a fogyasztás magasabb adóztatása felé, miközben a jövedelmeket terhelő elvonások csökkentek.

Ma a fogyasztás nemcsak az általános áfakulcs megemelésével adózik jobban, hanem a banki tranzakciós illetékkel és a telefonadóval is. A kormány célja, hogy minél jobban szélesítse az adózók körét, ráadásul ezek az adók viszonylag jól beszedhetők, könnyebb velük kalkulálni a költségvetés tervezésekor.

Így áll helyre az igazságosság?

Két szempontból viszont problémás a magas forgalmi adó, egyrészt minél magasabb a kulcs, annál vonzóbb a csalás. Másrészt mivel a szegények jövedelmüket nagyobb arányban költik fogyasztásra, mint a gazdagok, a magas fogyasztási adók egykulcsos szja-val párosítva nehéz helyzetbe hozzák az alacsony jövedelmű embereket, és kedvezőbb helyzetbe a gazdagokat.

Orbánék állítólag éppen ezért szeretnék bevezetni a 35 százalékos kulcsot a luxustermékekre, ahogy a kormányfő korábban fogalmazott, a magasabb áfakulccsal “válna teljessé az adórendszer igazságossága”. Ezzel persze a legszegényebbek jobban nem járnának, legfeljebb a gazdagok előnyéből faragnának vissza valamennyit.

Hogy mennyit? Egyelőre nem lehet megmondani, de annyi biztos, a luxusadó kommunikációs szempontból fontosabb, mint a költségvetés szempontjából. Legutóbb Varga Mihály a Népszabadságnak adott interjújában is azt mondta, az adó kicsit csökkentheti a hiányt, de jelentős bevételt nem várnának tőle.

index.hu

Támogatják a nukleárisenergia-felhasználást a V4-ek

Támogatják a nukleárisenergia-felhasználást a V4-ek

Forrás: MTI | 2013. október 14. hétfő 13:00 | 

A visegrádi országok – Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia – támogatják a nukleárisenergia-felhasználást – közölte Orbán Viktor a visegrádi csoport kormányfőinek budapesti találkozója után.

A visegrádi országok, azaz a V4-ek – Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia – támogatják a nukleárisenergia-felhasználást, amelyet nem tud mellőzni az európai gazdaság – közölte Orbán Viktor a visegrádi csoport kormányfőinek hétfői budapesti találkozója után tartott sajtótájékoztatón. A miniszterelnökök a nukleárisenergia-felhasználáson túl egységesen kiálltak amellett is, hogy az országok maguk dönthessenek arról, milyen forrásokból biztosítják energiaszükségletüket. Minden országnak joga van ahhoz, hogy az energiaszükségletét a saját maga által összeállított forrásokból nyerhesse – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ezért azt várják az Európai Uniótól: ne gátolja, hanem segítse a közép-európai nukleárisenergia-kapacitás növelését.

Ez azt jelenti, hogy nem szabad túlszabályozni e területet, és újra kell gondolni az energetikai beruházások állami támogatásának kérdését is, mert “úgy látjuk, hogy itt a nukleáris energiát diszkriminálják” – mondta. Beszámolt egyúttal, hogy a visegrádi kormányfők szükségesnek tartják a palagáz európai kitermelését, így támogatják azokat az országokat, amelyek felszínre akarják hozni a náluk lévő palagázt. Megállapodtak a V4-ek gázpiaci fórumának létrehozásáról is a regionális gázpiac kialakításáért. A fórum még ebben a hónapban megtartja első ülését Budapesten.

 

Lépéseket tettek emellett – folytatta – a visegrádi országok közös külföldi képviseletének létrehozása érdekében, így Vietnam gazdasági központjában, Ho Si Minh-városban létre is jön egy ilyen Visegrádi Ház néven. A V4 kereskedelmi és iparkamaráit is rendszeres találkozókra ösztönzik majd – közölte Orbán Viktor, hozzáfűzve, hogy a következő év első felében a visegrádi országok parlamenti elnökei megkezdik a V4-együttműködés parlamenti dimenziójának kialakítását. Megerősítette: az EU-n belül a közép-európai térségnek vannak a legnagyobb gazdasági növekedési lehetőségei, “Közép-Európa súlya nagyobb lesz a jövőben, mint korábban volt, a gazdasági befolyása, ereje is nőni fog”.

A miniszterelnökök megállapodtak abban is, hogy a négy ország közös védelmi együttműködési stratégiát dolgoz ki, évente közös hadgyakorlatot tart, és 2016 első félévében készültségbe állítja az első V4-EU-harccsoportot. Közös nyilatkozatban vállalták továbbá, hogy 2014-től nyolcmillió euróra emelik a nemzetközi visegrádi alap éves költségvetését, ami jelentősen hozzájárul a regionális együttműködés megerősítéséhez – ismertette a sajtótájékoztatón Kumin Ferenc nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.

 

Robert Fico szlovák miniszterelnök arról beszélt, hogy egyre pragmatikusabbá, racionálisabbá válik a V4-es együttműködés, az országok mérvadó és fontos döntéseket hoznak. Felidézte: 2006-ban, amikor először járt V4-es csúcstalálkozón, az még “formális találkozó volt kellő tartalom nélkül”. Kiemelte: a térség energiabiztonságához hozzájárul, hogy 2015 januárjától összekapcsolják a magyar és szlovák gázvezetékeket, ami ötmilliárd köbméter gáz szállítását teszi lehetővé. Hasonló projekt megvalósítására készülnek a szlovák és a lengyel gázvezetékek összekapcsolásával, az is nagyobb energiaellátási biztonságot jelent majd – közölte. Robert Fico is hangsúlyozta, hogy minden országnak joga van úgy megoldani az energiaellátását, ahogyan az megfelel neki, így a palagáz kitermelésének fokozását is támogatni kell. Szlovákia nem ért egyet azzal, hogy az EU fokozottabban bele akar szólni az atomenergia felhasználásába, mert tiszteletben kell tartani, hogy egyes országok igénybe akarják venni a nukleáris energiát – magyarázta. Úgy vélte, ezt korlátozni a szuverenitásba való beavatkozás lenne.

A szlovák miniszterelnök arra is kitért, hogy az Európai Tanács decemberi csúcstalálkozója és a keleti partnerség kezdeményezés novemberi, vilniusi csúcstalálkozója kapcsán a V4-es országok közös álláspontot alakítanak ki.

Donald Tusk lengyel kormányfő a sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy a szolidaritás fontos tényezője a V4-es együttműködésnek, és ez az Európai Unió döntéshozatalában is jól látszik. Emlékeztetett: kollégáival megegyeztek abban, hogy a visegrádi országok közötti szolidaritás a továbbiakban is meghatározó lesz az energiabiztonság megteremtésében és az uniós kérdésekben. Ezért a négy ország közösen lép fel az atomenergiai érdekek védelmében az unióban, és támogatják a palagáz kitermelését is, hiszen rendkívül fontos az energiaforrások diverzifikálása – mutatott rá. Hozzátette: az atomenergia-felhasználás fejlesztése kedvezően hat egész Európa energiahelyzetére.

A lengyel miniszterelnök arra is kitért, hogy 2016-ra feláll a közös V4-es harcászati egység, és azt szeretnék, hogy ez ne egyszeri vállalkozás legyen, hanem utána is szoros maradjon az együttműködés a négy ország között. A válság idején, amikor pénzszűkében vannak az országok, különösen fontos az együttműködés a honvédelemben, hiszen ez hatékony és olcsó megoldásokat tesz lehetővé – magyarázta.

Jiri Rusnok cseh miniszterelnök hangsúlyozta: támogatni kell az országok szuverenitását abban a kérdésben, hogy használnak-e atomenergiát, és az országok szabadon dönthetik el, milyen energiaforrásokat használnak és milyen arányban. Az országok akár palagázt is termelhetnek, ha így döntenek – fűzte hozzá. Mint mondta, országa egyetért a katonai együttműködés kialakításával a visegrádi országok között, továbbá a közös harcászati egység felállításával, ugyanis az minden résztvevőnek előnyös és hasznos. Csehország támogatja a magyar V4-elnökség javaslatait az együttműködés elmélyítésére, így egyebek mellett a gazdasági kamarák közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését is – közölte Jiri Rusnok.

Magyarország 2013. július 1-jén Lengyelországtól vette át a V4 elnöki tisztjét, a pozíciót egy évig tölti be az ország.

Mti.hu

Az egész országra figyelmeztetést adtak ki a tartós sűrű köd miatt

Az egész országra figyelmeztetést adtak ki a tartós sűrű köd miatt

Illusztráció - Az egész országra figyelmeztetést adtak ki a tartós sűrű köd miatt
s kép Illusztráció – Az egész országra figyelmeztetést adtak ki a tartós sűrű köd miatt – © Fotó: nycity.blog.hu
Budapest, 2013. október 13., vasárnap (MTI) – A tartós sűrű köd miatt az egész országra figyelmeztetést adott ki vasárnap kora este az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésben azt írták: este újra többfelé képződik sűrű köd, amely hétfőn helyenként csak lassan oszlik fel.

Az előrejelzés szerint hétfőn a párásság, a köd megszűnése után a Dunántúlon több, másutt kevesebb napsütésre lehet számítani. Elsősorban a Tiszántúlon előfordulhat kisebb eső, zápor. A legalacsonyabb hőmérséklet 8 és 13, a legmagasabb 18 és 23 Celsius-fok között valószínű.

A meteorológiai szolgálat országos középtávú előrejelzéséből kiderül, a jövő héten is többször lesz párás a levegő és képződhet foltokban köd. Emellett a jövő héten is többfelé várható eső, zápor, s egy hidegfront hatására visszaesik a hőmérséklet. A nappali maximumok a hét közepén csak 11-16 fok körül lesznek, a jövő hét végén viszont ismét 20 fok fölé emelkedhet a hőmérséklet.

– MTI –

bankszámla hiányában is kötelesek kifizetni a munkabért a munkáltatók

PwC: bankszámla hiányában is kötelesek kifizetni a munkabért a munkáltatók

Budapest, 2013. október 10., csütörtök (MTI) – A jelenlegi munkajogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató bankszámla hiányában visszatartsa a munkavállaló munkabérét addig, amíg nem nyit újra bankszámlát – hívja fel a figyelmet a PwC tanácsadó cég.

A hatályos munka törvénykönyve két módon teszi lehetővé a munkabér megfizetését, egyrészt készpénzben, másrészt bankszámlára utalással. A munkaszerződések, kollektív szerződések jellemzően rögzítik, hogy a munkáltató a munkabért átutalással fizeti meg, amivel a munkáltató lényegében arra kötelezi munkavállalóját, hogy saját költségére tartson fel bankszámlát – ismerteti csütörtöki közleményében a PwC Magyarország.

Az elmúlt hónapokban – a megnövekedett banki költségekre hivatkozva – számos munkavállaló szüntette meg bankszámláját és tájékoztatta arról munkáltatóját, hogy a munkabérét készpénzben kéri. A munkáltatók a munkabér fizetési kötelezettséget ilyen esetben – bankszámla hiányára hivatkozva – nem tagadhatják meg, és kötelesek arról gondoskodni, hogy a munkabért – a készpénzfizetésre vonatkozó szabályok szerint – a munkavállalónak megfizessék. A készpénzfizetés viszont jelentős többletteherrel jár a munkaadónak.

“Álláspontunk szerint a jelenlegi munkajogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató arra hivatkozva szüntesse meg a munkaviszonyt, hogy a munkavállaló nem rendelkezik bankszámlával, és bankszámla hiányában arra sincsen lehetősége, hogy a munkavállaló munkabérét mindaddig visszatartsa, ameddig a munkavállaló ismételten nem nyit bankszámlát” – idézi a közlemény Szűcs Lászlót, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédjét.

A jogszabály azt nem teszi kötelezővé, hogy a munkáltató a munkavállaló bankszámlájára teljesítse az utalást. Amennyiben a munkavállaló egy közös “családi” bankszámlát jelöl meg, úgy az utalás arra is teljesíthető. Amennyiben a munkabért magyarországi bankszámlára utalják, a kifizetés nem okozhat költséget a munkavállaló számára.

Szűcs László szerint a munkáltatók többféle módon értelmezik a hivatkozott szabályt. Jelentősebb részük nem biztosít költségtérítést a készpénz felvételéhez kapcsolódóan. Akadnak azonban olyanok is, akik a banki költségek “fedezésére” átalány jellegű költségtérítést biztosítanak, sőt, olyan is, aki bekéri a bankszámla kivonatot, és az azon feltüntetett banki költségeket téríti meg részben vagy egészben. Az utóbbi két megoldás esetén a munkáltatók azzal a problémával szembesülnek, hogy bár munkajogilag költségtérítésről van szó, a juttatás mégsem biztosítható a munkavállalók számára adómentesen – ismerteti az ügyvéd.

A részben személyes szükségletek kielégítését is szolgáló költségtérítés-átalány munkaviszonyból származó bevételnek számít, mellyel szemben a költség nyilatkozat, vagy számla alapján számolható el. Amennyiben a bankszámlát nem kizárólag a munkabér felvétele céljából nyitották, hanem arról rendszeresen átutalások, kártyával való fizetések valósulnak meg, és a bankszámlával kapcsolatban esetleg kamatbevétel is jelentkezik, a bankszámla-vezetés költségét – költségtérítésként – nem lehet elszámolni (levonni), vagyis ezeket a tételeket kizárólag munkaviszonyos jövedelemként lehet kifizetni.

Horváthné Szabó Beáta, a PwC Magyarország adóosztályának igazgatója szerint a jelenlegi helyzet ellentmondásos, és a munkáltatók nem rendelkeznek hathatós eszközökkel ahhoz, hogy a nemzetgazdasági szempontból is káros, növekvő tendenciát mutató készpénzkifizetéseket visszaszorítsák. A kormányzat a vázolt problémák orvoslására több javaslatot is előterjesztett – teszi hozzá -, egyrészt a költségvetési törvényjavaslat szerint a tranzakciós adók nem terhelnék a kártyás fizetéseket, de napvilágot láttak azok az elképzelések is, amely szerint a készpénz felvételét meghatározott összegig díjmentesen kellene biztosítaniuk a bankoknak.

– MTI –

X. Bükkszentkereszti Gombanapok

X. Bükkszentkereszti Gombanapok 2013.10.12-13.

Főzőverseny versenykiírás

Főzőverseny nevezési lap


gomba

X. Bükkszentkereszti Gombanapok programja

Október 12. (szombat)

08.00-12.00 Főzőverseny (közreműködik: Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség)

11.00-11.15 Megnyitó ünnepség- A rendezvényt megnyitja: Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára és a rendezvény fővédnöke, Jámbor Flórián, Bükkszentkereszt polgármestere, Schmidt Ferenc, ügyvezető igazgató ÉLETFA Országos Egészségőrző Program

11.15-11.45 Számadó Zenekar koncert

11.45-12.15 Gyerekek egészségvédelme az Életfa Programban. Előadó: Hegyi Gyöngyi védőnő, életviteli tanácsadó

12.15-12.45 BÜKKSZENTKERESZT KINCSEI- Bükki Szlovák Nemzetiségű Általános Iskola és Óvoda tanulóinak bemutatója

13.00-13.30 Tudnivalók gombákról, NEM CSAK gombászoknak

13.30-14.00 Dance Elite Tánciskola bemutatója

14.00-14.30 Főzőverseny eredményhirdetése

14.30-15.00 Fittnesz-percek

15.00-16.00 Tombola sorsolás- értékes nyeremények: husqvarna kertészeti termékek, ÉLETFA-Országos Egészségőrző Program ajándékcsomagjai, ajándék vacsora a Privát Étteremben ill. a Borostyán Étteremben és még sok más meglepetés!

16.00-16.15: Életfa Qi Gong(Csikung) a Kínai Orvoslás által terápiás céllal alkalmazott egészségmegőrző gyakorlatsor(Ba Duan Jin 8) bemutatása tradicionális zenére. Instruktor: Varga Gyula Életfa Program vezető, CHK Qi Gong (Csikung) oktató

16.15-16.45: Kiút testünk börtönéből, természetes lehetőségek ízületi megbetegedések és reumás fájdalmak esetén. Mit tehetek saját magam állapotának javításáért!?Előadó: Varga Gyula Életfa Program vezető, CHK Qi Gong (Csikung) oktató

16.45-17.00 Számadó Zenekar

17.00-17.30 Péter Szabó Szilvia, az egykori Nox énekesének műsora

17.30-17.55 Számadó Zenekar

18.00-18.40 Demjén Ferenc énekel

18.40-19.00 Főnix Tűzzsonglőrök bemutatója

19.00-21.00 Retró Party DJ. Mátrai-val

Gombatúrák időpontjai szombaton: 11.30, 13.30, 15.30

Október 13. (vasárnap)

10.00-10.20 Barsi Csaba és az Agyagbanda

10.20-10.45 Bohóckodás a Bohócokkal

10.45-11.15: Őszi-téli felső légúti betegségek megelőzése és kezelése gyógynövényekkel. Előadó: Szilágyi Ildikó életvezetési tanácsadó, tréner

11.15-12.00 Helikoffer Együttes gyermekkoncertje

12.00-13.30 Szarvasgomba kereső verseny kutyákkal

13.30-13.45 Harcművészeti bemutató

13.45-14.00 Barsi Csaba és az Agyagbanda

14.00-14.45 Gyuri bácsi, a bükki füvesember előadása

14.45-15.15: Daganat, cukorbetegség… és ami mögötte van. Alternatív lehetőségek az orvos szemével. Előadás: Dr. Harsányi Edit orvos-természetgyógyász

15.15-15.45 Bűvész show- a Nemzetközi Bűvészfesztivál kitüntetettjével, Hegyaljai Sándorral

15.45-16.00 Barsi Csaba és az Agyagbanda

16.00-17.00 Palmetta Zenekar koncertje

Gombatúrák időpontjai vasárnap: 11.30, 13.30

Egész napos programok:

Gombatúrák, gombavizsgáló, gombakiállítás, gasztronómiai kavalkád, kézműves vásár, gyermekeknek kézműves játszóház,Borókás Népi Játékpark fa körhintával, ugrálóvár, arc és testfestés.

Bővebb információ: www.bukkszentkereszt.hu, pallamelinda.bukkszentkereszt@gmail.com

A rendezvény támogatói: ÉLETFA Országos Egészségőrző Program, Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, Husqvarna, Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, Borostyán Étterem és Panzió, Privát Étterem és Panzió

A rendezvény szervezője: Bükkszentkereszt Község Önkormányzata

A programváltozás jogát fenn tartjuk!

Forrás:bukkszentkereszt.hu

A magyar származású Terézia Mora kapta a Német Könyvdíjat

A magyar származású Terézia Mora kapta a Német Könyvdíjat FRANKFURT. Terézia Mora magyar származású író kapta a Német Könyvdíjat. Az elismerést hétfőn adták át Frankfurtban.

A Sopronban született, Berlinben élő szerző a Das Ungeheuer (A szörny) című regényével érdemelte ki a német nyelvterület egyik legrangosabb irodalmi elismerését. A 700 oldalas munkában Darius Kopp történetét folytatja, aki a magyarul Az egyetlen ember a kontinensen címmel 2011-ben megjelent könyvének volt a főhőse.A részben Magyarországon játszódó díjnyertes mű a zsűri indoklása szerint “mélyen megrázó” és “stilisztikailag virtuóz úti regény” a jelenkori Kelet-Európából. A szerző a díj átvétele után azt mondta, kishitűsége miatt nem készült beszéddel. “Tudom, hogy ami egy könyv mellett szól, az szólhat ellene is” – jegyezte meg.Terézia Mora (eredetileg: Móra Terézia) második nekifutásra nyerte el a Német Könyvdíjat, Darius Kopp történetének első része a díjra jelölt kötetek úgynevezett teljes listájáig (longlist) jutott.

A szerző 1990-ben költözött Berlinbe, ahol a Humboldt Egyetemen hungarológiát és színháztudományt tanult, a Filmművészeti Főiskolán (DFFB) pedig forgatókönyvírói végzettséget szerzett. Első regénye 1999-ben jelent meg, díjnyertes kötete a negyedik regénye. Műfordítói munkássága is ismert, elsősorban Esterházy Péter több német nyelvű kötete révén, de fordított már többek között Parti Nagy Lajostól és Örkény Istvántól is műveket németre.

A Német Könyvdíjat 2005-ben alapította a német könyvkiadók és könyvterjesztők egyesülete (Börsenverein des Deutschen Buchhandels). Az elismerésre német, osztrák és svájci kiadók pályázhatnak az adott évben megjelent köteteikkel. A tekintélyes kritikusokból álló zsűri a benevezett több száz regény közül az első lépésben egy 15-20 regényből álló listát állít össze – ez a longlist -, majd a mezőnyt hat kötetre szűkítik (shortlist). A díjat mindig a frankfurti nemzetközi könyvvásár előtt egy nappal adják át. Az elismerés 25 ezer euróval jár, az utolsó körbe bejutott többi alkotást mind 2500 euróval jutalmazzák.

A díjat 2010-ben a vajdasági Óbecsén született, Svájcban élő Melinda Nadj Abonji (Nagy Abonyi Melinda) kapta meg a Tauben fliegen auf (Galambok röppennek föl) című önéletrajzi regényéért.

MTI