Archive for: június 2015

Péntek délutántól fellélegezhet Miskolc belvárosa

Péntek délutántól fellélegezhet Miskolc belvárosa

 

Megnyílt a forgalom előtt az új nyomvonalon megépült 5,8 kilométer hosszú, Miskolcot észak-északkelet irányból elkerülő út. A közlekedőknek már nem kell a belvároson áthaladniuk, így a piros lámpák és dugók miatti várakozás nélkül akár 20-30 perccel is csökkenhet a menetidejük – mondta el Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az ünnepélyes átadáson 2015. június 26-án, Miskolcon.

Az elkerülő út az M30 autópálya korábban kialakított csomópontja és a Miskolc Zsigmond utca csomópontja között halad. Az úton egy Sajó-híd és négy vasbeton híd épült. Az elkerülő elsőfokú árvízvédelmi gátként szolgál majd, teljes mértékű védelmet biztosít Arnót és Felsőzsolca részére is. A Csorba tó északi sarkától egészen a Sajóig egy 4500 m hosszú, 120-160 m széles árvízlevezető, mély árok, ún. vápa épült, amely elősegíti a kialakuló árvizek levezetését a folyóba.

A 2010-es árvíz egyik oka a nyugat-kelet irányú 3. sz. főút volt, ezért ennek áthelyezését az M30 körforgalomtól a Kis-Sajó hídig úgy oldották meg, hogy a megépítendő árok fölé egy 130 m nyílású hidat emeltek. Az árvíz megrongálta a Felsőzsolcai bekötőút nagy részét és az alatta levő kis nyílású hidat, ezért a bekötőutat is átépítették, alatta szintén egy nagy 130 m nyílású hidat létesítettek. Külön töltés védi majd a legmélyebb területet, az M30 alatti körforgalmat is, így a 26. sz. főút által bekerített terület teljes mértékben védett lesz az esetleges árvizektől.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: „A Modern Városok Program keretében kötött megállapodás szerint 2018 tavaszáig megépül a Miskolc-Kassa gyorsforgalmi út magyarországi szakasza. A megyeszékhely közlekedési helyzetét további jelentős beruházások javítják, a következő években egyebek mellett megindul a Budapest-Hatvan-Miskolc-Nyíregyháza vasútvonal átfogó korszerűsítése is. A 70 milliárd forintos keretösszegű országos útfelújítási programban pedig 25 Borsod megyei útszakaszt hoz rendbe a közútkezelő összesen több mint 43 kilométeren, mintegy nettó 3,1 milliárd forintos kivitelezési költséggel.”

Csöbör Katalin, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: „A Miskolc Északi Elkerülő út csökkenti a város környezeti terhelését, összeköti Miskolc északi és déli ipari parkját, és ellátja a környező települések számára is különösen fontos árvízvédelmi feladatot is.  ”

Loppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs vezetője hozzáfűzte: „Miskolc belterületén a 26. sz. főúton naponta 22.000 jármű halad át, várhatóan a forgalom 80 százaléka át fog terelődni az elkerülő útra. Az utóbbi 5 év alatt 105 baleset történt, elsősorban a belterületi részeken zebránál, jelzőlámpáknál. Az út megépítésével a balesetek száma is jelentősen lecsökken.”

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a NIF Zrt. beruházásában 85% uniós és 15% hazai forrás felhasználásával megvalósult kivitelezést a KCC 2013 Konzorcium végezte nettó 13,9 milliárd forint értékben.

Weboldal készítés Miskolc

Weboldal készítés Miskolc 06703125626 https://weboldalkeszites.gsa.hu

Hatósági áras lesz a vízóracsere

Hatósági áras lesz a vízóracsere

 varga laszlo parlament 2015 0511

A Dunát és a Paks1-et is kicsinálja Paks2

A Dunát és a Paks1-et is kicsinálja Paks2

Az Európai vállalkozók CégcsoportjaA hazai piacon elért sikerek után regionális üzleti szereplővé lép elő a kecskeméti alapítású KéK Cégcsoport.
Kapcsolódó cikkek (1)

Vannak hatástanulmányok a Paks2-ről, és nem véletlenül tartják titokban a dolgot, mert nagyon gáz a projekt – ezek derülnek ki a hozzá eljuttatott dokumentumokból Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője szerint. Jávor a blogjára ki is rakta a tanulmányokat, amik szerint

Paks2 katasztrofális hatású lesz mind a hazai villamosenergia rendszerre, Paks1 jövedelmezőségére, és a Duna hőháztartására.

A Jávor ezt a három dokumentumot kapta meg és tette közzé.

1. Javaslatok az MVM belső megvalósítási tanulmányához, amiben az áll, hogy

  • a tanulmány elemi hibákat, hiányosságokat tartalmaz és rég idejétmúlt előfeltevésekből indul ki,
  • durván alulbecsülték a költségeket, mert a járulékos beruházások költségeit nem számolták bele, és
  • nem foglalkoznak azzal, hogy megfelel-e a projekt az uniós jognak

2. A hűtővízellátás lehetőségeiről készült tanulmány, ami szerint az

  • új erőmű hőtermelése veszélyezteti a Duna élővilágát, ezért rendszeresen le kell majd részlegesen állítani mindkét erőművet.
  • Ez viszont azt jelenti, hogy a Paks2 nem tud a tervezett 95 százalékos kihasználtságon működni, így sokkal rosszabb lesz a megtérülése, mint ahogy azzal terveznek.

3. Az új atomerőmű rendszerbe illeszthetőségét, vagyis azt vizsgáló tanulmány, hogy mi lesz a többi erőművel, ha beindul a Paks2. Eszerint

  • a Paks2 leginkább a Paks1-et szorítja ki a termelésből, ami miatt a mostani erőmű baromi veszteséges lesz.
  • Ezt a hatást tompíthatja egy szivattyús energiatározó építése, de ennek a költségeivel sehol nem számolnak.

Ez alapján Jávor szerint

mindaz, amire az új két blokkos erőművet alapozzák, teljesen légből kapott, semmilyen ok nincs, hogy valósnak fogadjuk el.

Jávor azt írja, hogy a belső szakmai közvélemény tudja, hogy a Paks2 „rendkívül kockázatos, pénzügyileg katasztrofális hatású, súlyos környezeti problémákat eredményező projekt”, ami szétfeszítheti az egész magyar villamosenergiai rendszert.

MVM Paks II.: Félrevezető információk

Az MVM Paks II. Zrt. szerint félrevezető információk jelentek a Paks II. beruházásról. Az új atomerőművi blokkok előkészítő munkájának megkezdésével kapcsolatban 2008-ban több feljegyzés, tervezet, tanulmány készült az akkor rendelkezésre álló adatok alapján, reagált az atomerőmű-fejlesztő cég Jávor Benedekre.

Az MVM Paks II. Zrt. reagálásában az írta, hogy a Jávor Benedek blogján megjelent Javaslatok az új atomerőművi blokkok aktualizált megvalósíthatósági tanulmányához című MVM Zrt. belső feljegyzés az egyik ilyen tanulmány, az MVM társaságcsoporton belüli aktualizáláskor készített munkaközi anyagára vonatkozhat.

Az erőműfejlesztő szerint az atomerőmű vízhűtéséhez kapcsolódó, Jávor Benedek által hivatkozott anyagokban felvetett problémákat a Paks II. projekt engedélyeztetési eljárásának keretein belül elkészített környezeti hatástanulmány vizsgálta, és a kérdésekre megnyugtató válaszokat adott.

Az MVM Paks II. Zrt. a közleményben azt is írta, hogy az Országgyűlés 2009. március 30-án több mint 95 százalékos többséggel elvi engedélyt adott az új atomerőművi blokkok előkészítő munkájának elkezdésére.

forrás:index.hu

Traffipax infó

2015.06.22 07:30

A BÉM -nél most tették ki az új fajta sebességmérőt

az elfogó autó meg a kereszteződésben várja az “ügyfeleket”

Speedmarathon traffipax információk Országosan

traffipax információk Országosan

Felmentették a volt felsőzsolcai polgármestert a 2010-es árvíz ügyében indult perben

Felmentette a volt felsőzsolcai polgármestert a gondatlan közveszélyokozás vádja alól a 2010. júniusi árvíz ügyében a Miskolci Járásbíróság pénteki, elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

    Sisák Péter, a Miskolci Törvényszék elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a vád szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település önkormányzata mulasztást követett el, ugyanis nem készített vízkár-elhárítási tervet, amellyel valószínűleg csökkenteni lehetett volna a várost az árvíz idején érő károkat.    Közölte: azért emeltek vádat a volt polgármesterrel szemben, mert nem gondoskodott a jogszabályokban előírt vízkár-elhárítási terv elkészítéséről.

https://www.vizugy.hu/uploads/keptar/14/felsozsolca.01_-_2010.06.06.jpg

https://www.vizugy.hu/uploads/keptar/14/felsozsolca.01_-_2010.06.06.jpg

Az árvíz idején Fehér Attila (független) volt a település polgármestere.     Sisák Péter részletezte: a bizonyítási eljárásban megállapították, hogy Felsőzsolcának valóban nem volt vízkár-elhárítási terve, azonban annak elkészítése nem volt közvetlen és egyértelmű jogi előírás, nem volt törvényi szintű önkormányzati feladat. Ugyanakkor – írta – a városnak voltak olyan veszélyelhárítási tervei, amelyeket a katasztrófavédelem ellenőrzött, ezek között árvízvédelmi terve is.     Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a jogszabályokból nem vonható le az a következtetés, hogy a terv elkészítése, illetve az erre irányuló intézkedési kötelezettség a polgármester feladata lett volna – fűzte hozzá.     Az ítélet nem jogerős, az ügyész a bűnösség megállapításáért fellebbezett.     A 2010-es árvíz idején Felsőzsolca nagy részét elöntötte a Kis-Sajó. Több mint 160 ház összedőlt, a 2200 lakóingatlanból 1800 megsérült, az áradás több mint 5000 embernek okozott kárt.

 

mti

Újra kifizettetné a bank a lakások árát

Weboldal készítés Miskolc

Weboldal készítés Miskolc

Négy éve tart a vesszőfutás: szegedi és makói vásárlók lakást vettek egy társasházban, de a beruházó nem törlesztette az építkezésre felvett hitelt. A bank a „keretjelzálogra” hivatkozva most a lakókon követeli a pénzt. A törvény szerint a vállalkozó nem felelős, ha nem fizet, mert a szerződésben szereplő „keretjelzálog” miatt van, aki helytáll helyette.

12 milliót fizettek otthonukért a vállalkozónak, de a bankhoz csak az összeg fele érkezett be – mesélte a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában megszólaltatott asszony.

A megoldás állítólag most a keretjelzálog-hitel, de mi is ez pontosan?

A hazai építőiparban bevett gyakorlat, hogy vállalkozók banki hitelből finanszírozzák lakóparkok, társasházak építését, úgy, hogy a jelzálog a lakásokat terheli. Ha az ingatlanokat eladták, a vállalkozók kifizetik a hitelt, és a keretjelzálog lekerül a lakásokról.

Ha azonban az építtető nem fizeti be a lakások árát a banknak, az nem az építtetőn, hanem a tulajdonosokon akarja behajtani a tartozást.

Ez történt ebben az esetben is: a tulajdonosok 2011 szeptemberében kaptak a banktól egy perbe hívó levelet keretjelzálog érvényesítése ügyében a cég vissza nem fizetett hitelei miatt. Két év után első fokon pert vesztettek, fellebbeztek, 2014 januárjában pedig másodfokon elmarasztalták a bankot.

Ezután azonban a pénzintézet fellebbezett, az ügyet visszavetették első fokra, ahol idén januárban ismét a lakók vesztettek, a bank így 138 millió forintot követelhet a kivitelező tartozása fejében.A lakókat képviselő ügyvéd ezek után megkereste az osztrák anyabank vezetőjét, bár a magyar kirendeltség középvezetői sokat tettek azért, hogy ez a találkozó ne jöhessen létre. A személyes megbeszélés eredménye, hogy jó eséllyel mégsem kell kétszer kifizetni a lakások árát, a megoldás egy háromoldalú, minden fél anyagi szerepvállalását feltételező megállapodás lehet, amelynek nyomán, és ez a legfontosabb, a lakók ingatlanaikban maradhatnak.

Voltak lakók, akik a vételár egy jelentős részét visszatartották, amikor látták, milyen kaotikus a helyzet, nekik a teljes vételárat kell majd most kifizetni, akik már korábban teljes egészében kifizették a lakás árát, azoknak várhatóan csak a perköltségbe kell beszállniuk, az jogilag és erkölcsileg is nehezen elképzelhető, hogy ezen felül kelljen fizetniük – mondta a részletekről lakókat képviselő ügyvéd.

A jogász hozzátette: információi szerint tucatnyi szegedi ingatlanban már el is kezdődött „a végrehajtási cselekmény”: a végrehajtó felméri a helyiségeket, becsértékeket közöl, árverési időpontokat tűz ki, de hetek kérdése, hogy végrehajtásról, árverésről beszélhetünk.

Az ügyvéd hangsúlyozta: azt fogja kérni a banktól, függessze fel a végrehajtási eljárást, amíg az ügy valamilyen irányba el nem dől, és bízik abban is, hogy a „fair banki magatartás fertőző lehet”, így a pénzintézet majd az adósától követeli a tartozás megfizetését. Az ügyvéd azt mondta, számításai szerint az ügynek szeptember 1-jére le kell zárulnia, és a végeredmény a lakók számára lesz kedvező.

Forrás: hirado.hu

Élménypark épül Miskolc-Tapolcán

 

Avalon néven családi, szórakoztató és élményparkot épít Miskolctapolcán a HELL cégcsoport érdekeltsége, az Avalon Park Kft. Az öt és félmilliárd forintos beruházás első ütemét pénteken adta át Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Az idei év legnagyobb hazai komplex turisztikai magánberuházásának átadásán Varga Mihály kiemelte, hogy az elmúlt években a turizmus a magyar gazdaság meghatározó ágazatává vált, a GDP 9 százalékát adja.

“Azt szeretnénk elérni, hogy ez az arány már a közeljövőben 10 százalék fölé emelkedjen” – tette hozzá, megjegyezve: Miskolcon és környékén az elmúlt években látványos turisztikai, idegenforgalmi fejlesztések valósultak meg, egyebek mellett megújult a diósgyőri vár, a miskolctapolcai strandfürdő is, “turisztikai szempontból egyre vonzóbbá válik a régió”.

Elmondta azt is: ez a beruházás példát ad a turizmus fejlesztésére, a környezet-tudatosságra és a társadalmi felelősségvállalásra is.

Megemlítette: az országban másodikként az észak-magyarországi térségben nőtt legdinamikusabban a turisztikai forgalom, ezen belül Miskolcon 21 százalékkal ugrott meg a vendégéjszakák száma.

 Vajda János

Vajda János

Ez a látványos fejlesztéseknek is köszönhető, az ország csak úgy őrizheti meg attraktivitását, ha nemzetközi összehasonlításban is egyedi, kreatív és minőségi szolgáltatást képes nyújtani – tette hozzá.

Varga Mihály szólt arról, hogy a régióban és az egész országban is 2014-ben rekord évet zárt a turizmus, a turisztikai világszervezet legfrissebb jelentése szerint Magyarországon a külföldi turisták száma az európai átlagnál háromszor gyorsabban növekedett. Ugyanakkor folyamatosan nő a belföldi turizmus is, köszönhetően egyebek mellett a SZÉP-kártyának – jegyezte meg.

“A kormány évek óta arra törekszik, hogy minél több pénz maradjon az embereknél, a családoknál, ezzel a belföldi turizmust is segítjük” – mondta a miniszter.

 

A HELL Energy Magyarország Kft. tulajdonában lévő öthektáros völgykatlanban eddig elkészült a speciális erdei pályával rendelkező elektromos HELL Kart Ring, a 2500 négyzetméteres, egyedi “maja dizájnnal” ellátott kültéri Maya játszópark, a Sörkert, a Konferencia központ és a műfüves futsal pálya.

Az Avalo Park végső formájában 2015 októberére készül el, ekkor adják át a 32 szobával és 3 lakosztállyal rendelkező hotelt, a 15 kétszintes rönkház apartmant, valamint a külön épületben található éttermet.

A beruházásnak köszönhetően mintegy 100 új munkahely is létrejött.

A száz százalékban magyar tulajdonú energiaital-gyártó és forgalmazó HELL Energy Magyarország Kft. 2014-ben 12,7 milliárd forintra növelte árbevételét az előző évi 4,7 milliárd forintról, ebből 7,1 milliárd forintot tett ki a belföldi és 5,6 milliárdot az exportértékesítés. A cég adózott eredménye 400 millió forintról 560 millió forintra emelkedett. A társaság nyilvános beszámolója szerint 2014-ben a foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma a cégnél 97 volt.

– MTI –

Ingyenes a bankkártyás csekkbefizetés a postán júniustól

Ingyenes a bankkártyás csekkbefizetés a postán júniustól

Ingyenes a bankkártyás csekkbefizetés a postán júniustól
Ingyenes a bankkártyás csekkbefizetés a postán júniustól – © illusztráció
Budapest, 2015. június 5., péntek (MTI) – Kártyás vásárlásnak minősül, így a befizetőknek ingyenes a bankkártyával történő csekkbefizetés júniustól a postákon, az eddigi költséges készpénzfelvételi tranzakció helyett.

Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója a pénteki budapesti sajtótájékoztatón ismertette: eddig csaknem 1700 postán telepítettek több mint 3500 új POS-terminált. A nyár végéig a teljes postai hálózatot felszerelik, ami a 2700 postán több mint 5700 terminál telepítését jelenti.

 Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára elmondta: a bankkártyával fizető ügyfelek a csekk összegétől függően 500-700 forintot is megtakaríthatnak egy-egy befizetésnél.

Ez a lépés egyfajta rezsicsökkentés, a számítások szerint éves szinten 1,5 milliárd forint marad az embereknél, amit nem kell készpénzfelvételi díjként befizetni a tranzakcióknál – fogalmazott.

Szarka Zsolt a fejlesztés részleteiről szólva elmondta: az új terminálok beszerzése, telepítése, az informatikai háttér kialakítása és az integrált postai rendszerek fejlesztése összesen nettó 1 milliárd forintba került, amit a posta önerőből finanszírozott.

A fejlesztés második ütemében, az év végéig megteremtik annak feltételeit, hogy az összes postai szolgáltatás igénybevétele – például a levélfeladás vagy kiskereskedelmi termékek vásárlása – esetén is biztosítsák a bankkártyás vásárlást.

A Magyar Posta az év végéig mobil POS-terminálokkal látja el a csomagkézbesítőket, így az utánvétes küldemények bankkártyával is kifizethetőek lesznek, és ezek szintén kártyás vásárlási tranzakciónak minősülnek majd.

Tavaly csaknem 220 millió csekket fizettek be az ügyfelek a postákon mintegy 2200 milliárd forint értékben. A felnőtt lakosság 85 százaléka szokott csekket befizetni, jelentős az igény erre a szolgáltatásra, ezért a Magyar Posta fontosnak tartja ennek megújítását – fejtette ki a vezérigazgató.

Németh Lászlóné a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a hagyományos postai szolgáltatások iránti kereslet csökken, erre a Magyar Posta új szolgáltatások bevezetésével, illetve fejlesztésével válaszol.

Az államtitkár kiemelte a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, megemlítve, hogy ezen a területen sok lépést tettek az elmúlt két évben.
A posta kiterjedt fiókhálózata megfelelő terep arra, hogy megbízható befektetési lehetőséget nyújtson, és az emberek ezzel élnek is, egyre többen veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat – mondta.

Nemcsak a termékkínálat változott meg, a szolgáltatásokat is úgy alakítják át, hogy gyorsabban, egyszerűbben és kedvezőbb áron legyenek elérhetőek – tette hozzá.
Ennek érdekében számos fejlesztés történt – idézte fel Németh Lászlóné, példaként hozva fel a többi között a csekkbefizető automaták telepítését, a QR-kódos befizetés lehetővé tételét, illetve a régi POS-terminálok folyamatban lévő cseréjét.

– MTI –

Ombudsmani jelentés: jogsértőek a miskolci közös hatósági ellenőrzések

Jogsértőek a Miskolc bizonyos városrészeiben zajló közös hatósági ellenőrzések, amelyek túlnyomórészt roma embereket érintenek – állapította meg az ügyben készült ombudsmani jelentés, amelyet pénteken budapesti sajtótájékoztatón ismertettek.

 

Miskolcon olyan jogszabályi felhatalmazás nélküli, megfélemlítő hatású, razziaszerű közös hatósági ellenőrzési gyakorlatot alakítottak ki, amely a tisztességes eljáráshoz, a magánszférához és a jogorvoslathoz való jogot, valamint az egyenlő bánásmód követelményét is sérti – ismertette a jelentés megállapításait a vizsgálatot koordináló, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet.

Elmondta, több jogvédő civil szervezet fordult közös beadványaival az ombudsmanhoz, és 2014 márciusában indult meg érdemben a vizsgálat. A beadványokban a Miskolci Önkormányzati Rendészet által koordinált, más hatóságokkal és szervezetekkel közösen folytatott hatósági ellenőrzés gyakorlatát, a helyi lakásrendeletet és ehhez kapcsolódóan a Miskolc környéki települések rendeletmódosításait kifogásolták.

Szalayné Sándor Erzsébet közölte: a hatósági ellenőrzések kiterjedtek a lakcím-bejelentési kötelezettség vizsgálatára, az állattartás szabályainak betartására, szemétszállítási és bérleti szerződésre, valamint tulajdonjogot igazoló dokumentumokra. Továbbá ezekhez járultak még köztisztasági, gyámhatósági, közüzemi és szociális ellenőrzések is.

A probléma ott merült fel, hogy az ellenőrzések céljaként az érintett szervek az önkormányzati vagyon védelmét jelölték meg, valamint ezekkel az ellenőrzéseket az alacsony státusú, főként romák által sűrűn lakott, “elgettósodott” utcákban végezték több alkalommal – mondta, megjegyezve azt is, hogy az ellenőrzések során nem egyszer benéztek a hűtőszekrényekbe, valamint a fürdőszobákba is.

A beadványozók a helyi lakásrendelet 2014. május 8-i módosítását is kifogásolták: a rendelet lehetővé tette az alacsony társadalmi státusú, mély szegénységben élő, többnyire roma lakosok Miskolcon kívülre költöztetését.

Ennek kapcsán az ombudsmani hivatal a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal és a Kúria jogi álláspontjával egyetértve jelentésében azt rögzítette: alapjogi szempontból aggályos olyan közösségi együttélési szabályok alkotása, amely beavatkozik a kiszolgáltatott emberek magánszférájába.

Továbbá a jelentés szerint az egyenlő bánásmód szempontjából nem fogadható el az olyan helyi rendeleti előírás sem, amely az alacsony komfortfokozatú lakások bérlői esetében a településen kívüli ingatlanvásárláshoz, kvázi kiköltözéshez köti az önkormányzattal fennálló bérleti jogviszony megszüntetésekor adható térítési díj kifizetését.

Az ombudsmani vizsgálat azt is megállapította, hogy hasonlóan aggályos az a megoldás, amellyel egyes, Miskolc környéki önkormányzatok a jogsértő miskolci szabályokra ugyancsak törvénysértő, kirekesztő tartalmú rendeleti megoldásokkal válaszoltak.

Szalayné Sándor Erzsébet közölte, ajánláslistával fordultak a miskolci önkormányzathoz, a következőket kezdeményezve a képviselő-testületnél: haladéktalanul szüntessék meg a hatóságok és közszolgáltatók nagy létszámú részvételével, közösen végzett ellenőrzéseket, helyezzék hatályon kívül a kormányhivatal által törvénysértőnek minősített és a Kúria előtt felülvizsgálni kért, a közösségi együttélési szabályokat rögzítő önkormányzati rendeleti szabályozást, működjenek hatékonyan együtt “a szegregátumokban” tevékenykedő Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, valamint az önkormányzat szakmai háttérintézményeivel, továbbá biztosítsák az érintett intézmények és szervezetek összehangolt segítségnyújtását a “aggregátumokban” folyó kilakoltatások megelőzése érdekében.

Emellett felkérték Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy – a kormányhivatalok közreműködésével – vizsgálja meg és mérje fel, mely további településeken folynak még az országban hasonló jellegű ellenőrzések az önkormányzati szervek koordinációjával, közreműködésével, és intézkedjen azok megszüntetése érdekében.

A biztos és a biztoshelyettes felkérte Sátoraljaújhely és Szerencs képviselő-testületét, hogy helyezze hatályon kívül “a más önkormányzat által elköltözés céljából nyújtott pénzbeli térítés helyi intézkedéseiről szóló, törvénysértő, kirekesztő tartalmú rendeletét”.

Kezdeményezik továbbá Balog Zoltánnál, az emberi erőforrások miniszterénél, hogy a miskolci önkormányzattal közösen dolgozzon ki egy olyan intézkedési tervet a városban kialakult telepek felszámolása, azok újratermelődésének megakadályozása, a lakhatási szegregációs folyamatok megállítása érdekében.

Szalayné Sándor Erzsébet hangsúlyozta: a jelentés fel kívánja hívni arra a figyelmet, hogy “a szegregátumokban élő” emberek lakhatási feltételei “ellehetetlenültek”. A szociális bérlakások száma csökken és folyamatosan nő a hátrányos helyzetű családok kilakoltatások aránya.

Azt mondta, a miskolci “szegregátumok felszámolására” sem a közös, visszatérő hatósági ellenőrzések, sem a megkezdett kilakoltatás nem alkalmas. Közölte, a 13 miskolci “szegregátumban” 2011-es adatok szerint mintegy ötezer ember élhet.

Székely László, az alapvető jogok biztosa a hatósági ellenőrzések és a miskolci lakhatási feltételeket érintő intézkedés kapcsán a társadalmi szolidaritás durva megsértéséről beszélt. Hangsúlyozta: Miskolc egyedül nem képes a társadalmi probléma rendezésére.

Úgy fogalmazott: “Az ombudsman az egy tükör. Ebben a tükörben mindenki saját magát látja, ha valakinek ez a kép nem tetszik, akkor azon változtasson”.

 

– MTI –

DNP: Nem fogyasztószer!

DNP: Nem fogyasztószer!

Külföldi internetes oldalakon keresztül könnyen megrendelhető egy igen veszélyes, 2,4-dinitro-fenol (röviden DNP) nevű anyag, amelyet fogyasztószerként árusítanak, illetve alkalmaznak. A rendelést akár magyarországi címre is teljesítik. Az Országos Közegészségügyi Központ mérgezések esetén információt nyújtó Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálata összegyűjtötte a szerrel kapcsolatos legfontosabb általános és toxikológiai információkat.

A DNP régóta ismert, először a hadászatban használták robbanó tulajdonsága miatt, majd festékként, fakonzerváló szerként, gyomirtóként, illetve a fényképészetben előhívószerként alkalmazták. Súlyvesztést okozó hatását 1933-ban fedezték fel az Egyesült Államokban, házi fogyasztószerként kezdték használni, de jelentős mellékhatásai és a hirtelen halálesetek miatt először 1938-ban, majd később 2003-ban ismételten betiltották. Az első halálesetet 1918-ban írták le, ezt még munkahelyi behatás okozta, a további halálesetek többsége azonban már fogyasztószerként történő használata miatt következett be.  1981-ben egy amerikai orvos saját magánklinikáján fogyasztószerként, gyógyító célzattal „sejten belüli hipertermia” néven újra használni kezdte a DNP-t. Az orvost a bíróság elítélte.

Az anyag lenyelve, belélegezve, valamint bőrön át is jól és gyorsan felszívódik. Egy – a nemzetközi szakirodalomban rögzített – esetleírás szerint egy házaspár esetében a mérgezéshez elegendő volt, hogy olyan műanyag zacskókat pakoltak, amiben korábban DNP volt. Bőrük a munka közben érintkezett az anyaggal és szájmaszkot sem használtak. Sárga bőrrel, magas lázzal, gyors szívveréssel, erős verejtékezéssel, kapkodó légzéssel kerültek kórházba. Minden erőfeszítés és tüneti kezelés ellenére szívműködési rendellenességben mindketten elhunytak.

Az anyag, mint az a fenti esetleírásból is kiderül, már igen kis mennyiségben is súlyos mérgezést okoz: egy testtömeg-kilogrammra vetítetve 1-3 mg DNP akut mérgezést, 1-3 g átlagosan 14 órán belül halált okoz. 3 g akkor is halált okoz, ha szétosztva, pl. 5 nap alatt veszi be valaki ezt az adagot.

Az anyag hatásmechanizmusa révén súlyosan beavatkozik a sejtbiológiai folyamatokba (gátolja az ún. ATP szintézist). Ennek során a szervezet energiát veszít, ami hőtermelést okoz, így magas láz (akár 43°C-os) alakulhat ki. A szert az interneten keresztül árusítók a testhőmérséklet emelkedésének ellensúlyozására légkondicionáló berendezés használatát, hűvös helyen történő edzést javasolnak. Ez azonban nem akadályozza meg a mérgezést. A tartós használat hosszantartó vagy tartós mellékhatásai a szürke hályog, izomfájdalom és izommerevség. Az akut mérgezési tünetek között megtalálható a kezelhetetlen magas láz, a gyors szívverés, az erős verejtékezés, a kapkodó légzés, a fejfájás, a rossz közérzet, a szomjúság, gyomor-bélrendszeri irritáció, bőrkontaktus esetén sárga bőr. Súlyos mérgezésre utal a cianózis (a bőr kékes elszíneződése), a tüdő ödéma, az ún. metabolikus acidózis (a vér kémhatásának megváltozása), a szívritmuszavar, a máj- és vesekárosodás kialakulása.

A DNP a gyors felszívódás után a szervezetből csak lassan, viszont változatlan formában ürül, azaz a szervezetben nem bomlik le.

A szer az Interneten keresztül megrendelhető, 100-200 mg-os tablettákban vagy por alakban árusítják. Fantázianevei következők lehetnek: DNP, Dinosan, Dnoc, Solfo Black, Nitrophen, Aldiphen, Chemox. Jelenleg körülbelül 60 haláleset ismert, ami a DNP használatához köthető.

Az ÁNTSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a DNP fogyasztását kerülni kell, mivel az súlyos egészségkárosodáshoz, akár halálhoz is vezethet!