Archive for: június 2015

Péntek délutántól fellélegezhet Miskolc belvárosa

Péntek délutántól fellélegezhet Miskolc belvárosa

 

Megnyílt a forgalom előtt az új nyomvonalon megépült 5,8 kilométer hosszú, Miskolcot észak-északkelet irányból elkerülő út. A közlekedőknek már nem kell a belvároson áthaladniuk, így a piros lámpák és dugók miatti várakozás nélkül akár 20-30 perccel is csökkenhet a menetidejük – mondta el Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az ünnepélyes átadáson 2015. június 26-án, Miskolcon.

Az elkerülő út az M30 autópálya korábban kialakított csomópontja és a Miskolc Zsigmond utca csomópontja között halad. Az úton egy Sajó-híd és négy vasbeton híd épült. Az elkerülő elsőfokú árvízvédelmi gátként szolgál majd, teljes mértékű védelmet biztosít Arnót és Felsőzsolca részére is. A Csorba tó északi sarkától egészen a Sajóig egy 4500 m hosszú, 120-160 m széles árvízlevezető, mély árok, ún. vápa épült, amely elősegíti a kialakuló árvizek levezetését a folyóba.

A 2010-es árvíz egyik oka a nyugat-kelet irányú 3. sz. főút volt, ezért ennek áthelyezését az M30 körforgalomtól a Kis-Sajó hídig úgy oldották meg, hogy a megépítendő árok fölé egy 130 m nyílású hidat emeltek. Az árvíz megrongálta a Felsőzsolcai bekötőút nagy részét és az alatta levő kis nyílású hidat, ezért a bekötőutat is átépítették, alatta szintén egy nagy 130 m nyílású hidat létesítettek. Külön töltés védi majd a legmélyebb területet, az M30 alatti körforgalmat is, így a 26. sz. főút által bekerített terület teljes mértékben védett lesz az esetleges árvizektől.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: „A Modern Városok Program keretében kötött megállapodás szerint 2018 tavaszáig megépül a Miskolc-Kassa gyorsforgalmi út magyarországi szakasza. A megyeszékhely közlekedési helyzetét további jelentős beruházások javítják, a következő években egyebek mellett megindul a Budapest-Hatvan-Miskolc-Nyíregyháza vasútvonal átfogó korszerűsítése is. A 70 milliárd forintos keretösszegű országos útfelújítási programban pedig 25 Borsod megyei útszakaszt hoz rendbe a közútkezelő összesen több mint 43 kilométeren, mintegy nettó 3,1 milliárd forintos kivitelezési költséggel.”

Csöbör Katalin, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: „A Miskolc Északi Elkerülő út csökkenti a város környezeti terhelését, összeköti Miskolc északi és déli ipari parkját, és ellátja a környező települések számára is különösen fontos árvízvédelmi feladatot is.  ”

Loppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs vezetője hozzáfűzte: „Miskolc belterületén a 26. sz. főúton naponta 22.000 jármű halad át, várhatóan a forgalom 80 százaléka át fog terelődni az elkerülő útra. Az utóbbi 5 év alatt 105 baleset történt, elsősorban a belterületi részeken zebránál, jelzőlámpáknál. Az út megépítésével a balesetek száma is jelentősen lecsökken.”

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a NIF Zrt. beruházásában 85% uniós és 15% hazai forrás felhasználásával megvalósult kivitelezést a KCC 2013 Konzorcium végezte nettó 13,9 milliárd forint értékben.

Weboldal készítés Miskolc

Weboldal készítés Miskolc 06703125626 https://weboldalkeszites.gsa.hu

Hatósági áras lesz a vízóracsere

Hatósági áras lesz a vízóracsere

 varga laszlo parlament 2015 0511

A Dunát és a Paks1-et is kicsinálja Paks2

A Dunát és a Paks1-et is kicsinálja Paks2

Az Európai vállalkozók CégcsoportjaA hazai piacon elért sikerek után regionális üzleti szereplővé lép elő a kecskeméti alapítású KéK Cégcsoport.
Kapcsolódó cikkek (1)

Vannak hatástanulmányok a Paks2-ről, és nem véletlenül tartják titokban a dolgot, mert nagyon gáz a projekt – ezek derülnek ki a hozzá eljuttatott dokumentumokból Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője szerint. Jávor a blogjára ki is rakta a tanulmányokat, amik szerint

Paks2 katasztrofális hatású lesz mind a hazai villamosenergia rendszerre, Paks1 jövedelmezőségére, és a Duna hőháztartására.

A Jávor ezt a három dokumentumot kapta meg és tette közzé.

1. Javaslatok az MVM belső megvalósítási tanulmányához, amiben az áll, hogy

  • a tanulmány elemi hibákat, hiányosságokat tartalmaz és rég idejétmúlt előfeltevésekből indul ki,
  • durván alulbecsülték a költségeket, mert a járulékos beruházások költségeit nem számolták bele, és
  • nem foglalkoznak azzal, hogy megfelel-e a projekt az uniós jognak

2. A hűtővízellátás lehetőségeiről készült tanulmány, ami szerint az

  • új erőmű hőtermelése veszélyezteti a Duna élővilágát, ezért rendszeresen le kell majd részlegesen állítani mindkét erőművet.
  • Ez viszont azt jelenti, hogy a Paks2 nem tud a tervezett 95 százalékos kihasználtságon működni, így sokkal rosszabb lesz a megtérülése, mint ahogy azzal terveznek.

3. Az új atomerőmű rendszerbe illeszthetőségét, vagyis azt vizsgáló tanulmány, hogy mi lesz a többi erőművel, ha beindul a Paks2. Eszerint

  • a Paks2 leginkább a Paks1-et szorítja ki a termelésből, ami miatt a mostani erőmű baromi veszteséges lesz.
  • Ezt a hatást tompíthatja egy szivattyús energiatározó építése, de ennek a költségeivel sehol nem számolnak.

Ez alapján Jávor szerint

mindaz, amire az új két blokkos erőművet alapozzák, teljesen légből kapott, semmilyen ok nincs, hogy valósnak fogadjuk el.

Jávor azt írja, hogy a belső szakmai közvélemény tudja, hogy a Paks2 „rendkívül kockázatos, pénzügyileg katasztrofális hatású, súlyos környezeti problémákat eredményező projekt”, ami szétfeszítheti az egész magyar villamosenergiai rendszert.

MVM Paks II.: Félrevezető információk

Az MVM Paks II. Zrt. szerint félrevezető információk jelentek a Paks II. beruházásról. Az új atomerőművi blokkok előkészítő munkájának megkezdésével kapcsolatban 2008-ban több feljegyzés, tervezet, tanulmány készült az akkor rendelkezésre álló adatok alapján, reagált az atomerőmű-fejlesztő cég Jávor Benedekre.

Az MVM Paks II. Zrt. reagálásában az írta, hogy a Jávor Benedek blogján megjelent Javaslatok az új atomerőművi blokkok aktualizált megvalósíthatósági tanulmányához című MVM Zrt. belső feljegyzés az egyik ilyen tanulmány, az MVM társaságcsoporton belüli aktualizáláskor készített munkaközi anyagára vonatkozhat.

Az erőműfejlesztő szerint az atomerőmű vízhűtéséhez kapcsolódó, Jávor Benedek által hivatkozott anyagokban felvetett problémákat a Paks II. projekt engedélyeztetési eljárásának keretein belül elkészített környezeti hatástanulmány vizsgálta, és a kérdésekre megnyugtató válaszokat adott.

Az MVM Paks II. Zrt. a közleményben azt is írta, hogy az Országgyűlés 2009. március 30-án több mint 95 százalékos többséggel elvi engedélyt adott az új atomerőművi blokkok előkészítő munkájának elkezdésére.

forrás:index.hu

Traffipax infó

2015.06.22 07:30

A BÉM -nél most tették ki az új fajta sebességmérőt

az elfogó autó meg a kereszteződésben várja az “ügyfeleket”

Speedmarathon traffipax információk Országosan

traffipax információk Országosan

Felmentették a volt felsőzsolcai polgármestert a 2010-es árvíz ügyében indult perben

Felmentette a volt felsőzsolcai polgármestert a gondatlan közveszélyokozás vádja alól a 2010. júniusi árvíz ügyében a Miskolci Járásbíróság pénteki, elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

    Sisák Péter, a Miskolci Törvényszék elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a vád szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település önkormányzata mulasztást követett el, ugyanis nem készített vízkár-elhárítási tervet, amellyel valószínűleg csökkenteni lehetett volna a várost az árvíz idején érő károkat.    Közölte: azért emeltek vádat a volt polgármesterrel szemben, mert nem gondoskodott a jogszabályokban előírt vízkár-elhárítási terv elkészítéséről.

https://www.vizugy.hu/uploads/keptar/14/felsozsolca.01_-_2010.06.06.jpg

https://www.vizugy.hu/uploads/keptar/14/felsozsolca.01_-_2010.06.06.jpg

Az árvíz idején Fehér Attila (független) volt a település polgármestere.     Sisák Péter részletezte: a bizonyítási eljárásban megállapították, hogy Felsőzsolcának valóban nem volt vízkár-elhárítási terve, azonban annak elkészítése nem volt közvetlen és egyértelmű jogi előírás, nem volt törvényi szintű önkormányzati feladat. Ugyanakkor – írta – a városnak voltak olyan veszélyelhárítási tervei, amelyeket a katasztrófavédelem ellenőrzött, ezek között árvízvédelmi terve is.     Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a jogszabályokból nem vonható le az a következtetés, hogy a terv elkészítése, illetve az erre irányuló intézkedési kötelezettség a polgármester feladata lett volna – fűzte hozzá.     Az ítélet nem jogerős, az ügyész a bűnösség megállapításáért fellebbezett.     A 2010-es árvíz idején Felsőzsolca nagy részét elöntötte a Kis-Sajó. Több mint 160 ház összedőlt, a 2200 lakóingatlanból 1800 megsérült, az áradás több mint 5000 embernek okozott kárt.

 

mti