Archive for: április 2015

Ki nem találná, ma mit tiltott be az EU

Elfogadta kedden strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament (EP) azokat a szabályokat, amelyek szerte az Európai Unióban jelentősen visszaszorítanák a környezetszennyező, 50 mikronnál vékonyabb anyagból készült nejlonzacskók használatát.

Az új szabályozás értelmében az unió tagállamai két lehetőség közül választhatnak: 2019 végére 90-re, 2025 végére pedig 40-re szorítják le az egy főre jutó éves zacskófelhasználást, vagy 2018-tól vállalják, hogy a vásárlók ne kaphassanak ingyen ilyen zacskót. Az EP 2010-es adatai szerint minden uniós polgár fejenként csaknem kétszáz ilyen zacskót használt el abban az évben. Ezeket általában nem lehet újra felhasználni, így a kukában végzik, hatalmas terhet róva a környezetre.

Hölvényi György, a KDNP EP-képviselője szerint ezzel Európa egy rossz szokástól szabadulhat meg. A politikus arra is emlékeztetett, hogy Magyarország már most is teljesíti az új előírásokat.

Magyarországon a 2011-ben bevezetett környezetvédelmi termékdíjról szóló törvénynek köszönhetően jelenleg az egy főre jutó éves nejlonzacskó-felhasználás 30 darab. Ezzel az Európában is példamutató eredménnyel hazánk már most teljesíti a 2025-re kitűzött célszámokat – hangsúlyozta Hölvényi.

A KDNP-s politikus közleményéből az is kiderül, hogy a szigorítás a pénztárnál kapott szatyrokra vonatkozik elsősorban, a tagállamok kivételt tehetnek azokkal a zacskókkal, amelyekbe a boltokban a többi között halat, húskészítményeket, tejtermékeket, zöldséget, gyümölcsöt csomagolnak.

 

Csak elvették a nemzeti parkok földjét

Csak elvették a nemzeti parkok földjét

Kétszer kellett nekifutni, de végül megszavazta a parlament azt a törvényt, ami a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) kezelésébe utalta a nemzeti parkok földjeinek a nagy részét.

A (még?) Fazekas Sándor vezette Földművelésügyi Minisztérium már tavaly ősz óta dolgozik egy törvénymódosítás-csomagon, amivel nagyjából 150 ezer hektár termőföldet és erdőt vennének el a nemzeti parkok igazgatóságától és adnának oda a földalapnak. Az ügy elég gyanús, mert a kormány azon kívül, hogy jobb lenne, ha egységesen kezelnék az állami földeket, nem igazán tudott érveket felhozni a változtatás mellett. A törvény indoklásában is csak ennyi szerepel,

Környezetvédő szervezetek és ellenzéki képviselők viszont felháborodtak a javaslaton,

előbbiek azért, mert így szerintük ellehetetlenítik a nemzeti parkok igazgatóságát és kockáztatják a védett területeket, utóbbiak pedig újabb földmutyikat látnak a dolog mögé.

Hogy mennyivel nőne a mutyiveszély azzal, ha a földalap rendelkezne a földekkel, azt nem tudni, mert a nemzeti parkoknál lévő szántókat, legelőket és erdőket eddig is ugyanúgy megpályáztatták, mint  minden más területet, ráadásul gyanús ügyek is pont ugyanannyira voltak itt is, mint máshol. Rogán Antal viszont még két hete azt mondta, azért van szükség a központosításra, mert az eddig érvényes feldarabolt kezelésből származnak a visszaélések, nem abból, ha mindent az NFA csinál. Hogy eddig milyen visszaélésekről lehet tudni, amik indokolják ezt a lépést, arról megkérdeztük a Földművelésügyi Minisztériumot, válasz eddig nem érkezett.

Az sem tiszta pontosan, hogy mi is változik a törvénnyel. A nemzeti parkok most 288 ezer hektár földterület vagyonkezelését látják el, a kormányzat eddig azt a jelzést adta, hogy ennek nagyjából a fele kerülhet át a földalap kezelésébe, vagyis 0 és 150 ezer hektár között valamennyi. Az NFA sajtósa viszont korábban azt írta az Indexnek, hogy a földalap a jövőben sem lesz a területek vagyonkezelője, viszont azok tulajdonosi jogát már most is az NFA gyakorolja.

A terv a Fideszt is megosztotta, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának kormánypárti tagjai például az LMP-sekkel közös módosítóval próbálták megakadályozni, hogy elvegyék a nemzeti parkok földjét.

A tervezet két hete azon bukott el, hogy annak bizonyos részeit a jelen lévő képviselők kétharmadának kellett volna megszavaznia, ehhez viszont nem volt elég igen szavazat, ráadásul a törvényt három miniszter, köztük Fazekas maga is véletlenül leszavazta (bár ha minden bent ülő kormánypárti igent nyomott volna, akkor sem jött volna össze a szükséges 131 fős többség).

A törvény viszont nagyon fontos lehet a Fidesznek, Rogán Antal rögtön az elbukott szavazás után arról beszélt, hogy valamilyen módon át kell vinni, ezért Fazekas tárgyaljon az ellenzékkel. Ehelyett most úgy oldották meg a problémát, hogy

kivették a javaslatból azokat a részeket, amikhez minősített többség kell

(és valószínűleg szóltak Fazekasnak és a többieknek, hogy figyeljenek jobban oda, mit nyomkodnak), így pedig 110 igennel és 57 nemmel átment a törvény. A kétharmados részek a Honvédelmi Minisztérium tulajdonába tartozó földekre vonatkoztak volna, a nemzeti parkok földjei sima többséggel is átkerülhettek volna az NFA-hoz, viszont két hete a kormány inkább úgy döntött, nem szavaztatja meg az akkori törvényjavaslatnak csak azt a részét, amit meg tud, és átírják a javaslatot. Most az ellenzék mellett csak Bencsik János szavazta le a törvényt a Fideszből, aki kezdetektől ellenezte a nemzeti parkok földjének átadását.

A történetnek itt még nagy valószínűséggel nincs vége, mert a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország szerint a törvény alkotmányellenes. A civil szervezetek már korábban kértek egy jogi véleményt a javaslatról a korábban környezetvédelmi ombudsmanként is dolgozó Fülöp Sándortól, ez pedig azt hozta ki, hogy

a változás sérti az állampolgárok egészséges környezethez való alkotmányos jogát,

mert rövid távú birtokpolitikai szempontok miatt rontja a természeti erőforrások felelős és fenntartható használatát.

A zöldek már jelezték is, hogy levélben kérnek mindenkit, aki az Alkotmánybíróság elé terjesztheti az ügyet, tehát

  • a köztársasági elnököt
  • az alapvető jogok biztosát, a.k.a. az ombudsmant
  • és a parlamenti képviselőket,

hogy kérjenek normakontrollt a törvényre.

Forrás:Index.hu

Villanyvezetéknek ütközött egy sárkányrepülő Borsodban

Villanyvezetéknek ütközött egy sárkányrepülő Borsodban

Villanyvezetéknek ütközött egy sárkányrepülő Borsodban

Villanyvezetéknek ütközött egy sárkányrepülő Borsodban

 A jármű villanyvezetéknek ütközött Parasznyánál, ketten súlyos sérüléseket szenvedtek, a baleset miatt egy ideig kétezernél több fogyasztónál nem volt áram.
A balesetben – az elsődleges információk szerint – egy férfi és egy nő súlyos sérüléseket szenvedett. Mindkettejüket kórházba vitték. A baleset körülményeit vizsgálják. Irlanda Boglárka, az Észak-magyarországi Áramszolgáltatási (Émász) Nyrt. igazgatósági megbízottja azt mondta: a leszakadt villanyvezeték miatt Parasznyán és környékén szünetelt az áramszolgáltatás. A hibát nagyobb részt elhárították, jelenleg 146 háztartásban nincs áram, de aggregátor üzembe helyezésével hamarosan azok ellátását is megoldják.
MTI.

BEFEJEZŐDÖTT A FELSŐZSOLCA – ARNÓT KERÉKPÁRÚT KIÉPÍTÉSE

BEFEJEZŐDÖTT A FELSŐZSOLCA – ARNÓT KERÉKPÁRÚT KIÉPÍTÉSE

BEFEJEZŐDÖTT A FELSŐZSOLCA – ARNÓT KERÉKPÁRÚT KIÉPÍTÉSE

BEFEJEZŐDÖTT A FELSŐZSOLCA – ARNÓT KERÉKPÁRÚT KIÉPÍTÉSE

Felsőzsolca Város Önkormányzata a „Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése” megnevezésű pályázat
keretében az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott, 85,72 millió Ft támogatást nyert, melynek
köszönhetően Felsőzsolcát és Arnótot összekötő, 1,7 km hosszú kerékpárút és közel 880 m egyéb
kerékpárforgalmi létesítmény épült. A fejlesztés fő célja volt, hogy a kerékpáros közlekedést
biztonságosabbá tegye, így a kerékpározást, mint környezetbarát közlekedési mód terjedését
ösztönözze a település lakossága körében. A projekt megvalósítása az előkészítést követően 2014.
július 25-én kezdődött, a kivitelezési munkálatok 2015. április 15-én zárultak, a projekt befejezése
2015. április 30.
A Felsőzsolca és Arnót települések közötti szakasz jelentős autósforgalmat bonyolít le, ugyanakkor a kis
távolság miatt a lakosság nagy arányban alkalmazza a kerékpárt közlekedési eszközként. Szintén növeli a
kerékpárral közlekedők arányát az a tény, hogy az ipari park a két település között (Felsőzsolca Ipari Zóna)
számos munkavállalót foglalkoztat. Mindamellett a kerékpárút kiépítése azokat a lakosokat és
idegenforgalmi látogatókat is ösztönözheti kerékpározásra, akik eddig nem ezt a közlekedési formát
részesítették előnyben, ezzel pedig a fenntartható mobilitás irányába terelhető a közgondolkodás.
A települések közötti kerékpáros közlekedésre – kiépített kerékpárút nélkül – nem léteztek megfelelő
körülmények. A járdák nem voltak alkalmasak erre a célra sem szélességük, sem az azokon jelentkező
akadályok (oszlopok, táblák, egyebek), sem pedig a gyalogosok biztonságos közlekedésének
veszélyeztetése miatt. Az országos kerékpárútrendszerre való kapcsolódás sem volt megoldott. A
településeken belüli közfunkciókat ellátó létesítmények nem voltak megközelíthetők szabályosan
kerékpárral, mivel a kijelölt kerékpársávok hosszúsága nem jvolt elentős, vagy éppen ezeket a helyszíneket
nem érintették.
A fejlesztés eredményeként létrejött kerékpárút kialakítása többek között a fent nevesített tényezők
figyelembe vételével történt, amelyek közé tartozik a baleseti gócpontok elkerülése vagy biztonságossá
tétele, fókuszcsoportos megbeszélések szempontjai, turisztikai tematikus útvonalakhoz való illeszkedés.
A fejlesztés alapvető céljai a kerékpározás, mint környezetbarát közlekedési mód terjesztése, biztonságosan
kerékpározható útvonal kialakítása Felsőzsolca és Arnót között, illetve ezek egyes belterületi szakaszain,
valamint a kerékpáros turizmus fellendítése voltak.
A kerékpárút kiépítésének összköltsége 95.243.450 Ft, a támogatás mértéke 85.719.105 Ft.

BEFEJEZŐDÖTT A FELSŐZSOLCA – ARNÓT KERÉKPÁRÚT KIÉPÍTÉSE

BEFEJEZŐDÖTT A FELSŐZSOLCA – ARNÓT KERÉKPÁRÚT KIÉPÍTÉSE

zs2 zs3 zs4 zs5 zs6 zs7

ujhirdetes

Utánfutó kölcsönző

Utánfutó kölcsönző

vége a szolnoki sztrádaépítésnek

Döntött a kormány: vége a szolnoki sztrádaépítésnek, amire egyébként se volt pénz

D  BJ20150127005

A kormány egyetért az M4-es autópálya fejlesztési projektjének leállításával az Európai Bizottság jelzése alapján

– ismerteti az MTI a szerdai közlönyben megjelent kormányhatározatot. Lázár János még a múlt héten jelentette be, hogy a kabinet határozott az Abony és Fegyvernek közötti, 110 milliárd forintos útépítés felfüggesztésére, ám a határozat csak most jelent meg.

A kormány néhány hete üzent hadat az utat építő cégeknek, méghozzá nagyon sajátos érvelési technikával. A kabinet ugyanis a kezdetektől az Európa Unió kartellgyanújára fogta a finanszírozás leállítását – azonban hamar kiderült, hogy Brüsszelben nem fogalmaztak meg ilyet, mert be sem fogadták a projektet.

Vagyis az útépítés finanszírozására elvben nem is volt uniós keret – miközben egyébként valami egészen különös okból kifolyólag 2013-ban belefoglalták a cégekkel kötött szerződésekbe, a munkák pénzügyi fedezetét uniós forrásból, a Közlekedési Operatív Programból biztosítják. Igen, annak ellenére, hogy erre nemhogy nem kaptunk, de nem is kértünk pénzt az EU-tól.

A kormányhatározat ennek ellenére most ismét arról szól, hogy „az uniós testület a projekt finanszírozását európai uniós források terhére nem javasolja”. Hát igen, végül is nem akarnak rá pénzt adni, hiszen nem is kértük – ahogy végül a medve se adta oda a nyuszikának a fűnyírót, hiszen az nem is kérte.

A szerdai kormányhatározatban a kabinet felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-n keresztül gondoskodjon a projekt kivitelezésére irányuló vállalkozási szerződések megszüntetéséről – figyelemmel a költségvetési kockázatok és kiadások csökkentésére, az ár- és belvízi védképességre, valamint a szükséges élet- és vagyonvédelemre. Emellett utasították az állami beruházót, hogy „tegye meg a szükséges intézkedéseket a munkaterület biztosítása érdekében”. Vagyis egyelőre ott marad a szolnoki Tisza-parton egy félig kész híd torzója, a mederben néhány pillér, és itt-ott a Szolnok északi határában lévő pusztában néhány többé-kevésbé kész útszakasz.

A kormány szerint egyébként kartellgyanú merült fel az építkezésnél – vagyis természetesen nem a kormány szerint, hanem a kormány szerint az unió szerint, már ha értik –, és ez teszi lehetetlenné a projekt uniós finanszírozását. Arról, hogy nem is kértek rá pénzt, azóta sem beszélnek.

A kormány a határozatban egyben felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy május 31-ig vizsgálja meg, miként lehet bekötni Szolnokot a gyorsforgalmi úthálózatba. A válasz nem túl bonyolult: vagy átadják az útépítést valaki másnak – miután az állítólagos kartellben lényegében mindenki benne volt egy feltörekvő tiszakécskei cégen kívül, még az is lehet, hogy épp ez a cég lesz a szerencsés befutó egy esetleges új közbeszerzésen –, vagy nix M4, hanem az M5-ös felé vezető 405-ös főutat gyorsforgalmivá egy majd kiválasztandó szerencsés nyertes.