Archive for: november 2014

Veszélyes anyagot találtak egy Magyarországon is forgalmazott bébiételben

2014.11.25. kedd

Atropin alkaloid jelenlétét mutatta ki a német élelmiszer-biztonsági hatóság svájci előállítású bébiételből (gabonapép) egy piaci ellenőrzést követően. Az Alnatura márkajelzésű bio, négy magvas gabonapépet Magyarországon a Drogerie Markt Kft. (DM) üzletlánc forgalmazza. A vállalkozás a 14.152.1 számú tételazonosítóval és 30.11.2015 minőségmegőrzési idővel előállított terméktételeket a riasztást követően saját hatáskörben azonnal kivonta a kereskedelmi forgalomból, majd megsemmisítette azokat.

alnatura

Az atropin kémiai szerkezete szerint egy ún. tropán vázas alkaloid, melyet a nadragulya (Atropa belladonna) és más, a burgonyafélék családjába tartozó növényekből vonnak ki. Az alkaloid a növényekben másodlagos anyagcseretermékként keletkezik, és gyógyszerként számos, az ún. paraszimpatikus idegrendszert* gátló hatása van. A tropán alkaloidokat tartalmazó növényi kivonatokat évszázadok óta használják az orvoslásban, pl. sebek, köszvény vagy alvászavarok kezelésében.

Az atropin elsődlegesen hatással van:

  • a könny-, a nyál-, és a verejtékmirigyek kiválasztásának, valamint a hörgő váladék és a gyomorsav termelődésének a csökkenésére,
  • a gyomor-béltraktusban és a húgyhólyagban lévő simaizomzat tónusának és mozgékonyságának a csökkenésére,
  • hörgőtágulásra, valamint
  • a szívritmus változásra,
  • hatására a pupilla kitágul és a szem akkomodációs képessége csökken.

Mellékhatásai között jelentkezhet szívműködés zavara, szédülés, hányinger, homályos látás, egyensúly-vesztés, pupillatágulat, fényérzékenység, zavar, izgatottság és hallucinációk.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2013-ban 0,016 µg/ttkg akut referencia dózist (ARfD) állapított meg az atropin és egy másik tropán alkaloid, a szkopolamin összegére. Ez az a napi bevitel mennyiség, amelyet meghaladva a termék fogyasztásával az egészségügyi kockázat már nem zárható ki. Az érintett tételben a német hatósági ellenőrzéskor mért alkaloid mennyisége 12,1 µg/kg volt, ami a betakarítás során szennyeződésként kerülhetett a termékbe. Az atropin tartalom miatt a 14.152.1 számú tételazonosítóval és 30.11.2015 minőségmegőrzési idővel előállított terméktételek fogyasztása nem biztonságos. Az érintett tétel kereskedelmi forgalomban már nem kapható, azonban 26 dobozzal értékesítettek belőle. A hatóság kéri a fogyasztókat, hogy, akiknél a fenti azonosítókkal megegyező termék található, ne fogyassza el!

*Magyarázat: A paraszimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, fontos szerepe van az emésztés és a kiválasztás szabályozásában.

https://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/hirek/11_29_atropin_hatteranyag.html

Kiderült, mire kellhet a nyugdíjpénztári pénz

Kiderült, mire kellhet a nyugdíjpénztári pénz

Szakértői becslések szerint kétszáz milliárd forintot meghaladó kockázat van a költségvetés bevételi oldalán, amelyre még a tartalékok sem nyújtanak fedezetet. Ha nem lép a kormány még a költségvetési vita alatt, akkor Költségvetési Tanácsnak meg kell vétóznia a büdzsé tervezetét. Ugyanakkor a kormány épp múlt héten jelentette be a megmaradt magánnyugdíj-pénztári pénzek államosítását – ezzel épp 200 milliárd forintos vagyon hullik az ölébe.
Több kockázatos tétel is található a 2015-ös költségvetésben – hívták fel a figyelmet a költségvetési tervezésre rálátó szakértők. A kockázatok meghaladják a 230 milliárd forintot, amit a költségvetési törvény elfogadásáig rendeznie kell a kormánynak és a parlamentnek. A legnagyobb kockázat, az a 169 milliárd forintos vagyonértékesítési bevétel, amit a költségvetés vagyonfejezetébe tervezetek be. A tétel billeg – ugyanis semmilyen intézkedéssel nincs alátámasztva – ezt a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is szóvá tette a törvényhez készített jelentésben, ám ennek ellenére a javaslatot vitára alkalmasnak találták.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hallgat az ügyben, így nem tudni, hogy milyen vagyonelemek értékesítésből fedeznék ezt a hatalmas összeget. Banai Péter Benő, a tárca költségvetési tervezésért felelős államtitkára szerint ez a bevétel az állami tulajdonú vagyonelemek értékesítéséből, illetve hasznosításából származik. Ezek a vagyonelemek ingatlanok, ingóságok, vagyoni értékű jogok lehetnek alapvetően.

Csak akkor épül stadion, ha befolyik a titokzatos pénz

Nem pénzügyi eszközök értékesítéséről van tehát szó. Előbbiek, azaz az államtitkár által említett tételek az uniós elszámolási módszertan szerint is bevételnek minősülnek, utóbbiak (pénzügyi eszközök) viszont nem. Jelenleg folyik a konkrét tervek kidolgozása, így ennél több részletet korai lenne nyilvánosságra hozni, s az ellentétes lenne az állam üzleti érdekeivel.

Meg kell ugyanakkor azt is jegyezni, hogy a Beruházási Alap kiadásainak teljesítése függ e bevétel beérkezésétől, így a költségvetés egyensúlya akkor kerül veszélybe, ha a bevétel nem, vagy nem ilyen összegben folyna be. Vagyis az államtitkár múlt heti szavai szerint a Beruházási Alapba tartozó beruházások (stadionépítések) csak akkor kezdődhetnének meg, ha a pénz befolyt.

Szakértők ugyanakkor felhívták arra a figyelmet, hogy e tételek forrására a költségvetési vita végéig a kormánynak magyarázatot kell adnia, ellenkező esetben a Költségvetési Tanácsnak – amelynek tagja a Kovács Árpád elnök, Domokos László, mint Állami Számvevőszék és Matolcsy György, mint az MNB elnöke – meg kell vétóznia a költségvetés elfogadását. (Más – kormányzati – vélemények szerint viszont erre a KT-nek nincs joga, a grémium a végszavazás előtt csak akkor vétózhat, ha a javaslat nem felel meg az államadósság-szabálynak, vagyis, hogy az államháztartás adóssága december/december alapon nem csökken.)

Kieső adók és bevételek

További bevételi kockázat az internetadó kilövése, ebből a forrásból eredetileg 25 milliárd forintot vártak volna. Ugyancsak nincs fedezetezte az e-útdíj kiterjesztéséből várt 40 milliárd forintos pluszbevételnek. A kormány már tárgyalt a kérdésről, az NGM tervei szerint az elektronikus útdíjfizetést kiterjesztenék a buszokra is. Az ügyben még nincs döntés, ám ha lesz is, ezek januári bevezetése – jogállami szempontokat is figyelembe véve – nem lehetséges, nem beszélve technikai akadályokról.

A költségvetési kockázatokat mérsékli az élelmiszerlánc felügyeleti díj drasztikus emelése, amely a tervezett 12-13 milliárd forinttal szemben, akár 23-24 milliárdos bevételt hozhat a kvázi adó drasztikus emelése után – ám még így is 220 milliárd forintos lyuk marad a 2015-ös költségvetésben.

Ezzel szemben áll a tervezési hibákra félretett 60 milliárd forintos Országvédelmi Alap, és további forrást jelent a költségvetés általános tartaléka – ebben száz milliárd áll a kormány rendelkezésére évközi kiadásokra, amelynek részbeni törlése ellensúlyozhatja a kockázatokat.

Vannak tartalékok is

További céltartalékok is vannak a költségvetésbe: 60 milliárd forint van a közintézmények, kórházak lejárt adósságának rendezésére. A közszféra bérkompenzációjára (különböző bérkiegészítésekre) 51,7 milliárdos céltartalékot képeztek, de ez az összeg nem csökkenthető. Az utolsó céltartalék a 61,1 milliárdos különakassza – ebből viszont a honvédelmi, rendvédelmi dolgozók béremelést és a pedagógus béremeléseket kellene finanszírozni.

A tartalékok összegét politikai kényszerekkel, ígéretekkel csökkentve 150-180 milliárd nyerhető ki ezekből a forrásokból a kockázatok csökkentése végett.

És ott van a manyupok 200 milliárdos vagyona – bár nem mindenre gyógyír

Az 2015-ös költségvetést megalapozó salátatörvény viszont többek között az is kimondaná, hogy meg kell szüntetni azt a magánnyugdíjpénztárat, ahol a tagok 70 százaléknál kevesebben fizetnek be – hívta fel a figyelmet a Portfolio a múlt héten. A magánnyugdíjpénztárak vagyona szeptember végi piaci adatok szerint 205 milliárd forintra rúgott. Így a parlament elfogadná Varga Mihály javaslatát, akkor 205 milliárd forint kerülne a költségvetésbe – hasonlóan 3000 milliárd forintos vagyonhoz 2011-ben.

A költségvetés kockázatai így eltűnnének – legalábbis ami a folyó hiányt illeti. Az EU-nak fontos eredményszemléletű hiányon viszont ez nem segítene (az idén életbe lépő statisztai módszertan-váltás miatt), ugyanis ESA2010 szabályrendszer szerint a magánpénztáraktól elvett vagyont nem lehetne már folyó bevételként elkönyvelni – hívta fel a figyelmet Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője egy blogbejegyzésében.

E cikkből viszont az is kiderül, hogy a 200-205 milliárd forintos vagyon átvétele csökkentheti az államadósságot az új módszertan szerint is, amire a szakértő szerint a kormánynak erre inkább szüksége van. Ha ugyanis hosszú távon nem teljesíti a magyar kormány a csökkenő államadósság trendet, megindítható az országgal szemben a túlzottdeficit-eljárás, amely végül akár az uniós támogatások felfüggesztésével is járhat.

napi.hu

Igazolvány nélkül is ellátják a kórházak a külhoni magyarokat

Igazolvány nélkül is ellátják a kórházak a külhoni magyarokat

2014. 11. 24. 08:10

Sürgős esetben a szükséges igazolvány nélkül is ellátnák a külhoni magyarokat hazánkban. Akkor is járna nekik a támogatás, ha az eredetileg igényelttől eltérő beavatkozást végeznek el esetükben – ezt tartalmazza a kormány rendelettervezete.

Ha a beteg, akinek az egészségi állapota már nem teszi lehetővé a kérelmezett ellátás halasztását, és nem rendelkezik a szükséges igazolványok – a magyarigazolvány vagy a magyar állampolgárságot igazoló okirat – másolatának egyikével sem, ettől függetlenül engedélyt kaphat az ellátásra. Ehhez azonban szükséges, hogy utóbbiak kiállítása folyamatban legyen, és ezt az eljáró hatóság által kiadott irattal igazolni is tudja.

32 milliót kapott közpénzből az államtitkár

32 milliót kapott közpénzből az államtitkár

2014-11-24 03:40:00
Budapest — Tízmilliókat kaszál az agrártámogatásokon a Miniszterelnökség agrárfejlesztésekért felelős államtitkára, Kis Miklós Zsolt.
Kisnek 70 hektár földje van, gazdálkodáshoz
nyert pénzt/ Fotó: MTI

Az idén júniusban kinevezett állami vezető csak ebben az esztendőben 32 millió forint uniós és állami támogatásban részesült a 70 hektárnyi földje után. Ráadásul további milliókra számíthat a következő egy évben a korábban elnyert pályázatai révén.

Az államtitkár vagyonnyilatkozatából kiderül, a 2,9 milliós terület­alapú támogatás mellett (egész évre 5,8 millió forint jár neki) fagykárra, gyümölcstermesztésre, biztosítási díjra, valamint faaprító gépre kapott milliókat. Kis Miklós Zsoltnak a 2010-es kormányváltás után kezdett el futni a szekere: 2009-ben még csak 426 ezer forintnyi mezőgazdasági támogatást kapott, 2010-ben már 4,4 milliót, ez 2011-ben 11 millióra hízott, 2012-ben pedig elérte a 30 milliót. Kis már korábban is a Fideszben politizált, a párt nyárs­apáti csoportjának elnöke, 2010-től pedig a Pest megyei közgyűlésbe is bejutott, és a megyei agrárkamarának is volt vezetője.

Az idei 32 millió forintból 22 milliót már az államtitkári kinevezése után utalt át a költségvetés Kisnek. Feltettük a kérdést: nem érzi-e összeférhetetlennek, hogy állami vezetőként, aki ráadásul az agrár-vidékfejlesztésért felel, ekkora összegű támogatásokat kap.

– Az államtitkári kinevezésemet megelőző években több pályázaton is sikeresen indultam, amelyek nagy része többéves kötelezettséget vont magával, s a kifizetés folyamatos – válaszolta a Blikknek Kis Miklós Zsolt, aki jelezte, hogy mivel a korábbi években elnyert pályázatainak zárása és azok költségelszámolása folyamatban van, így további kifizetéseket kap 2015 végéig.

– Ezeket integrált gyümölcs- és szőlőtermesztésre, szamócatelepítésére, kertészeti munkagépek beszerzésére, valamint faapríték-tároló építésére nyertem el – részletezte az államtitkár, aki szerint nincs itt semmi összeférhetetlenség.

– Tekintettel arra a tényre, hogy minden támogatást, pályázatot még bőven az államtitkári kinevezésem előtti években nyertem el, s mindössze ezek pénzügyi rendezése, kifizetése tolódik át a kinevezésem utáni időszakra, természetesen a helyzet nem összeférhetetlen – jelentette ki a politikus.

Az agrárszakértő szerint az átlagosnál jóval nagyobb mértékű támogatásokat zsebelhetett be az állami vezető.

– Mi 452 hektáros terület után 52 millió forintot kaptunk az utolsó teljes évünkben, pedig nekünk mint ökológiai gazdaságnak relatíve magasabb támogatás járt – mondta a Blikknek Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztő Központ ügyvezetője, aki szerint egy átlagos, politikai kapcsolatokkal nem rendelkező gazdálkodó Kiséhez hasonló birtoknagyság esetén körülbelül 8 millió forint éves támogatással kalkulálhat.

Blikk.hu

K. D.

Nyílt utcán erőszakolt meg egy fiatal nőt egy cigány Miskolcon

A nyílt utcán erőszakolt meg egy fiatal nőt egy cigány Miskolcon –
A rendőrség és a média hallgat Ismét egy gyalázatos eset történt, ezúttal Miskolcon. A nyílt utcán erőszakoltak meg egy fiatal nőt, de valahogy mégsem visszhangzik a máskor oly hangosan dübörgő médiaúthenger. Hogy miért? A válasz egyszerű, a tiltás ellenére mégis létezik hazánkban a fajvédelem jelensége. Persze nem a gazdanép érdekeinek védelmében. Mivel az elkövető egy a nemzet testén élősködő egyed, ezért még a miskolci rendőrkapitányság is próbálta letagadni az esetet. Hiszen ezúttal nem rendőrfeleségről, vagy politikuscsemetéről volt szó, hanem rólunk: az egyszerű magyarról. Miskolci hölgy olvasónk beszámolója: Szombat este 9 után jártam Miskolcon a Szent Anna térnél. Már messziről láttam, hogy sok férfi áll ott – kicsit aggódtam is emiatt (nő vagyok, egyedül voltam). Közelebb érve láttam, hogy állványokon lámpával néznek valamit, és vélhetően rendőrök, vagy nyomozók, mert nem egyenruhában voltak, de álltak távolabb rendőrautók is. Kérdezte tőlem az egyikük, hogy fél 7 tájban nem láttam-e errefelé egy kapucnis cigány egyént. Mondtam, hogy nem, nem jártam akkor arra. Azóta megtudtam, hogy megerőszakoltak egy 20 év körüli nőt. Mellesleg ez egy lakótelep rengeteg lakóval, fél percre egy Tesco stb., és ráadásul délután történt az erőszak. Igaz, sötét volt már. Próbáltam keresni az erre vonatkozó hírt a neten, de valahogy sehol sem találom. Mintha meg sem történt volna. Tud erről bárki valamit? És mondjuk az is érdekelne, hogy az ilyen eseteknek vajon miért nincs hírértéke, hogy sehol sem olvashatunk róla? Bezzeg Pécsen, mikor a polgármester lányát megerőszakolták, a csapból is az folyt. Egy hétköznapi nővel, ha ez történik, még csak hír sincs róla? Jakab Péter, a Jobbik miskolci frakcióvezetője tájékoztatást kért a miskolci rendőrkapitányságtól, akik először megtagadták a válaszadást, majd később elismerték az esetet az alábbi, a képviselőnek adott szűkszavú nyilatkozatukban: “Az Ön által említett esettel kapcsoltban a Miskolci Rendőrkapitányság folytat eljárást. Az ügyre vonatkozóan további tájékoztatást – a nyomozás eredményessége érdekében – nem áll módunkban adni.” Tehát akiknek fontosabb a rend fenntartásánál a jóakaratú magyar emberek folyamatos vegzálása, inkább bűnös hallgatásba burkolóznak, mintsem kimondják az igazat. Mindezt persze a fősodratú médiumok cinkos asszisztálásával. (Kuruc.info)
Forrás: https://kuruc.info/r/35/136073/