október | 2014 | Borsod megye hírei, Miskolc Hirei

Archive for: október 2014

Orbán nem az a vezető, akivel lehet értelmesen beszélni

„Orbán nem az a vezető, akivel lehet értelmesen beszélni”

 

A netadó elleni keddi pécsi tüntetés főszónoka, Mellár Tamás közgazdász szerint a kormány célja az, hogy kiüldözze a külföldi szolgáltatók egy részét, és helyükbe lépjen. A pécsi egyetem tanára arról is beszélt, hogy Orbán Viktor már nem bírja a kritikát, ő azért jött el a Századvégtől, mert számára kiderült, hogy a műhely csak egy pénzmosoda.

„Addig már sok ember el lesz butítva”
„Addig már sok ember el lesz butítva”
Kovács Tamás / MTI

– Miért akarna a kormány a külföldi szolgáltatók helyébe lépni?

– Egy ilyen cég ad egy csomagot ingyen és ad egyet pénzért. Utóbbiban lesznek a kormány számára nem kívánatos hírek. Sok ember beéri az ingyencsomaggal, így lemond a valós információkról.

– Ez nyilvánvalóan ütközne az uniós jogokkal?

– Ütközne, de ezt a kormányt ilyesmi sosem zavarta. Az unió majd szól emiatt, akkor a kormány tárgyalni kezd az unióval, és ígéretet tesz a szabályok megváltoztatására. Változtat is, ám nem eleget, így újra lesz figyelmeztetés, tárgyalás és változtatás. Közben megy az idő, és az unió csak sok év múlva tudja rákényszeríteni a kormányt az információs szabadságot sértő szabályok visszavonására. Ám addig már sok ember el lesz butítva. Egyébként a kormány úgy magyarázza majd az egészet, hogy a fizetős letöltés nem a cenzúra egy sajátos formája, hanem arról van szó, hogy bizonyos információk beszerzése nekik is pénzbe kerül, ezért a fogyasztóknak is fizetniük kell érte.

– Közgazdászként miért tartja elhibázottnak az internetadó bevezetését?

– Az internet használatáért most is kell fizetni, s annak van adótartama is. Miért kellene rá kivetni büntetőadót? Ez nem alkohol vagy cigaretta, a nettől nem kell megóvni a fogyasztók egészségét. A netnek köszönhetően gyorsabban hozzájutunk az információkhoz, és ez hatalmas segítség a kutatásban, az oktatásban, az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben. Ha ezt a szolgáltatást megdrágítjuk, akkor az azzal jár, hogy lassítjuk a gazdasági hatékonyságot és növekedést. Ráadásul a netadótól várt, 20-30 milliárdos bevétel a költségvetés egészét nézve nem tétel. Ha ezt a kormányzati körök nem tudják, akkor alkalmatlanok a munkájukra. És akkor is pancserok, ha nem tudják, hogy azok a gazdaságok a legversenyképesebbek, amelyeknek az infokommunikációs szektora a legerősebb.

– A pécsi gyűlésen arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság azért sem hatékony, mert velejéig korrupt.

– Mindegyik országban jelen van a korrupció, de ha a fejlett világban kiderül egy politikus érintettsége, akkor annak távoznia kell. Nálunk ez elképzelhetetlen. Gyenge a magyar társadalom, hogy nyomást gyakoroljon a politikusokra. Nálunk megtörténhet, hogy Horváth András adóellenőr feltárja egy ezermilliárdos áfacsalás gyanúját, s a NAV válasza erre az, hogy minden rendben van. Normális országban felfüggesztették volna a NAV teljes vezetését, és egy nemzetközi szakembergárda vizsgálta volna ki a bejelentés igazságtartalmát. Ehelyett Horváth ellen indult vizsgálat.

– Mitől van az, hogy ez az ügy, vagy a trafikmutyi és a földbérletek igazságtalanságai nem ingatták meg a kormánypártok szavazóbázisát?

– Irracionális a pártokhoz hű választók magatartása. Azt szoktam mondani, hogy a pártokhoz kötődő emberek érzelmi alapon döntenek, ezért ha a vezetőjük közéjük lövetne, akkor is rá szavaznának. Azért van ez, mert hiányzik a társadalmi közbeszéd, ami feltárná a vezetők hibáit, tévedéseit, bűneit, és hiányzik a szolidaritás, amely nem engedné, hogy eltűrjük a gyengék eltiprását. A társadalom azzal se foglalkozott, hogy 2011–2013 között 88 milliárdot vontak el az egyetemektől. Onnan vették el, ahová a jövőnkért épp adni kellett volna. Az embereket ez se érdekelte, azt mondták, nem az ő ügyük. Nekem is a rokonaim mind azt mondják, mikor ezek miatt hadakozom, hogy: mit foglalkozol ezzel, ne figyelj rá, maradj csendbe, miért fáj ez neked?

„Hiányzik a szolidaritás, amely nem engedné, hogy eltűrjük a gyengék eltiprását”
„Hiányzik a szolidaritás, amely nem engedné, hogy eltűrjük a gyengék eltiprását”
Fotó: Laufer László

– Sokan úgy gondolják, azért teszi, mert már nem kell a Fidesznek.

– Igen, meg hogy megsértődtem, mert nem én lettem a KSH elnöke. Erről szó sincs. Egyszerűen rájöttem, hogy amit a Fidesz akar, abban nem vehetek részt. Több alkalommal beszéltem Orbánnal, és számomra világossá vált, hogy ő nem az a vezető, akinek tanácsot lehet adni, akivel lehet értelmesen beszélni. Amikor három-négy ember társaságában ki mertem jelenteni, hogy ne haragudj, de ebben nincs igazad, akkor megállt a kés levegőben, Varga Miska rángatta a kezemet, hogy ne mondjak ilyet, és egyből látszott, hogy Orbán a kritikát abszolút nem tudja elviselni. Mostanra normális közgazdasági szakértő egy se maradt a kormányfő mellett.

– A Századvégtől is azért jött el, mert nem voltak kíváncsiak a véleményére, vagy simán elküldték?

– Nem küldtek el. Azért jöttem el, mert számomra kiderült, hogy az egész műhely csak egy pénzmosoda. Jöttek a megrendelések a minisztériumoktól, hogy csináljunk ilyen kutatást, meg olyant, én meg kutatási igazgatóként azt mondtam, hogy nem tudjuk megcsinálni, mert ehhez nem értünk. Ne törődj vele, mondták, akkor is meg kell csinálni, valamit kaparjatok össze, aztán majd úgyis ki fogják fizetni. Akkor döbbentem rá, hogy én csak aláírni kellettem. A minisztérium utalja a pénzt, én aláírom, s a miniszterelnök tanácsadói fölveszik nálunk a nagy pénzt, miközben nem végeznek érdemi munkát. Azért kaptak nálunk pénzt, merthogy tanácsadóként nem tudták őket kifizetni. Azóta az összes ember, akit én vittem a Századvéghez, eljött onnan, mert látták, hogy nincs szükség igazi szakmai munkára.

nepszabadsag.hu

Százmilliárdos piacra tehetik rá a kezüket Vajnáék

Százmilliárdos piacra tehetik rá a kezüket Vajnáék

2014. 10. 30. 14:53
origo.hu

Százmilliárd forintos éves piacra teheti rá a kezét törvényi segítséggel a kaszinóiparban hasonló módon már eddig is erős pozíciókat kiépítő Andrew G. Vajna és Szima Gábor azzal, hogy előttük, és csak előttük nyílna meg az online kaszinók és kártyajátékok hazai szervezésének joga az internetadót is tartalmazó salátatörvény egyik passzusa szerint.

Iparági forrásaink szerint azonban harmadik fél is lehet a történetben „kedvezményezett” – erre utal a jogszabálytervezet azon pontja, amely szerint a koncessziós díjat nemcsak a távszerencsejáték-szervezésre jogosult fizetheti be, hanem helyette harmadik személy is, ám ezt az összeget a „földi” kaszinó után fizetendő játékadóból mégis Andrew G. Vajna és Szima Gábor cégei írhatnák le: leegyszerűsítve, jó pénzért továbbértékesíthetik az állam részéről a javukra átadott jogot.

Tiltott, tűrt, támogatott

Az online pókert, rulettet és más szerencsejátékokat kínáló oldalakkal jó ideje próbálja felvenni a harcot a kormány, és eddig törvénnyel is tiltotta az ilyen jellegű tevékenységet, miközben magyarok tízezrei jelentős összegeket játszottak és játszanak el a mai napig is az elvileg törvényen kívüli nemzetközi oldalakon.

A neten pókerező, kaszinózó magyarok évi 100 milliárdos piacot jelentenek

Forrás: AFP

Az egyre növekvő népszerűségű, a becslések szerint Európában háromezermilliárd, ebből Magyarországon mintegy 100 milliárd forint éves forgalmú online szerencsejátékból a költségvetés úgy próbált részesedni, hogy egy 2011-es törvénymódosítással megalkotta a távszerencsejáték fogalmát, és – szigorú feltételekkel – lehetővé tette ennek szervezését.

A magas adó és a szabályozás hiányosságai miatt, továbbá azért is, mert a nemzetközi online játékszervezők szerint mindez ellentmond az áruk és szolgáltatások szabad áramlását biztosító uniós szabályozásnak, a lehetőséggel eddig nem is éltek. Többen közülük az engedély nélküli, így az adóhatóság által blokkolt oldalaik helyett viszont klónoldalakat indítottak, a játék pedig folytatódott.

Duplán nyert Vajna és Szima

Az internet- és szappanadót is tartalmazó, nemrég benyújtott, több mint 200 oldalas salátatörvénybe rejtett szerencsejátéktörvény-módosítás az előbb tiltott, majd tűrt kategóriából a támogatottba emelte a távszerencsejáték-szervezést. Ám hasonlóan a nem virtuális, földi kaszinók koncessziós jogához, ezt a piaci lehetőséget is csak egy szűk kör előtt nyitná meg a kormány.

A filmipari kormánybiztos öt földi kaszinó üzemeltetésére már kapott jogot

Fotó: Hajdú D. András – Origo

A javaslat szerint ugyanis ilyen tevékenységet a sportfogadás játéktípus esetén kizárólag az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. végezhet, míg a kaszinó és a kártyajátékok esetén „a tevékenység gyakorlásának jogát az állam kizárólag Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja részére engedheti át.”

Ilyen koncessziós joggal pedig jelenleg csak Andrew G. Vajna filmipari kormánybiztos cége és a debreceni focicézárként ismert, a korábban nyerőgépek üzemeltetéséből jelentős vagyonra szert tett Szima Gábor érdekeltsége rendelkezik. A nemzetgazdasági tárca döntése alapján Vajnáék öt kaszinót nyithatnak, Szimáék pedig kettőt (egyelőre csak utóbbiak működnek Debrecenben és Nyíregyházán, Vajna haladékot kapott a nyitásra).

Csavar is van a történetben

A törvénymódosítás kétségtelenül érdekes része, hogy a szabályozott közbeszerzési eljárás mellőzésével kaszinókoncesszióhoz juttatott két üzletember érdekeltségei újabb, ezúttal százmilliárd forintosra becsült forgalmú piachoz juthatnak, ám van egy másik érdekes pontja is a szövegnek. Eszerint a távszerencsejátékért fizetendő – játéktípusonként évi százmillió forintos – koncessziós díjat harmadik fél is teljesítheti.

Az Országgyűlésnek a nemzetgazdasági miniszter terjesztette be a javaslatot

Fotó: Bielik István – Origo

A koncessziós jog jogosultja viszont ebben az esetben is levonhatja saját játékadó-fizetési kötelezettségéből a harmadik fél által befizetett koncessziós díjat. Iparági forrásaink szerint ez a mondat úgy is értelmezhető, hogy Vajna és Szima cégei továbbértékesíthetik harmadik félnek a távszerencsejáték-üzemeltetés és az azzal járó koncessziósdíj-fizetés jogát, az adókedvezményt viszont maguk érvényesíthetik.

Megbízható az offshore is?

A nyerőgépeknek a szintén Vajna és Szima kaszinóérdekeltségeinek kedvező törvényi betiltása és a kaszinókoncessziók szűk körben történt, aggályosnak tartott odaítélése miatt a nyáron a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) elnöki posztjáról lemondott Schreiber István szerint ez a lényeg az egész törvénytervezetben.

„Ha jól értem, az állam lemond egy jól jövedelmező üzletről egy szűk, eddig is előnyben részesített vállalkozói kör javára, ráadásul lehetővé teszi, hogy ezzel a joggal sáfárkodjanak: továbbadhatják harmadik félnek, aki így piachoz jut, és úgy hálálja meg, hogy az általa befizetett közterhet előbbi kedvezményezettek jóváírhatják” – mondta az Origónak a szövetség volt elnöke.

A törvénymódosítás nem zárja ki, hogy a harmadik fél, Vajna és Szima cégéhez hasonlóan megbízható szerencsejáték-szervezőnek minősüljön a távszerencsejáték-területén akkor is, ha offshore – folytatta Schreiber. Emlékezetes, a koncessziók odaítélésekor élénk vitát váltott ki, hogy vajon Vajna cége, amely tulajdonosi struktúrájában egy kedvező adózású luxemburgi vállalkozáshoz kapcsolódik, offshore-e.

Lehetnek a tervnek buktatói

A törvénymódosítás alapján körvonalazódó „üzleti modell” terve azonban Schreiber szerint könnyen dugába dőlhet, mint ahogy a nemzeti trafikokkal újraosztott dohánypiac modelljében a mai napig is gátló tényező a jelentős feketekereskedelem, amit nem sikerült hatékonyan visszaszorítani. A távszerencsejáték esetében az illegális online oldalakkal folytatott „macska-egér játék” az Schreiber szerint, ami harmadik fél számára aligha teszi vonzóvá a rendkívül beruházásigényes üzemeltetést.

Pókerasztalok egy Las Vegas-i kaszinóban – a virtuális is befektetésigényes

Forrás: AFP/hemis.fr/Frilet Patrick

„Míg 15 éve 80 euróba került egy stabil játékos megszerzése és megtartása, ma ez már nem úszható meg 1000 euró alatt, egy jól működő portál pedig 30 ezer játékos nélkül mit sem ér” – állítja Schreiber István, aki szerint a honlap műszaki hátterére is milliárdos nagyságrendű összeget kell költeni. Szerinte Vajna és Szima maga aligha fogna bele ilyesmibe, de így kétséges, hogy tovább tudják-e adni a jogot.

Közlekedési információk október 31-re és mindenszentek napjára

Közlemény – Közlekedési információk október 31-re és mindenszentek napjára

Közlekedési információk október 31-re és mindenszentek napjára
Közlekedési információk október 31-re és mindenszentek napjára – © Fotó: mvkzrt.hu
Miskolc – Október 31-én és november 1-jén többlet járatokat biztosít az MVK, november 1-jén, mindenszentek napján a szombati napi menetrend szerint közlekednek autóbuszaink és villamosaink.

Közlekedési információk október 31-re és mindenszentek napjára

Október 31-én és november 1-jén többlet járatokat biztosít az MVK
Október 31-én és november 1-jén a mindenszentek és halottak napja körül megnövekedő temetői forgalom miatt igény szerint rásegítő járatokat indítunk az 1-es, 4-es, 6-os, 14-es, 14H-s, 20-as, 24-es és 35-ös autóbuszok vonalán.

November 1-jén (szombaton), mindenszentek napján a szombati napi menetrend szerint közlekednek az MVK járatai

November 1-jén szombati napi menetrend szerint közlekednek az autóbuszok és villamosok az alábbi kivételekkel:

  • az ingyenes járatok, a 44-es és ME viszonylat nem közlekedik,
  • a 43-as járat sem közlekedik, kivéve a 06:20-kor a TAKATA gyártól induló járatot.
  • A 7-es autóbuszok nem közlekednek az AUCHAN áruház érintésével,
  • a 21-es járatok sem közlekednek be a LIDL áruházhoz.

Bérletpénztáraink nyitvatartása november 1-jén

Bérletpénztáraink a bérletváltási időszakban érvényes, munkaszüneti napi nyitva tartás szerint várják az utasokat, ez alól a Repülőtéren lévő jegy-és bérletpénztárunk a kivétel, amely tekintettel a megnövekedő forgalomra nyitva lesz 10-18 óra között.

Összefoglalva a jegy-és bérletpénztárak nyitvatartása:

  • a Tiszai pályaudvaron 06:00-19.30,
  • a Búza téren 06.00-19.30,
  • az Uitz B. utcán 07.00-14.00,
  • a Repülőtéren 10.00-18.00,
  • az Avas városközpontban 07.00-14.00,
  • az Újgyőri főtéren 07.00-14.00,
  • Felső-Majláthon 07.00-14.00.

– Miskolc Városi Közlekedési Zrt. –

Németh Szilárd: Marad az internetadó

Németh Szilárd: Marad az internetadó

Gyorsan és határozottan válaszolt a kormány nevében Németh Szilárd a keddi, az internetadó ellen szervezett második tüntetés másnapján, ugyanis rekordsebességgel két tévécsatornán is interjút adott a rezsibiztos, két teljesen más szempontot kiemelve.

Az MTV Ma reggel című műsorában az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi, a vasárnap este az internetadó ellen szervezett tüntetés miatt tartott ülése kapcsán beszélt, míg az ATV-n már direkt az internetadóról, ám egyik során sem tért ki a keddi, második tüntetésre.

A Ma reggelből megtudtuk, hogy Németh nyilvánosságra hozná a keddi ülés jegyzőkönyvét, ha az nem sérti a nyomozás és az igazságszolgáltatás érdekeit, de ennél érdekesebb, hogy szerinte az politikai akció szervezői

 nem ma kezdték a pályát, igazi politikai aktivisták,

a felelősségük pedig óriási amiatt, hogy magukra hagyták azokat, akiket az utcára vittek. Emiatt lett később rendbontás a Fidesz-székháznál, ahol garázdaság miatt hat embert őrizetbe is vettek, igaz, egyiküket kedden elengedték.

„A hat letartóztatott egyértelműen köthető előző tüntetések szervezéséhez, lebonyolításához” – mondta a fideszes politikus, majd hozzátette, hogy az is egyértelmű, hogy a liberális baloldalhoz köthető személyekről van szó. Demszky Gábor egykori főpolgármester „pár méterre volt azoktól, akik a hajigálták a különböző eszközöket” – tette hozzá.

Ezt a gondolatát az ATV-n is folytatta azzal, hogy „ezek a tüntetők ugyanúgy el fognak tűnni, ahogy ahogy eltűntek az alaptörvénnyel, a nevelési törvénnyel vagy a rezsicsökkentéssel kapcsolatban.” Itt azonban már áttért magára az internetadóra is: megerősítette, hogy nem kívánják visszavonni a tervezetet, továbbra is marad a gigabájtonkénti 150 forintos adó, 700 forintos maximummal, amit a szolgáltatókkal fizettetnek meg.

Azt viszont cáfolta, hogy a rendőrök és katonák béremelésére kellene a pénz, az adóból ugyanis azt az önrészt teremtenék meg, ami a 100 milliárd forintos nagyságrendű, szélessáv-fejlesztésre fordítható uniós támogatás lehívásához szükséges.

index.hu

Nem erősíti a csontokat a tej nagy mennyiségű fogyasztása egy svéd kutatás szerint

Nem erősíti a csontokat a tej nagy mennyiségű fogyasztása egy svéd kutatás szerint

Nem erősíti a csontokat a tej nagymennyiségű fogyasztása egy svéd kutatás szerint
Nem erősíti a csontokat a tej nagy mennyiségű fogyasztása egy svéd kutatás szerint – © Illusztráció: Getty Images
Stockholm, 2014. október 29., szerda (MTI) – Nem erősíti a csontokat a tej nagy mennyiségű fogyasztása – derítette ki egy nagy létszámú svéd kutatás.

Azoknál a nőknél, akik napi három pohárnál több tejet ittak, valójában nagyobb volt a csonttörés esélye, mint akik ennél kevesebbet fogyasztottak – idézte a BBC hírportálja az Uppsalai Egyetem szakemberei által a British Medical Journalban közzétett kutatást.

A szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy kutatásuk csak utal a tendenciára, adataik nem értelmezhetők bizonyítékként arra, hogy a túlzott tejfogyasztás vezetett csonttöréshez. Úgy vélik, hogy valószínűleg az alkohol és a testsúly is az okok között volt.

Sokáig azért tanácsolták a tej ivását, mert jó kalciumforrás, ám a tej csonterősítő és töréseket megelőző hatását vizsgáló tanulmányok ellentmondásos eredményekre jutottak.
Svéd kutatók megvizsgálták 61 400 nő táplálkozási szokásait az 1987 és 1990 közötti időszakban és 45 300 férfiét 1997-ben, ezután éveken át kísérték figyelemmel egészségi állapotukat.

A résztvevőket kérdőív kitöltésére kérték arról, milyen gyakran fogyasztanak mindennapi ételeket, köztük tejet, joghurtot, sajtot. Ezután nyomon követték, hánynak tört el a csontja és hányan haltak meg a következő években.

A nők követésének 20 éves időszakában nagyobb volt a csonttörés valószínűsége azoknál, akik napi három pohár tejnél (680 milliliternél) több tejet ittak, mint azoknál, akik ennél kevesebbet fogyasztottak. Az első csoportnál a halál kockázata is nagyobb volt.

“A három vagy annál több pohár tejet ivók kétszer akkora valószínűséggel hunytak el az időszak végéig, mint akik napi egy pohárnál kevesebbet fogyasztottak, az első csoportnál 50 százalékkal nagyobb volt a csípőcsont törésének esélye is” – mondta Karl Michaelsson, az Uppsalai Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.

A férfiakat átlagosan 11 éven át követték az első felméréstől kezdve, és hasonló eredményeket kaptak, de a tendencia nem volt annyira erős, mint a nőknél.

A joghurtnál és más erjesztett tejtermékeknél azonban az ellenkezőjét figyelték meg: akik többet fogyasztottak, azoknál kisebb volt a csonttörés veszélye.

Michaelsson szerint az eltérést a tejcukor okozhatja, amelyről egyes korábbi állatkísérletek kimutatták, hogy felgyorsítja az öregedést. “A táplálkozási irányelveken azonban nem kellene változtatni, amíg további kutatásokat nem végeznek” – tette hozzá.
– MTI –

Újra tüntettek az internetadó ellen

Újra tüntettek az internetadó ellen

Forrás: hirado.hu | 2014. 10. 28. 20:41:00

 

A József Nádor téren kezdődött, a Clark Ádám téren ért véget az új közteher elleni demonstráció

.net1

Gulyás Balázs, a Százezren az internetadó ellen című, az új közteher ellen szerveződő Facebook-oldal alapítója azt mondta: vasárnapi tüntetésükön már nagyon sokan megmutatták, hogy a “magyar nép nem kér” Orbán Viktor miniszterelnök internetadójából. Szólt arról, hogy a tüntetésen adományokat gyűjtöttek vasárnap és a keddi megmozduláson is a rendezvény költségeinek fedezésére. A pénzzel elszámolnak, és ezt az eddigiekhez hasonlóan közzé is teszik a Facebook-oldalukon.

Várady Zsolt, az iwiw közösségi portál alapítója a teret teljesen megtöltő tömeg előtt azt mondta, azért a nulla kilométerkőhöz mennek, mert ezzel akarják megüzenni a kormánynak, hogy mennyi adót fizetnének az internethasználatért.

“Az internetadó egy jelképe a kormány önkényuralmának” – hangoztatta, majd hozzátette: “sokan vagyunk, és a céljaink tiszták, éppen ezért az internetadó bevezetését meg tudjuk akadályozni”. Szólt arról is, hogy az adó korlátozná az internet és az információ szabadságát is. “Az ideális adó mértéke nem 5000 vagy 700 forint, hanem nulla” – hangsúlyozta.

Várady Zsolt kijelentette: nem csak az internetadót kell “legyűrnünk”, el kell hinni, hogy képesek vagyunk befolyásolni az államot.

Internetadó – Tüntetés az internetadó bevezetése ellen

Füzessy Károly diákaktivista felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak Budapesten, hanem más magyarországi nagyvárosokban, sőt Varsóban is tiltakoznak az internetadó ellen. Az aktivista nyílt vitára szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt az internetadóról. Ha nem sikerül meggyőzni, vagy nem jön létre a “nemzeti konzultáció”, akkor folytatják tiltakozást – tette hozzá. Szavai szerint nem fogják hagyni, hogy megszavazzák az adót rögzítő törvénytervezetet. Részleteket ezzel kapcsolatban ugyan nem közölt, de azt mondta, legkésőbb a szavazás napján újra találkoznak, és megakadályozzák, hogy “kivessék az igazságtalan és szükségtelen adót”.

A beszédeket követően a tömeg egy platós teherautó mögött a József nádor térről, a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete elől az Erzsébet tér, Astoria, Erzsébet híd, Lánchíd utca útvonalon a Clark Ádám térre vonult.

Amikor a “Nem a netadóra” feliratú transzparenst a menet legelején vivő aktivisták az Erzsébet hídhoz értek, a tömeg vége a Dohány utcánál vonult.

Az alagút Clark Ádám téri alagút tetejére egy nagy méretű európai uniós zászlót és egy molinót feszítettek ki, amelyre az volt írva: “Netezz bátran”.

A Clark Ádám téren a tüntetők csak lassan oszlottak szét. Körbevették a Hír Tv stábját – amelyet egy biztonsági cég munkatársai védtek -, és szidalmazták őket, de tettlegesség nem történt.

Este kilenc órára a tér csaknem kiürült.

A Kossuth térre mentek

A szervezők a Clark Ádám téren bejelentették a tüntetés végét, de a tömeg egy része átvonult a Kossuth térre, és ott folytatta a tiltakozást. Azt követelték, hogy az európai uniós zászlót tűzzék ki az Országházra. Egy idő elteltével Kunhalmi Ágnes, Bangóné Borbély Ildikó és Heringes Anita, az MSZP országgyűlési képviselői két uniós zászlót lógattak ki a Parlament egyik ablakán. Az összegyűltek tapssal fogadták a zászlók megjelenését

Vidéken is tüntettek

Az internetadó bevezetése ellen Budapest mellett több nagyvárosban is tüntettek kedd este. Debrecenben, a Nagytemplom előtti Kossuth-szobornál rendezett tüntetés szónokai a “közösségek elleni támadásnak” nevezték az internetadót, valamint “élhető országot és élhető közösségeket” sürgettek. Nyíregyházán és Szegeden a demonstrálók használt számítástechnikai eszközöket szórtak a helyi Fidesz-iroda elé. Tüntetés volt Miskolcon, Győrben és Pécsen is.

A demonstrációk valamennyi vidéki helyszínen békésen, rendbontás nélkül fejeződtek be.

Fenyegető feliratot tettek a miskolci MSZP-iroda előtt parkoló pártautóra

Fenyegető feliratot tettek a miskolci MSZP-iroda előtt parkoló pártautóra

Az MSZP miskolci irodája előtt a párt ott parkoló személyautójának szélvédőjére valaki újságból vagy szórólapokból kivágott betűkből keddre virradóra azt a feliratot írta, “Így jár minden ávós!”, az iroda ajtaja elé egy megnyúzott kutyatetemet helyeztek.

 

A rendőrség körbekerítette a területet – jelentette a helyszínről az MTI tudósítója.

 Vajda János

Vajda János

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense, Szabó-Berdár Csilla az MTI-nek azt mondta, hogy az ügyben eljárás indul.

 

“Már csak a cigányok szavaznak az MSZP-re” és “Így jár minden ávós!” felirat, amelyet ismeretlenek az MSZP parkoló személygépkocsijának szélvédőjére helyeztek a párt miskolci irodája előtt 2014. október 28-ára virradóra. Az iroda ajtaja elé egy megnyúzott kutyatetemet tettek. |

 N. István / Index

N. István / Index

 Veres Gábor, az MSZP-választmányának elnökhelyettese elmondta, hogy az MSZP iroda kamerájának felvételén látszik, hogy hajnal kettőkor megjelenik két álarcos férfi kesztyűben, ahogy hozzák a kutyatetemet, és leteszik az iroda elé, majd elhelyezik az MSZP-s reklámautó szélvédőjén a feliratot. Veres szerint a dolognak nem volt előzménye, se levélben, sem telefonon nem kaptak semmiféle fenyegetést.

mti.hu- index.hu

Jövőre elveszik a rezsicsökkentést

Jövőre elveszik a rezsicsökkentést

2014. 10. 28. 06:03

Címkék:

  • Varga Mihály
  • cafeteria
  • internetadó

Egy átlagos család akár tízezer forintot is bukhat havonta a múlt héten benyújtott adótervezet nyomán. Jön az internetadó, a cafeteriaelemek magasabb adóterhet kapnak, és még a sampon sem ússza meg. Így adózunk 2015-ben.

Nem az internetadó fog fájni a legjobban. Több cafeteriaelem 2015-től nem 35,7 százalékkal, hanem 51,17 százalékkal adózik. Ez azt jelenti, hogy egy 8000 forintos étkezési utalvány nem 10 856 forintba, hanem 12 094 forintba kerül 2015-től a munkáltatóknak. Fata László cafeteria-szakértő szerint a gyakorlatban a cégek nem fogják a juttatások keretösszegét növelni, így a munkavállalók vihetnek majd haza kevesebb béren kívüli juttatást. A keretösszeg csökkenésével számolva ezer forintonként nem 737 forintot, hanem 661 forintot vihetnek majd haza a munkavállalók.

20141027internetado-csart-internetado-info

A várható változásokat is figyelembe véve 1500 forint havi pluszkiadása lehet az internetadó miatt egy családnak. A cafeteriaelemek pluszadóterhe azonban sokszorosan felülmúlhatja ezt a számot.

Forrás: Origo

A foglalkoztatottak átlagos cafeteriakerete 285 ezer forint – mondta Fata László. Ebből a bruttó összegből most 210 ezret vihetnek haza, ami jövőre 188 500 forintra csökkenhet. Ez havi szinten és keresőnként 1792 forint jövedelemkiesés.

Az internetadó a nagycsaládosoknak fáj jobban

Minél több eszközön rendelkezünk interneteléréssel, annál többet fizethetünk. Az otthoni internetkapcsolaton könnyű elérni a Fidesz által javasolt 700 forintos adólimitet, ehhez elég 5 gigabájtot letölteni, ami csak 2-3 jobb minőségű filmet jelent. Feltételezhetjük tehát, hogy a fő internetkapcsolatért szinte mindenki ennyit fog fizetni. Persze ez nettó összeg, ha a szolgáltatók áthárítják ezt – amire a tapasztalatok szerint nagy az esély -, akkor még áfát is kell fizetni, ami tovább növelheti az árat 889 forintra.

Emellett még a különböző mobileszközök interneteléréséért is fizetnünk kell, minden megkezdett gigabyte után 150 forintot. Tehát ha egy 4 fős család mindegyik tagjának van okostelefonja, amihez tartozik mobilinternet is, akkor ez még minimális adatforgalommal számolva is további 600 forintot jelent. Egy kicsit aktívabb nethasználattal már mobilon is könnyen el lehet érni a több gigabájtos adatforgalmat.

A hajmosás is drágább lesz

Termékdíjas körbe kerülnek az „egyéb vegyipari termékek” is. Ez az jelenti, hogy nőhet az ára számos hétköznapi használati cikknek is, mint a szappan, a sampon, a mosószer, a kozmetikai szerek, a dezodorok, de még a lakásillatosítók, sőt a művirágok is.

A szappanok, felületaktív anyagok, mosószerek után kilogrammonként 11 forintot, a szépség- és testápoló készítmények esetében kilogrammonként 57 forintot, az irodai papír kilogrammjai után pedig 19 forintos termékdíjat vetnek ki, de a művirág járt a legrosszabbul: egy kilogramm után 1900 forintot. Ezt számszerűsíteni a legnehezebb a mostani adóváltozások sorából. Néhány száz forintos többletköltséget jelenthetnek ezek a díjak egy átlagos család fogyasztását figyelembe véve.

20140131rezsiforum-dunakeszi-rogan-antal-rezsi5

Rogán Antal egy rezsifórumon

Fotó: Magócsi Márton – Origo

Rezsicsökkentés off

Az alapvető adóváltozások hatásaként tehát havi szinten 10 ezer forintot veszíthetnek a családok összesen, éves szinten tehát 120 ezer forintot. Németh Szilárd szerint a tavalyi rezsicsökkentések nyomán egy átlagos család 100 ezer forintot spórolhatott.

Internetadó: a jogszabály visszavonását követelték a budapesti tüntetésen

Internetadó: a jogszabály visszavonását követelték a budapesti tüntetésen

Forrás: MTI, M1 Híradó | 2014. 10. 26. 18:53:39
 netado2

 

Az internetadóról szóló törvényjavaslat visszavonására szólította fel a kormányt Gulyás Balázs, a Százezren az internetadó ellen című, az új közteher ellen szerveződő Facebook-oldal alapítója a vasárnap este a budapesti József nádor téren tartott tüntetésen.

A Fidesz megsarcolja és becsapja az embereket és a saját választóit is, mivel 2008-ban még ők is az internetadó ellen voltak – hangoztatta a szónok a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete előtti teret megtöltő demonstrálók előtt.A tüntetés kezdetekor a szervezők lejátszották Nyitrai Zsolt fideszes politikus egy 2008-as sajtótájékoztatójának hangfelvételét, amelyen kijelentette, hogy a Fidesz nem támogatja az internetadó bevezetését.

Tüntetés az internetadó ellen

A több mint 200 ezer követővel rendelkező közösségi oldal alapítója közölte: 48 óra “haladékot adnak a kormánynak”, hogy visszavonja az internetadóra vonatkozó törvényjavaslatot; ha ezt nem teszik meg, kedden újra demonstrálni fognak.

Gulyás Balázs azt mondta: “a korrupt adóhatóságnak” és Orbán Viktornak sem fognak internetadót fizetni. A tervezett új közteherrel kapcsolatban megjegyezte, hogy Orbán Viktor távozásával biztosan nem lenne netadó. A netadó bevezetésével a kormány elvágja Magyarországot a világtól, “lábon lövik a gazdaságot” és több ezer munkahelyet veszélyeztetnek – vélekedett. A kormánynak azért sem tetszik az internet, mert aki használja, az többet lát a világból – jelentette ki a tüntetés szervezője.

A demonstráción többen Orbán Viktort és Putyin orosz elnököt ábrázoló zászlókat lengettek. A téren transzparens is feltűnt, az egyiken volt olvasható, hogy “bűnözőknek nem adózunk”.

Beszéde végén Gulyás Balázs azt kérte a résztvevőkről, hogy – tiltakozásuk jeléül – a náluk lévő mobiltelefonokat tartsák a magasba, és világítsanak az égbolt felé. A szervező emellett azt is kérte a demonstrálóktól, hogy járuljanak hozzá a költségekhez a rendezőknél.

Ezután a résztvevők – egy “nem a netadóra” feliratú molinó mögött – elindultak a József nádor térről a Fidesz Lendvay utcai székháza felé, hogy – a korábban jelzetteknek megfelelően – a náluk lévő nem használt számítástechnikai eszközöket lerakják a székház elé.

A tömeg – rendőri biztosítás mellett – a József Attila utcán és az Andrássy úton vonult a Hősök tere felé. A tüntetők azt skandálták, hogy “nem hagyjuk!”, illetve “Orbán, takarodj!”.

Vidéken is tüntettek

Az internetadó ellen Budapest mellett több nagyvárosban – Pécsen mintegy négyszázan, Miskolcon néhány százan, Veszprémben több tucatnyian – is tüntettek. Pécsen, a Széchenyi térre szervezett tüntetés résztvevői előtt felszólalók az internetadó bevezetését átgondolatlan, dilettáns lépésnek nevezték. Úgy vélték: az új adó nehezíteni fogja az információhoz való hozzáférést, a legújabb tudományos eredmények megismerését, sérti a szólás- és információszabadságot, valamint az esélyegyenlőség elvét.

Miskolcon a budapesti kezdeményezéshez kapcsolódva gyűltek össze a Városház téren, hogy az internetadó bevezetése ellen tiltakozzanak. A felszólalók pártpolitika-menteségüket hangsúlyozták.

Az MTI-hez korábban eljuttatott közlemények szerint a parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki pártok közül támogatja a demonstrációt az LMP, az MSZP, az Együtt-PM, a DK és a Jobbik is. Ugyancsak részvételre buzdított az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006. A kezdeményezés mellett állt ki a Liga Szakszervezetek. Az internetadó ellen felemelte szavát a Pedagógusok Szakszervezete is. Szakmai szervezetek szintén tiltakoztak az internetadó terve ellen, köztük a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség, a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége, valamint a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület.

Az internetadóról szóló javaslat

A parlamentnek kedden benyújtott adótörvény-javaslat tartalmazta az internetadót, amelyet az internetszolgáltatóknak kellene megfizetniük, a javaslat szerint 150 forintot minden megkezdett gigabájt forgalom után.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerdán kijelentette, a kormánypárti képviselőcsoport az adó bevezetését úgy képzeli el, hogy az a magánszemélyek után maximum 700 forintos havi terhet jelenthet, de ennek megfizetését is a szolgáltatókra hárítanák olyan formában, hogy azt ne terhelhessék át a fogyasztókra. A gazdálkodó szervezeteknél is elképzelhetőnek nevezte egy felső határ megszabását.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán egyeztetett a távközlési szolgáltatók képviselőivel, a találkozóról kiadott közlemény szerint a miniszter az adó bevezetésének okaként azt jelölte meg, hogy a telefonforgalomra kivetett távközlési adó megkerülésére használták az internetet, s ezt a kiskaput kívánja az állam bezárni az internetadó bevezetésével, amiből 20-25 milliárd forint bevételre számít a költségvetés. Az egyeztetésen a miniszter jelezte, hogy készek a szolgáltatók javaslatainak figyelembe vételére, és arra van is mód a törvény parlamenti elfogadásáig.

Maró anyag került a pudingba, kivonták a forgalomból

Maró anyag került a pudingba, kivonták a forgalomból – Itt a fotó!

mergezo

Magas hidrogén-peroxid tartalom miatt Kid’s World Dessert elnevezésű csokoládé-vanília ízű pudingot vontak ki a kereskedelmi forgalomból kilenc európai tagállamban, köztük Magyarországon is – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

 

A Nébih közleménye szerint a játékkal – például lófigurával – tojás alakúra összecsomagolt termékeket az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors veszélyjelző rendszerén (RASFF) érkezett riasztás alapján hívták vissza.

A tájékoztatás szerint a meglepetésjátékot is tartalmazó terméket Dairy 4 Fun márkajelzéssel, Kid’s World Dessert elnevezéssel kilenc európai tagállamban, köztük Magyarországon is forgalomba hozták. Az érintett üzletláncok haladéktalanul levették a polcokról a kifogásolt élelmiszereket, és intézkedtek a fogyasztókhoz eljutott termékek visszahívásáról. 

Az intézkedések végrehajtását a hatóság ellenőrzi. Az érintett termékek fotója megtekinthető a hivatal weboldalánis. (A képek a Nébih cikke alatt, a képgalériára – vagy ide – kattinrva érhetőek el.)

A Nébih közleményében emlékeztet rá: a hidrogén-peroxidot erős oxidáló hatása miatt fertőtlenítőszerként és színtelenítőszerként használják. A nagy koncentrációban maró és irritáló hatása miatt előfordulása élelmiszerben nem engedélyezett, abba csak helytelenül végzett fertőtlenítésnél, technikai hiányosságból vagy tévedésből, véletlenül kerülhet be.

A tájékoztatás szerint az eddigi információk alapján vásárlói reklamáció nem érkezett, és megbetegedés sem történt. A termékben mért hidrogén-peroxid koncentráció (25 mg/l) a töredéke a gyógyászatban vagy fertőtlenítőszerként alkalmazott mennyiségnek, így a készítmény fogyasztása várhatóan nem okoz egészségi problémát, de a jogszabályi előírások szerint a hidrogén-peroxid ilyen mennyiségben fertőtlenítőszer-maradékként sem fordulhat elő.

– MTI-