Archive for: június 2014

Újabb válaszcsapásokat ígér az RTL-főnök

Újabb válaszcsapásokat ígér az RTL-főnök

Európai uniós és azon túli jogi fórumokra viszi az RTL Klub a kormánnyal folytatott adóvitáját – derült ki a vállalat vezérigazgatójának szavaiból. Az adócsalás vádjának elhangzása óta először szólalt meg egy nemzetközi hírportálon.
 Visszautasította a magyar kormány adócsalással kapcsolatos vádjait Dirk Gerkens, az M-RTL Zrt. vezérigazgatója a bne régiós hírportálnak adott interjújában. Ezzel csak tovább akarják zrikálni az RTL-t mint, a szabad média egyik képviselőjét – derült ki szavaiból. Semmiféle adócsalást nem követtünk el, csak tovább görgettünk bizonyos veszteségeket a könyveinkben, amelyeket a PwC (az egyik legnagyobb nemzetközi számviteli tanácsadó cég) minden évben felülvizsgál – fogalmazott a tévécsatorna első embere.
A menedzser Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatójára reagált, amelyen elhangzott, hogy az RTL-t egy fiktív, csak az vállalati nyereségadó elkerülését célzó tranzakcióval gyanúsítják. Ennek alapján a miniszter utasította a NAV-ot, hogy indítson külön ellenőrzést az ügyben. Varga később az MTI-nek azt is elmondta, hogy tudomásuk szerint a tévécsatorna 23 milliárd forinttal mérsékelte adóalapját 2013-ban, ám ha ez rendben van, akkor a cég nyugodtan várhatja a vizsgálatot.Világújdonság ez a sarc

A vita újabb fejlemény a kormány és az RTL Klub csatájában, amely a reklámadó bevezetése nyomán robbant ki – tájékoztatja nemzetközi olvasóközönségét a bne. Gerkens leszögezi, hogy az adót úgy találták ki, hogy az az RTL-nek okozza a legnagyobb fájdalmat, mivel az árbevételre – nem a nyereségre – vetették ki. Ez az eljárás ismeretlen a világon. Csak az RTL Klubnak van Magyarországon akkora reklámbevétele – évi 20 milliárd forint felett -, amely az adó 40 százalékos kulccsal adózó sávjába esik.

Az új adó kivetését megelőzően az RTL magyar vállalkozása igen jól profitált: évente négymilliárd forint körüli nettó nyereséget hozott. Ez azonban főleg a cég kábelvállalkozásaitól származott, nem az RTL Klub kereskedelmi tévécsatornától.

Nagyot akartak mondani

Gerkens felsorolja az elmúlt hetek támadásait, amelyek alapján úgy véli, hogy az adócsalás vádja csak egy ezek sorában. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korruptnak nevezte az RTL Klubot, majd a kormányközeli Napi Gazdaság (amihez, mint ismert, lassan egy éve nincs már köze a CEMP-tulajdonban lévő Napi.hu-nak – a szerk.) azt állította, hogy tavaly a menedzsment tagjai között 1,6 milliárd forintot osztottak szét. Utóbbiról kiderült, hogy valójában csak 1,6 millió és nem 14 ember, hanem a szélesebb vezetőség tagjai vehették fel, így fejenként 375 euró (115 ezer forint) jut.

A vezérigazgató úgy véli, hogy ha igaz lenne az 1,6 milliárd forint, azaz a cég tele akarná tömni a menedzserek zsebét, ahhoz sem lenne köze senkinek a részvényeseken kívül. A Napi Gazdaság azonban elő akart rukkolni egy nagy számmal, ezért tévedett három nagyságrendet.

Nincs hozzá kedvük

A cég folyamatos piszkálása ellenére Gerkens szerint a tulajdonosok “nincsenek olyan hangulatban”, hogy a kivonulás mellett döntsenek. Jövőre a pluszadó miatt veszteséges lehet az RTL magyarországi vállalkozása, így üzleti tevékenysége “nyilvánvalóan átalakításra szorul”. Az egyik lehetőség a reklámtarifák emelése. Erre lehetőséget kínál, hogy jelenleg 33-50 százalékkal elmaradnak a lengyel és a cseh szinttől. Ugyanakkor egyelőre nem hoztak döntést ezzel kapcsolatban.

Arra a kérdésre felelve, hogy az adóvitát bíróság elé akarják-e vinni, a cégvezető határozott igennel felelt. Nem csupán Magyarországon, hanem külföldön is, de többet nem árult el a vállalat jogi stratégiájáról. Jelenti-e ez azt, hogy EU-s szinten is jogorvoslatot kérnek? – szólt a követező kérdés. Igen, az EU-ban az az EU-n kívül is ezt tesszük – derült ki Dirk Gerkens szavaiból.

 napi.hu

Még mindig működnek a letiltott szerencsejáték-oldalak

Még mindig működnek a letiltott szerencsejáték-oldalak

 

Péntek estig már öt, engedély nélküli szerencsejáték-szervezéssel foglalkozó honlap ideiglenes blokkolásáról döntött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálya.

A NAV honlapján közzétett határozatok szerint 90 napra elrendelték a bet-at-home.com, a betclic.com, hu.sportingbet.com, a hu.unibet.com és a fortunawin.com honlap ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét. A hatóság közlése szerint ennek végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szervezi és ellenőrzi.

De ne lepődjön meg, ha még működnek ezek az oldalak. Merthogy még működnek, de csak 15 nap múlva blokkolják őket.

Első lépésként a NAV hirdetményt jelentet meg a honlapján az illegális tevékenységet folytató oldal ellen indított eljárásban hozott határozatáról. Tizenöt nap elteltével az NMHH végrehajtja a blokkolást úgy, hogy valamennyi internetszolgáltatót felszólítja a fogadási oldal hozzáférhetetlenné tételére.

A NAV szerint a Magyarországon engedéllyel nem rendelkező szervező által nyújtott online szerencsejátékban történő részvétel a játékos saját kockázatára történik. Bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni a játékból vagy fogadásból eredő követelést, kivéve, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le. Ezért ezeken az oldalakon nem érdemes számlát nyitni, illetve aki számlával rendelkezik, annak ajánlatos felvennie a rajta található összeget.

A távszerencsejáték legális szervezésére vonatkozó főbb jogszabály szerint távszerencsejáték a sportfogadás, a kártyajáték vagy a kaszinójáték, ha azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik, amelyhez az állami adóhatóság engedélye szükséges – hangsúlyozza a NAV. Az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak vagy az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek legalább 200 millió forint jegyzett tőkével kell rendelkeznie.

Már peren kívül is egyezkedne a cementgyár újraindításáról az OZAG

Már peren kívül is egyezkedne a cementgyár újraindításáról az OZAG

 

holcim_140410_ja_11.jpg

Dolgozik a hejőcsabai cementgyár újraindításán a HCM 1890 Kft., amely szeretné elérni, hogy a kormány kiemeltté nyilvánítsa a kilencmilliárdos beruházást. Közben az osztrák OZAG szerint nélkülük nem indítható újra a gyár, de peren kívüli megegyezésre törekszenek.

A hejőcsabai cementgyár tulajdonosa, a HCM 1890 Kft. (a Magyar Cement Kft. jogutódja) újraindítja a gyárat, az ehhez szükséges hatósági engedélyek mielőbbi megszerzése érdekében szeretné elérni azt, hogy a kormány nyilvánítsa kiemeltté az indításhoz szükséges 9 milliárd forintos beruházást – mondta Kálmán János ügyvezető, sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

A hatósági ügyintézés szempontjából kiemelt státusz előnye az, hogy a kormány által kijelölt hatóságok gyorsan döntenek, és az elsőfokú határozatok végrehajthatók. Így a HCM 1890 Kft.-vel perben álló Osteuropaische Zementbeteilgungs AG (OZAG – a Holcim jogutódja) nem tudja a bíróságon megakadályozni az újraindítást – válaszolta az ügyvezető az MTI kérdésére. Hozzátette: a határozatok megtámadhatók bíróság előtt, de a munkát ez nem hátráltatja.

A cementgyártáshoz szükséges eszközök és gépek az OZAG jogelődje tulajdonába kerültek a privatizáció során (1988). A cementgyártás lelkét jelentő, és ezért nélkülözhetetlen két forgókemencét az OZAG jogelődje vásárolta meg (1993). Majd évekkel a privatizáció után további eszközöket vásárolt ugyanez a vállalat. Minden kétséget kizáróan ezek az eszközök tehát az OZAG tulajdonát képezik. Magyarországon eddig semmilyen ezzel ellentétes tartalmú bírósági döntés nem született. A gyár teljes becsült értéke több tíz milliárd forint, amelynek mintegy 70-80 százalékát, a gyártáshoz szükséges eszközök teszik ki – közölte közleményében az Osteuropäische Zementbeteilgungs AG (OZAG) magyarországi fióktelepe.

A HCM 1890 Kft. 2014. április 8-án elfoglalta a miskolci cementgyárat, amelyet a Miskolci Járásbíróság 2014. május 23-i első fokú döntése jogszerűtlennek minősített. Amennyiben a HCM 1890 Kft. a fent leírt eszközök használatával szeretne cementet gyártani a miskolci gyárban, azt csak az OZAG hozzájárulásával teheti – teszik hozzá. Az OZAG meggyőződése, hogy a jelenlegi helyzet egyetlen megoldása a közeljövőben, ha peren kívüli megállapodás születik. Az OZAG ismételten konstruktív párbeszédet sürget, amelyhez mindkét fél részéről kompromisszumkészségre van szükség.

Az OZAG által hivatkozott járásbírósági határozat egyébként kicsit bővebb, mint arról ők írnak. Ahogy arról portálunk elsőként számolt be akkor, a járásbíróság azt állapította meg, hogy az alperes cég (HCM) a teljes gyárüzem birtokbavételével felperes (OZAG) sérelmére birtokháborítást követett el, tekintettel arra, hogy a gyárat tilos önhatalommal szerezte meg, ezt pedig a jog tiltja. Ugyanakkor nem kötelezte a teljes ingatlan birtokba adására, ugyanis a bíróság megvizsgálta a birtokláshoz való jogot és megállapította, hogy felperes egy meghatározott ingatlan – egy kemence és ennek tulajdonosa javára bejegyzett földhasználati joggal érintett ingatlanrész – tulajdonjogát szerezte meg és ezért csak ezen ingatlanrészek tekintetében kötelezte az eredeti birtokállapot helyreállítására. Tehát ezen ingatlanrész kivételével a gyár területe maradhat a HCM 1890 Hejőcsabai Cement- és Mészipari Kft. birtokában.

Jelen állás szerint tehát az OZAG egyáltalán nem megkerülhetetlen a gyár újraindítása kapcsán, nem véletlen, hogy most peren kívül egyezkedni, miközben az elmúlt 19 évben száznál több peres eljárás zajlott a két cég között.

minap.hu
Fotó: minap-archív

Okmányok nélkül gyerekek sem utazhatnak külföldre

okmányok nélkül gyerekek sem utazhatnak külföldre

utlevel

 

 

 

 

 

 

 

Illusztráció
Illusztráció – © Fotó: Daniel Berehulak/Getty Images
Letenye, 2014. június 25., szerda (MTI) – Módosultak a határátlépéshez szükséges okmányokkal kapcsolatos előírások, de fontos tudnivaló, hogy útlevél vagy személyi igazolvány nélkül a gyerekek sem utazhatnak külföldre – közölte a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti szolgálatának vezetője szerdán Letenyén.

Péter Gábor a legforgalmasabbnak számító magyar-horvát határátkelőn tartott sajtótájékoztatón elmondta: az utóbbi időben egyre gyakrabban, naponta többször is előfordul, hogy azért kell visszafordítani egy-egy családot, mert úgy akarnak kilépni a határon, hogy a gyerekeiknek nincsenek megfelelő okmányaik.

Hozzátette: személyi igazolvány vagy útlevél nélkül a kiskorúak sem utazhatnak külföldre. A megfelelő okmányok nélkül meghiúsulhat a nyaralás, mert mindenkit visszafordítanak, és ilyen esetek naponta többször is előfordulnak.

Emlékeztetett arra, hogy Letenyén az autópálya- és a közúti határátkelőn tavaly mintegy 2,4 millió utast és 1,2 millió járművet léptettek át valamelyik irányba. Az egész éves forgalom csaknem 70 százaléka a három nyári hónapban adódik, s az összes utas 48 százaléka magyar állampolgár.

Az autópályán a kilépőoldalon a leginkább szombaton és vasárnap hajnaltól a délelőtti órákig, a belépőknél pedig szombat és vasárnap este alakulhat ki torlódás. A határrendészek ilyen esetben 4-5 sávot is megnyitnak, de az egyszerűsített okmányellenőrzés ellenére fél órát meghaladó várakozási idő is kialakulhat. Ilyenkor érdemes a régi közúti átkelőhelyet választani, mert ott a kisebb forgalom miatt csupán pár perc általában az átléptetés ideje.

A rendőrök tapasztalata szerint az utazókban csak az rögzült, hogy Horvátország tavaly nyár óta az Európai Unió tagja, de azt már elfelejtik, hogy csupán a vámellenőrzés szűnt meg a határokon, az okmányokat azonban továbbra is elkérik.

A Horvátországba való utazáskor az útlevél és a kártya alakú személyi igazolvány mellett elfogadják a még 2000 előtt kiadott, régi formátumú személyi igazolványokat is, de fontos tudnivaló, hogy ez utóbbiakkal például Dubrovnikba már nem lehet továbbutazni, mert Bosznia-Hercegovina határán már nem fogadják el ezeket az okmányokat.

Határátlépésre használható az ideiglenes, kártya alakú személyi igazolvány is, de sem az okmányirodai ügyintézéskor kapott nyomtatvány, sem az itt letelepedett külföldiek számára kiadott magyar személyazonosító igazolvány nem alkalmas erre – tette hozzá a rendőrtiszt.

Elmondta azt is, hogy csak vezetői engedéllyel sem lehet átlépni a határt, sem pedig a gyerekek születési anyakönyvi kivonatával, mert ez utóbbival is többen próbálkoznak. Ha pedig a gyermek szülők nélkül utazik, érdemes olyan meghatalmazást az okmányhoz mellékelni, amelyben két tanúval igazolják, hogy az ő tudtukkal utazik egyedül vagy mással a gyermek.

Péter Gábor beszámolt arról is, hogy tavaly szeptember óta érvényes Magyarországon az az európai megállapodás, amelynek értelmében az egy éven belül lejárt magyar útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal is át lehet lépni a határt.

Fontos tudnivaló azonban, hogy Horvátország még nem csatlakozott ehhez a megállapodáshoz, ezért előfordulhat, hogy a horvát határrendészek ilyen lejárt igazolvánnyal nem engedik be a magyar utazókat.

– MTI –

Megtévesztette ügyfeleit az OTP

Megtévesztette ügyfeleit az OTP, fizet

2014. 06. 25. 14:57

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy az OTP hitelkártyákkal kapcsolatos tájékoztatási gyakorlatával megtévesztette a fogyasztókat, konkrétan a kamatmentes visszafizetéssel kapcsolatban. A GVH ezért 38 millió forintra bünteti a bankot, egyben kötelezi, hogy az érintett ügyfelei számára jelenértéken fizesse vissza a jogtalanul felszámított kamatokat.

A bevett piaci gyakorlatnak megfelelően az OTP hitelkártyái is kamatmentesen használhatóak vásárlásra abban az esetben, ha a fogyasztó az elszámolási időszakot követő türelmi időszakban teljes egészében visszafizeti a felhasznált hitelkeretet.

Két időszakban is kamatot kellett fizetni

A GVH az eljárás során megállapította, hogy az OTP a hitelkártyákkal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatában (sem a marketingkommunikációjában, sem az üzletszabályzatában) nem tájékoztatta arról a fogyasztókat, hogy abban az esetben, ha az (első) elszámolási időszakot követő (első) türelmi időszakban a kizárólag vásárlásra felhasznált hitelkeretet (és az esetlegesen felmerülő egyéb követeléseket) teljes egészében nem fizetik vissza, akkor elveszítik a következő időszakra vonatkozó kamatmentességüket is. Függetlenül attól, hogy az ebben az időszakban felhasznált hitelkeretet teljes egészében visszafizetik.

Ezzel a kamatszámítási gyakorlattal az ügyfeleknek az egyszeri késedelmük miatt két elszámolási időszakban is kamatot kellett fizetniük. Egyrészről abban az elszámolási időszakban, amikor ténylegesen késedelembe estek, másrészről az azt követő elszámolási időszak után is, még akkor is, ha a felhasznált hitelkeretet teljes egészében visszafizették.

A GVH megállapította, hogy az OTP a fenti magatartásával a fogyasztók megtévesztésére alkalmas kereskedelmi gyakorlatot folytatott, ezért 38 millió forint bírság megfizetésére kötelezte, valamint arra, hogy a vizsgált időszakban (2012. január 1-től 2013. december 18-ig), a fenti kamatszámítással érintett ügyfelei számára jelenértéken fizesse vissza a jogtalanul felszámított kamatokat. A fentieken túl az OTP-t a GVH arra is kötelezte, hogy a határozatról a fogyasztókat bankfiókjaiban elhelyezett hirdetményein és honlapjának nyitóoldalán is tájékoztassa.

Súlyosbító körülmény

A bírság kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a GVH, hogy az intenzív kereskedelmi gyakorlattal a fogyasztók széles körét elérte a vállalkozás, valamint azt, hogy a magatartás – figyelemmel a nagyszámú ügyfélre – alkalmas arra, hogy összességében nagy vagyoni hátrányt okozzon a fogyasztók számára. Enyhítő körülményként a GVH számításba vette, hogy az OTP 2013. december 18-tól a fenti kamatszámítási gyakorlatát rögzítette az egyébként 2003-tól változatlan kamatszámítási szabályokkal rendelkező üzletszabályzatában.

Index.hu