Újabb válaszcsapásokat ígér az RTL-főnök
A vita újabb fejlemény a kormány és az RTL Klub csatájában, amely a reklámadó bevezetése nyomán robbant ki – tájékoztatja nemzetközi olvasóközönségét a bne. Gerkens leszögezi, hogy az adót úgy találták ki, hogy az az RTL-nek okozza a legnagyobb fájdalmat, mivel az árbevételre – nem a nyereségre – vetették ki. Ez az eljárás ismeretlen a világon. Csak az RTL Klubnak van Magyarországon akkora reklámbevétele – évi 20 milliárd forint felett -, amely az adó 40 százalékos kulccsal adózó sávjába esik.
Az új adó kivetését megelőzően az RTL magyar vállalkozása igen jól profitált: évente négymilliárd forint körüli nettó nyereséget hozott. Ez azonban főleg a cég kábelvállalkozásaitól származott, nem az RTL Klub kereskedelmi tévécsatornától.
Nagyot akartak mondani
Gerkens felsorolja az elmúlt hetek támadásait, amelyek alapján úgy véli, hogy az adócsalás vádja csak egy ezek sorában. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korruptnak nevezte az RTL Klubot, majd a kormányközeli Napi Gazdaság (amihez, mint ismert, lassan egy éve nincs már köze a CEMP-tulajdonban lévő Napi.hu-nak – a szerk.) azt állította, hogy tavaly a menedzsment tagjai között 1,6 milliárd forintot osztottak szét. Utóbbiról kiderült, hogy valójában csak 1,6 millió és nem 14 ember, hanem a szélesebb vezetőség tagjai vehették fel, így fejenként 375 euró (115 ezer forint) jut.
A vezérigazgató úgy véli, hogy ha igaz lenne az 1,6 milliárd forint, azaz a cég tele akarná tömni a menedzserek zsebét, ahhoz sem lenne köze senkinek a részvényeseken kívül. A Napi Gazdaság azonban elő akart rukkolni egy nagy számmal, ezért tévedett három nagyságrendet.
Nincs hozzá kedvük
A cég folyamatos piszkálása ellenére Gerkens szerint a tulajdonosok “nincsenek olyan hangulatban”, hogy a kivonulás mellett döntsenek. Jövőre a pluszadó miatt veszteséges lehet az RTL magyarországi vállalkozása, így üzleti tevékenysége “nyilvánvalóan átalakításra szorul”. Az egyik lehetőség a reklámtarifák emelése. Erre lehetőséget kínál, hogy jelenleg 33-50 százalékkal elmaradnak a lengyel és a cseh szinttől. Ugyanakkor egyelőre nem hoztak döntést ezzel kapcsolatban.
Arra a kérdésre felelve, hogy az adóvitát bíróság elé akarják-e vinni, a cégvezető határozott igennel felelt. Nem csupán Magyarországon, hanem külföldön is, de többet nem árult el a vállalat jogi stratégiájáról. Jelenti-e ez azt, hogy EU-s szinten is jogorvoslatot kérnek? – szólt a követező kérdés. Igen, az EU-ban az az EU-n kívül is ezt tesszük – derült ki Dirk Gerkens szavaiból.
Legutóbbi hozzászólások