Archive for: március 2014

“Szedd össze magad és menekülj!”

“Szedd össze magad és menekülj!”

https://www.hir24.hu

Riporterünk bármerre járt az ukrán oldalról érkező magyar fiatalokba botlott Tiszabecsen. Teljes a bizonytalanság: nem tudják, hogy órákat vagy napokat kell eltölteniük a kis határfaluban.

A hivatalos híradások szerint a szokásostól semmivel sem jöttek át többen az ukrán-magyar határon a hétvégén, Tiszabecsnél. A helyszínen azonban kárpátaljai fiatalemberek elmondták: több százan lehetnek már, akik vasárnap, miután kaptak egy telefont, összecsomagoltak, és átszaladtak Magyarországra.

Tiszabecsen vasárnap melegedőt alakítottak ki a határ közelében, az önkormányzat dolgozói meleg teát is készítettek a határ túloldalról érkezetteknek. Itt este hattól reggel hatig tartózkodhatnak az emberek, ám sokan nem vették igénybe a szolgáltatást, mert ismerőseik, rokonaik élnek a magyar oldalon, így náluk, vagy a kocsijukban, húzták meg magukat éjszakára, mások közeli hotelekben, panziókban töltötték az éjjelt.

Nem kockáztattak, jöttek

A faluban egyébként eközben éli megszokott életét. Bármerre járunk, a határ túloldaláról érkezett emberekkel találkozunk.

Ott szinte mindenki kárpátaljai – mutat a tiszabecsi határátkelő közelében lévő üzlet előtt várakozó kéttucatnyi férfi felé egy fiatal hölgy. Elmeséli: ő csak most jött át, gyalog. “Vásárolni” – teszi hozzá kissé zavartan, magyarázatképpen. Míg leparkolok az út szélén a kocsival, már nincs egyedül a hölgy. Ideát már várta a párja.


Fotók: Hír24/Cservenyák Katalin

Kiderül: a férfi még vasárnap jött át Tiszabecsre, miután valaki felhívta őket telefonon. Épp a 39. születésnapját ünnepelték a családdal, amikor megcsörrent a készülék. : “Mozgósítják a 18 és 40 év közöttieket. Szedd össze magad, és menekülj!” – mondta valaki a telefonba, de már arra nem is emlékezett, hogy kicsoda.

Összeszedtek pár holmit, és már indultak is. Az asszony a határig kísérte az urát. Nem vártak hétfőig, mert olyan híreket is hallottak, hogy le fogják zárni a határokat. Szerencsére nem bizonyult igaznak a hír, de nem kockáztattak.

Senki sem tudja biztosra mondani, hogy behívókat kézbesítenének Kárpátalján, de mindenki úgy van vele, hogyha csak a töredéke igaz a mindenfelé keringő híreknek, az emberélet mindennél fontosabb.

Féltek, hogy az ágyából rángatják ki

“Az a baj, hogy mindenfélét beszélnek, senki nem tud biztosat, mindenfélét hallani a hírekben, a facebookon, nem mondják, ha behívják, hová viszik őket, milyen feltételek mellett” – mondja a kárpátaljai asszony. “Nekünk nincs közünk ehhez a cirkuszhoz, nem mentünk tüntetni, nem hívtuk ki magunk ellen a sorsot” – teszi hozzá a fiatal nő.

“Nem tudjuk már, kinek higgyünk, de azt nem mertük megreszkírozni, hogy az álmából ébresztik fel és rángatják ki az ágyából a páromat, elviszik valahová, és soha az életben nem látja többé a gyerekét” – magyarázza az asszony, akinek kétéves kislányára, míg ő az urát látogatja, egy rokonuk vigyáz.

Még több hír az ukrán konfliktusról:

Párjának ennivalót hozott egy nejlonszatyorban. A nő hétfőn délben már másodszor tette meg gyalog az utat a túloldalról, hogy otthonról híreket és ennivalót hozzon neki.

Mesélik: Kárpátalján békességben élnek egymás mellett magyarok, románok, oroszok, ukránok. Szeretnének kimaradni ebből az egészből. “Most tessék elképzelni, mi lesz, ha kitör a háború?” – kérdezi a nő – “Majd ukrán ukrán ellen harcol? Rokonok ölik egymást?”

Szerintük a politikusok jól elvannak a maguk világában, míg az egyszerű embert, ha szólítják, mennie kell harcolni, még azt sem kell tudnia, hogy miért. Több település nevét is említik, a többi között Tiszapéterfalvát és Újlakot, ahonnan úgy tudják, hívtak már be embereket.

A magyarságát szívében érzi az ember

“Magyarok vagyunk, magyarul beszélünk, de nem vagyunk magyarországiak. Itt ukránnak ott magyarnak tekintenek bennünket. Kárpátalja a hazánk, de igazából sehol se vagyunk, hontalannak érezzük magunkat” – veszi át a szót a férfi.

Azt mondja, nem akarnak áttelepülni, nem kérték a kettős állampolgárságot sem, mert – mint fogalmazott – „magyar embernek ahhoz nem kell dokumentáció, hogy bizonyítsa magyarságát, azt úgyis a szívében érzi az ember. Állampolgárságot lehet vásárolni, de nemzeti érzelmet nem” – szögezi le, majd mutatja a magyar igazolványát.

“Ha meg kell halni, akkor már legyen értelme” – mondja keserűen a 39 éves férfi, aki azért bízik abban, hogy nemsokára hazatérhet, mert senkinek sem akar sokáig terhére lenni Tiszabecsen.

Közben kiderül, hogy a fiatal hölgy által már korábban említett üzlet előtt ácsorgó fiatalemberek is hozzátartozóikra várnak. Egy nő nagyobb bőröndöt húz maga után, vállán sportszatyor. Ahogy elhalad a várakozók csoportja előtt, kilép egy férfi a sorból, és némán követi. A bolt sarkánál átveszi a bőröndöt és a szatyrot. Sietve beszélnek, aztán a hölgy fordul is vissza, Ukrajnába.

A gyerekek már a “harctéren”

Persze van, aki csak vásárolni jött: egy férfi a feleségével a távolsági buszra vár, a mátészalkai Tescoba készülnek. Szerintük nyugalom van Kárpátalján, és biztosak benne, hogy nem lesz háború.

Egy idős néni viszont szinte suttogva beszél, alig érteni, amit mond, mintha attól félne, valaki meghallja, mitől retteg, és még valóra válik. Cigarettát kínál eladásra, hogy krumplit és almát vehessen az áráért. Február végén kellett volna nyugdíjat kapnia, de azt mondták neki, érdeklődjön később. Tiszaújlakról jött, gyalog. Oda-vissza öt kilométer, de nem a távolság miatt kellett megtámaszkodnia a korlátnál.

Szakértői elemzés a válságról:

“Már alig bírok állni az idegességtől” – súgja, hozzátéve: a gyerekei a “harctéren”. Nem igaziból, hanem úgy kell érteni: szerettei olyan területen élnek, ahol bármikor történhet valami. Alig hallhatóan mormolja: adja Isten, hogy egyezzenek meg a politikusok, csak háború ne legyen.

Ugyanebben reménykedik az a fiatalember is, aki a nagymamájához szeretne eljutni Gávára. Vállán kis sporttáska, benne a legszükségesebbek. Egy határhoz közeli étteremben dolgozik, éppen szabadnapos. A főnökének még nem szólt, majd felhívja későbbb. Most az a fontos, hogy itt van.

A sorozás elől menekülő, kárpátaljai fiatalemberek egyik bázisa egy kis presszó Tiszabecsen. Vagy nyolcan üldögélnek a hosszú asztalnál, mellettük a csomagjuk, kezükben a mobiltelefon. Valakit mindig hívnak, érkeznek a hírek otthonról.

Gondterhelt arccal járkálnak ki-be, mennének már haza. Késő délután néhányan pingpongoznak, hátha jobban telik az idő, de hamar abbahagyják, ebben sem lelik kedvüket. A presszóban a beregszászi rádió szól. Főleg zene, időnként híreket is mondanak, felváltva ukránul és magyarul, de azoktól sem lesz okosabb senki, valami megemlékezésre toboroznak résztvevőket.

Szinte áttolták őket a határon

Egy nagynéni épp látogatóba érkezik a presszóba. Három unokaöccse jött át a határon vasárnap délután, tőlük érdeklődik, van-e pénzük, van-e hol lakniuk. A vasárnapi, családi ebéd náluk sem úgy alakult, ahogy tervezték. „megérkeztünk a testvéremhez, az asztal megterítve, csak épp a székeken nem ült senki…” – mondja a nő.

Testvérének még előttük telefonált valaki, hogy le fogják zárni a határokat, ha menekülni akarnak, sietniük kell. A legfiatalabb, a 19 éves fiú maradt volna, de édesanyjuk szinte áttolta őket a határon. Most az sem érdekes, mit szólnak a munkahelyen, az élet fontosabb.

“Az anyukám azt mondta, ne akarjak harcolni azokért, akik nem nagyon segítettek nekünk” – mondja a 19 éves fiú, aki tánctanárnak tanul, mellette dolgozik. Bátyjai 24 és 27 évesek. Teljes a bizonytalanság. Azt mondják, lehet, egy óra múlva mennek is haza, de lehet, napokig maradnak. Órák telnek el, és semmi sem változik.

A szomszéd asztalnál egy 23 éves férfi figyel, majd bekapcsolódik a beszélgetésbe: “ha behívnak, én mentem volna az elsők között.” Szerinte Ukrajnában készültség van. Ungváron polgárőröket toboroznak, a barátja édesanyja pedig, aki a vasútnál ellenőr, azt mondja, velük aláírattak egy papírt arról, hogy háború esetén mi a teendő.

“Nem háborúba hívják az embereket, de ha Oroszország támad, akkor már késő vakaródzni” – állítja a fiatalember, aki egyébként egy évig volt katona, 4 éve szerelt le. Rendészeti szolgálatot teljesített, úgyhogy, ha behívnák, a tüntetőkkel kellene szembefordulnia. De ez csak feltételes mód, ugyanis hamarosan megérkezik érte a kocsi, viszi Szlovákiába, ahol 3 éve dolgozik.

Miért harcolnának a Krímért?

Egyre aggasztóbb hírek érkeznek otthonról. Többen attól félnek, Putyint semmi nem állíthatja meg. Oroszországnak van az egyik legjobb hadserege. “Ukrajnának ki fog segíteni?” – kérdezik. Se a NATO-hoz, se az EU-hoz nem tartozik. S ha tényleg megkapják a behívót, miért kellene nekik a krímiekért harcolni, ha ők nem akarnak Ukrajnához tartozni?

Van, aki már megoldaná a belpolitikai válságot, mondván, mindenkinek mindent vissza kellene adni Ukrajnából: a Krím félszigetet az oroszoknak, aztán a románok, szlovákok is megkapnák az elcsatolt területeket, illetve a magyarok is Kárpátalját.

Közben a presszóban egy helybéli férfi próbálja beszélgetésre bírni a fiatalokat. Nyugtatni akarja őket: csak észhez térnek ott a nagy fejesek. “Ki is most a vezető?” – kérdezi. “Mi se tudjuk” – mondja az egyik, “mit tudom én már” – szól egy másik.

“Szállásotok van?” – fűzi tovább a szót a tiszabecsi férfi, felajánlva: “Én adok nektek, ha kell. Nem kérek érte semmit. Ha gondoljátok, nagyon szívesen. Elalusztok nálunk nyugodtan, ha nincs hova mennetek. Maradhattok két hétig is, ha kell. Kaját nem tudok biztosítani, azt magatoknak kell megoldani” – teszi hozzá.

Senki sem kap a kínálkozó lehetőség után, csak pár perc elteltével szólal meg egy fiatalember: “Ha lezárnák a határokat, vajon örökre itt kellene maradnunk?”

Lejárt a határidő: elrettentő összegre számíthat, aki nem fizetett

kotelezo

Forrás: Kossuth Rádió, Napközben | 2014. 03. 03. 20:44:00

 

A fedezetlenségi díj napi összege személyautók esetében a napi 260-600 forint között szóródik, ami jóval több, mint az éves kgfb ára egy napra számolva – mondta a Mabisz szóvivője a Napközben hétfői adásában.

A múlt héten lejárt az idei évre kötött aktuális kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződésekben megszabott első díjrészletet. Ennek esedékessége január 1-je volt, de a díjfizetésre az ügyfeleknek az év első napjától számítva legfeljebb a hatvanadik napig még lehetőségük volt. Ez a tavaly év végi szerződők esetében március 1-jei, szombat éjféli határidő.

Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy hányan lehetnek, akik nem fizették be kgfb-díjukat, remélhetőleg kevesen – mondta a Napközben hétfői adásában Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője.

Lejárt kgfb-határidő – Napközben

Ha valaki kifutott a határidőből, akkor fedezetlenségi díjat kell fizetnie, ami ugyancsak magas összeg, éppen azért, hogy lehetőleg senki ne felejtse el időben rendezni a tartozását, és ne furikázzon az utakon kötelező biztosítás nélkül. Az elrettentőnek szánt fedezetlenségi díj napi összege személyautók esetében a 260-600 forint között szóródik, ami jóval több, mint az éves kgfb ára egy napra számolva – mondta Gilyén Ágnes.

Hangyási István, a Mabisz kárrendezési bizottságának elnöke szerint ezt a biztosítást többen kötelező rossznak tekintik, holott a funkciója épp az, hogy ha valaki kárt okoz, akkor ne neki kelljen a zsebébe nyúlni, hanem mögöttes felelősként a biztosító fizessen. Hozzátette: körülbelül 100 ezer olyan, huszonöt év alatti jármű van Magyarországon, ami után nem fizetnek kötelező biztosítást. Ez a 4 millió járműpark 2,5 százaléka, ami nem olyan borzasztó szám, hiszen például Angliában a biztosítatlan járművek aránya körülbelül 6 százalék.

Ha Magyarországon ilyen autó okoz kárt, a Mabisz Elkülönített Szervezeti Egysége – régebbi nevén gépjármű-kárrendezési irodája (GKI) – akkor is rendezi, de ezt a pénzt visszakövetelik az okozótól.

Talán meglepő, de a legtöbb közlekedési kárt a kisebb-nagyobb, parkolókban bekövetkezett koccanások okozzák, nem pedig a több százezer forintos járműsérülések. Az átlagkár hosszú ideje 300 ezer forint alatt van, a darabszám pedig folyamatosan csökken. Az utóbbi esztendőkben nagyjából évi 160 ezer gépjárműkár következik be Magyarországon, míg tíz évvel ezelőtt ennek a háromszorosa volt. Ez nyilván a KRESZ szigorodásától, a fokozott ellenőrzésektől, illetve a forgalmat visszafogó magas üzemanyagárak miatt van – mondta Hangyási István.

Gilyén Ágnes felhívta a figyelmet, hogy a kgfb egy felelősségbiztosítás, arra az esetre, ha az autós másnak kárt okoz, a casco pedig vagyonbiztosítás, amely a járműtulajdonost védi, abban az esetben is, ha saját hibájából keletkezik kára.

A Mabisz szóvivő kiemelte: Magyarországon nagyon kevéssé elterjedt a casco. Néhány éve 20-22 százalék körüli volt a penetrációja – ami nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony –, és három-négy éve még ez is folyamatosan csökken, jelenleg az autósok csak kevesebb, mint 19 százalékénak van cascója. Ennek oka, hogy az emberek spórolnak, másrészt az, hogy drasztikusan visszaesett az új autók értékesítése. A részletre vásárolt szalonautóra kötelező volt megkötni a cascót – tette hozzá Gilyén Ágnes.

Ultimátumot adott Oroszország: megadásra szólítja fel a krími ukrán haderőt

Ultimátumot adott Oroszország: megadásra szólítja fel a krími ukrán haderőt

Forrás: MTI | 2014. 03. 03. 16:42:00

Oroszország ultimátumot intézett a krími ukrán haderőnek, megadásra szólította fel. Az ultimátumot Alekszandr Vitko, a fekete-tengeri orosz hadiflotta parancsnoka adta. Kedden reggel 5 órai határidőt szabott a megadásra – jelentette az Interfax Ukraina hírügynökség.

 K_EPA20140303181-1024x726 K_EPA20140303179-1024x705 K_EPA20140303177-1024x681 K__AP20140303208-1024x681 K__AP20140303207-1024x681 K__AP20140303200-1024x725

“Ha holnap reggel 5 óráig nem adják meg magukat, akkor az ukrán fegyveres erők összes egysége és része ellen valódi roham indul” – olvasható a hírügynökség szerint Vitko ultimátumában. A dpa német hírügynökség szerint sem a kijevi védelmi tárca, sem a fekete-tengeri flotta nem erősítette meg az Interfax Ukraina hírét.

Kijevi belügy: Provokációt készítenek elő a Krímben

Az ukrán belügyminisztérium állítása szerint provokációt készítenek elő a Krímben: keddre virradóra ukránoknak álcázott elkövetők meg fognak gyilkolni három-négy orosz katonát. A provokáció célja Kijev szerint az, hogy legyen indok az orosz csapatok Ukrajnába küldésére. Ezt az információt a belügyminiszter helyettese, Mikola Velicskovics közölte a tárca honlapján hétfőn délután. A belügyminisztérium nem tette hozzá, hogy honnan származik a provokációval kapcsolatos értesülés.

 Az ukrán válság a Krím félszigeten 2014. március 3-án

Mikola Velicskovics arról nem írt, hogy kik hajthatják végre a gyilkosságokat, de kijelentette, meg fognak büntetni mindenkit, akinek köze van a provokációhoz. “Felszólítjuk magukat, hogy álljanak le! Vegyék tekintetbe, hogy a helyzetet figyelemmel kísérjük és ellenőrzésünk alatt tartjuk. Minden bűnöst ezzel az üggyel kapcsolatban megbüntetünk” – szögezte le a belügyminiszter helyettese.

Ugyancsak hétfőn az orosz külügyminisztérium is lehetséges provokációkról számolt be. Szergej Lavrov, az orosz diplomácia irányítója Genfben azt állította, bizonyos provokációkat készítenek elő a Szevasztopolban állomásozó orosz fekete-tengeri hadiflotta ellen. Részleteket azonban ő sem közölt.

Jacenyuk: A katonai konfliktus veszélybe sodorja az egész régiót

Az ukrajnai katonai konfliktus veszélybe sodorja az egész régió stabilitását – figyelmeztetett hétfőn Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. “Mindig azt mondtam, és most is azt mondom, hogy diplomáciai úton kell megoldani a válságot, mert ha már konfliktussá fajul, akkor az szétrombolhatja az egész térség stabilitásának alapjait” – jelentette ki a kormányfő egy üzletemberekkel tartott találkozóján.

Egyúttal leszögezte: Kijev nem fogja engedni, hogy a Krím félszigetet fegyveres ellenőrzésük alá vonó oroszok annektálják a területet. “Az önjelölt és illegitim krími kormányzat el akarja lopni Ukrajna nemzeti tulajdonát. Óva intem ezt a kormányt bármilyen, a nemzeti vagyon kizsákmányolására és bekebelezésére irányuló próbálkozástól” – jelentette ki Jacenyuk.

Ismét elmondta, a kormány kész volna bármilyen feltételt teljesíteni, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szabna az országnak a pénzügyi segítségnyújtáshoz.

Cáfolta ugyanakkor, hogy az új kijevi kormány, amelyet Viktor Janukovics volt elnök hatalomból való eltávolítása után alakítottak meg, államosítani akarná a magánszektort. “Tulajdonuk biztonságban van” – mondta az üzletembereknek az ukrán kormányfő.

Az IMF helyi irodájának tájékoztatása szerint hétfőn megkezdi munkáját Kijevben a nemzetközi szervezet delegációja, amely egy Ukrajnának nyújtandó hitelről fog tárgyalni a kijevi vezetéssel. A delegáció a tervek szerint március 14-ig marad az országban. Az ukrán kormány szerint a csőd szélén táncoló országnak mintegy 35 milliárd dolláros (7,9 ezer milliárd forint) külső finanszírozásra lesz szüksége a következő két évben.

Oroszpárti tüntetés Donyeckben

Orosz zászlók alatt vonuló tüntetők elfoglalták a megyei állami közigazgatási hivatal épületének első emeletét hétfőn Donyeckben – jelentette az Interfax orosz hírügynökség. A Reuters brit hírügynökség helyszínen lévő tudósítója arról számolt be, hogy bár a tüntetőknek sikerült benyomulniuk az épület első emeletére, a liftek üzemen kívül helyezése és a lépcsőház lezárása miatt nem tudtak a felsőbb szintekre jutni. A tizenegy emeletes épületről három nappal ezelőtt szedték le az ukrán zászlót és az oroszt tűzték ki a helyére.

“Kifelé Tarutával” – skandálta több ezres tömeg Szerhij Taruta milliárdosra, a Donbass Ipari Szövetség konzorcium igazgatótanácsának volt elnökére utalva, akit az új kijevi hatalom vasárnap nevezett ki megyei kormányzónak. A tüntetők “Donyeck-medence – Oroszország” és “Az oroszok a barátaink” feliratú transzparenseket tartanak a magasba.

Már vasárnap olyan hírek terjedtek el, hogy az oroszbarát tüntetők be akarnak jutni a donyecki megyei tanács (önkormányzat) ülésére, hogy “a képviselők megismerkedjenek a néppel”.

Az újságírókat és a képviselőket a hátsó bejáraton engedték be hétfő reggel az épületbe, amelynek ablakait rácsok védik. Az épület előtti téren sok a rendőr. Hétfő reggelre tűzték ki a megyei tanács ülését, amelynek napirendjén Szerhij Taruta bemutatása is szerepel.

Tüntetés Odesszában is

Az új ukrán hatalommal szembenálló oroszbarát tüntetők hétfőn behatoltak a dél-ukrajnai Odesszában a megyei adminisztráció épületébe, és azt követelték, hogy a megyei tanács átmenetileg ragadja magához a hatalmat – jelentette a lenta.ru orosz hírportál helyi médiaértesülésekre hivatkozva. Az értesülések szerint a megyei tanács (közgyűlés) üléstermében lökdösődés alakult ki.

Anton Davidcsenko, az Ifjúsági Egység nevű oroszbarát szervezet vezetője a terembe betörve ismertette követeléseiket a képviselővel. Követelte, hogy a megyei tanács átmenetileg ragadjon magához minden hatalmat, a rendvédelmi szervek, az ügyészség, a regionális titkosszolgálati és belügyi szervek vezetését.

A tüntetők hangsúlyozták: nem Ukrajna szétesését, de területi közigazgatási reformot követelnek. Egyben népszavazást sürgettek Odessza megye különleges jogállásáról. Javasolták, hogy a megyei közgyűlés vegye napirendre népszavazás kiírását az Ukrajnához tartozó Odesszai Autonóm Köztársaság létrehozásáról, de az indítványt végül elutasították.

A több mint egymillió lakosú Odessza Ukrajna harmadik legnagyobb települése, fontos kikötőváros a Fekete-tenger partján.

Az EBESZ megfigyelőket küld az elnökválasztásra

Megfigyelőket küld a május 25-i előre hozott ukrajnai elnökválasztásra az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), amely az ukrán kormánytól megkapta az erre vonatkozó felkérést – közölte a szervezet hétfőn. A szakértők feladata annak ellenőrzése, hogy a választásokat demokratikusan, a nemzetközi és az ukrán normák szerint bonyolítják-e le.

Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának (ODIHR) százfős szakértői csapata már a választások előtt Kijevben fog tartózkodni – olvasható a közleményben. Feladata lesz az egész választási kampánynak, a választóhelyiségek előkészítésének és a sajtójelentéseknek a nyomon követése.

A választások napján 900 ODIHR-megfigyelő dolgozik majd a helyszínen, akik a választásokat és a szavazatszámlálást fogják ellenőrizni.

“Legitim Kárpátalja új kormányzójának kinevezése”

Óriási támogatottsága lesz Valerij Luncsenkónak, Kárpátalja megye újonnan kinevezett kormányzójának, ha a köz érdekében együttműködik a helyi civil szervezetekkel és politikai erőkkel – jelentette ki Ivan Baloga, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) elnöke hétfői sajtótájékoztatóján Ungváron.

Az ukrajnai megye önkormányzati vezetője a média munkatársainak elmondta: minden rendben zajlott az új kormányzó vasárnapi kinevezése kapcsán, az teljes mértékben elfogadható, s előre prognosztizálható volt. Ugyanakkor óvott attól, hogy Luncsenko elkövesse elődje, Olekszandr Ledida korábbi hatalompárti kormányzó hibáit – adta hírül a zakarpattya.net.ua hírportál.

Baloga figyelmeztette az új kormányzót, hogy amennyiben elődjéhez hasonló vazallusa lesz az épp hivatalban lévő ukrán államfőnek és környezetének, akkor számíthat arra, hogy a néppel gyűlik meg a baja.

A Kárpátalján élő kisebbségek, köztük a magyarok jogainak biztosítása kapcsán az önkormányzati vezető kifejtette: hibának tartja, hogy az ukrán parlament visszavonta a nyelvtörvényt. Szerinte a jogszabályt eleve az európai normáknak megfelelően kellett volna módosítani. Úgy vélte: Ukrajnában minden kisebbségnek olyan otthonosan kell éreznie magát, mint Európában.

Baloga problematikusnak nevezte, hogy Kijev a régi helyhatalmi szerkezet megtartásával a korábbi hatalmi berendezkedés legitimitását sugallta Kelet- és Dél-Ukrajna meghatározó politikusai felé.

Sajtótájékoztatója zárásaként Ivan Baloga hangsúlyozta: Kárpátalja lakói a világközvélemény támogatásában bízva készen állnak arra, hogy megvédjék Ukrajna függetlenségét.

UMDSZ: A krími helyzetet tárgyalások útján kell rendezni

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökségének meggyőződése, hogy a krími helyzetet a tárgyalóasztalnál, békés úton kell rendezni. “Csakis így érhető el egyebek mellett az is, hogy Kárpátalja katonaköteles magyar férfilakossága ne vegyen részt egy ukrán-orosz értelmetlen testvérháborúban” – hangsúlyozta a testület az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Az elnökség üdvözölte, hogy Olekszandr Turcsinov megbízott államfő nem írta alá a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény eltörléséről szóló jogszabályt. A testület a parlament döntését a nyelvtörvény eltörléséről elhamarkodottnak és elhibázottnak minősítette. Hangsúlyozta, hogy “egy haladó szellemű, európai értékeket előtérbe helyező törvényt helyezett hatályon kívül a törvényhozás, és ezzel tovább fokozta a feszültséget Ukrajnában”.

Az elnökség felszólította Gajdos István parlamenti képviselőt, az UMDSZ elnökét: intézzen levelet Turcsinovhoz, és kérje a megbízott államfőt, hogy hatáskörében eljárva vétózza meg azt a parlamenti határozatot, amely hatályon kívül helyezné a nyelvtörvényt. A közlemény szerint az elnökség döntött arról, hogy az UMDSZ elnöke ugyancsak levélben forduljon Szerhij Kvit oktatási miniszterhez a kétnyelvű bizonyítványok ügyében.

Az elnökség tudomásul vette, hogy Gajdos István kilépett a Régiók Pártja frakciójából, és a függetlenekből álló Szuverén Európai Ukrajna képviselői csoport tagjaként, más kisebbségi és kárpátaljai képviselőkkel együtt csatlakozott az “Európai Választás” elnevezésű új parlamenti koalíciós többséghez.

“A jelenlegi helyzetben ez az egyetlen reális lehetőség ahhoz, hogy eredményesen álljunk ki az országban élő nemzeti közösségek, így a magyar közösség jogainak szavatolása érdekében” – fűzte hozzá az UMDSZ elnöksége közleményében.

Megindultak a kárpátaljaiak a határon

Megindultak a kárpátaljaiak a határon

  – Frissítve: 2014.03.03. 07:07:32
ukran

Megindultak a kárpátaljaiak a határon

Tömegesen megindultak vasárnap a kárpátaljai magyarok Magyarország felé az ukrán határon – ezzel az információval hívta éjszaka az Indexet Tiszabecsről a Jobbik parlamenti képviselője, a mátészalkai Apáti István. A képviselő azt mondta, nem hivatalos tájékoztatás szerint ma körülbelül ezer ember lépett át a tiszabecsi határátkelőhelyen, ami ötszöröse az átlagosnak.

A tiszabecsi határőrségtől telefonon megerősítették az Indexnek, hogy vasárnap nagyobb forgalom volt, mint szokott. Hivatalos választ azonban nem adtak, azt mondták, csak a határrendészet sajtóosztálya adhat napközben. A szabolcsi rendőrség sajtóügyeletese kérdésünkre azt mondta, hogy csak a belügyi sajtóosztály válaszolhat ilyen kérdésre.
Apáti szerint nagyrészt 18-45 év közötti férfiak jöttek át a sorozástól tartva. Pánikszerű menekülésről beszélt, neki azt mondták, azért jönnek, mert nem akarnak részt venni egy háborúban, amihez semmi közük sincs. Jöttek autóval és gyalog is, mondta telefonon kérdésünkre.

Apáti telefonos tájékoztatása szerint az átmenekülő emberek nagy része talált szállást magának, de Tiszabecsen az éjszaka folyamán próbálnak elhelyezni még körülbelül száz embert. Apáti az egyik csoportról fotót is küldött, ahogy egy éjszakai presszónál várakoznak.
Vasárnap éjjel arról is érkezett hír, hogy Beregszászon pánik tört ki a kárpátaljai magyar közösségében az ukrajnai mozgósítás elrendelésének kijevi bejelentése után. Az ottani polgármester szerint nincs okuk aggodalomra a kárpátaljai magyaroknak, mert sem a megyében, sem pedig Beregszászon nem folyik mozgósítás.

A helyszínen tartózkodó jobbikos képviselő szerint láncreakció indulhatott el a határ túloldalán, mert a hírek ugyan nyugalomra intik az embereket, de ők félnek. Az tény, hogy hatszáz önkéntest soroztak be vasárnap a Kárpátalján, de a katonaság azt mondja, egyelőre nincs szükség több önkéntesre.

Vasárnap azt az ennek a jelentésnek ellentmondó hírt közölte az ukrán határőrszolgálat, hogy nem növekedett az ország határátkelőhelyein a kiutazó ukránok száma, az megfelel az átlagosnak. A jelentés szerint az elmúlt 24 órában az ukrán határőrök nem észleltek megnövekedett forgalmat, de korábban orosz médiumok is azt jelentették, hogy az ukránok tömegesen hagyják el országukat és keresnek menedéket külföldön.

-index.hu-

Az új Ptk. szerint a szülők gyámhatósági engedély nélkül vihetik külföldre gyermekeiket

NSZ: Az új Ptk. szerint a szülők gyámhatósági engedély nélkül vihetik külföldre gyermekeiket

Forrás: MTI | 2014. 03. 01. 06:13:00

Az új polgári törvénykönyv 2014. március 15-i hatálybalépését követően – ha a szülők között nincs erre vonatkozóan vita – már nem lesz szükség gyámhatósági jóváhagyásra a gyermek tartós külföldre távozásához – írta szombati számában a Népszabadság.

 A lap hozzátette: változás az is, hogy az új Ptk. a külföldön tartózkodás céljához kötötten írja elő a szülői engedélyt: “a gyermek huzamos időn át – így tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonló célból – önállóan vagy egyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön”.

Ha a gyermek letelepedés céljából távozik külföldre, akkor a másik szülőnek kifejezetten a külföldön történő letelepedéséhez kell hozzájárulnia. Az erre vonatkozó információ másik szülőtől való visszatartása a gyermek jogellenes elvitelének megállapítását és visszavételének elrendelését vonhatja maga után – közölte a lap megkeresésére az igazságügyi tárca.

Mindez nem jelenti azt, hogy a külföldre költöző családoknak ne kellene továbbra is jelezniük a magyar hatóság felé ezt a szándékukat: gyámhivatali engedélyre ugyan nem lesz szükség, de a jegyzőnél közölni kell, hogy a gyerek máshol teljesíti a tankötelezettséget, a járási hivataloknál pedig jelezni kell a lakóhely megváltozását – írta a lap Gaál Edina családjogi ügyvédre hivatkozva.