Archive for: szeptember 2013

Dunai hajóút

Dunai hajóút

https://www.dunaihajout.eu

A honlap Dunai hajóútról ír beszámolót és lehetőséget teremt 2014 tavaszán csatlakozni az útra mely jelenleg a Dunán hajóval Görögországig fog tartani. A teljes úton is részt lehet venni, vagy csak szakaszokon már egy félpanzió árán is.

Duna

Duna

Régi fényében pompázik a lillafüredi függőkert

Régi fényében pompázik a lillafüredi függőkert

 

fuggokert_atado_130928ml_59.jpg

Ünnepélyes keretek között átadták szombat délután a mintegy 265 millió forintból, a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztés részeként megújult lillafüredi függőkertet. Az ünnepi köszöntőket követően a szobrászat teraszán felavatták Herman Ottó szobrát is, majd a teraszok tematikájának megfelelően koncertek, felolvasások, játszóház este pedig fényfestés várta azt a tömeget, mely kíváncsi volt a megújult függőkert első napjára.

 

Ismeretes, a  miskolci önkormányzat az Észak-Magyarországi Operatív Program pályázatán a komplex fejlesztésre több mint kétmilliárd forint támogatást nyert el, a jelenleg is tartó projektben a lillafüredi függőkert felújítása mellett a diósgyőri vár fejlesztése is szerepel. A lillafüredi látványosság felújítása tavasszal kezdődött, és a munkák során a teljes terület megújult. A látványosság minden egyes teraszrésze új tartalmat kapott, a vízesést új kilátópontokról lehet megtekinteni: kialakították a fiatalság és találkozások, a vízesés, a virágok, a zene, a költészet, a szobrászat teraszát, és az Anna-kilátót.

fuggokert_atado_130928ml_20.jpg

A függőkertben már a hivatalos megnyitót megelőzően családok, fiatal párok, kicsik és nagyok várták a programokat – rengetegen voltak kíváncsiak arra, hogy hogyan született újjá az ország legmagasabb vízesésének és a Palotaszálló közvetlen környezete.

A megújult függőkertet Sebestyén László országgyűlési képviselő, Kriza Ákos, Miskolc polgármestere és Kovács László, területi önkormányzati képviselő adta át.

fuggokert_atado_130928ml_29.jpg

Sebestyén László
beszédében úgy fogalmazott, Lillafüred olyan ékköve Miskolcnak, mely mindig is tömegeket vonzott a városba.
– A függőkertek felújítása egy folyamat első lépése, rövidesen megújul és új terekkel bővül a diósgyőri vár, és Lillafüreden is olyan turisztikai fejlesztések kezdődnek, melyek reményeink szerint a korábbiaknál is több turistát fognak a Bükk kapujába, illetve Miskolcra hozni – mondta a képviselő.

Lillafüreden 1927 és 1930 között Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban épült fel Lillafüred, de talán egész Miskolc legimpozánsabb épülete, a Palotaszálló, amely egy meredek emelkedő tetején található. Ennek megerősítésére támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszert alakítottak ki. Innen nyílik az Anna-mésztufabarlang és több kisebb kőfülke, itt áll József Attila szobra és István főherceg látogatásának emlékoszlopa. A függőkertet két oldalról a Szinva, illetve a Garadna határolja.
– A függőkertet az évtizedek, közel egy évszázad alatt a növények teljesen benőtték, a sétányok, teraszok felújítására mindenképpen szükség volt ahhoz, hogy ezt a csodálatos területetet a jelen és a jövő generációi is élvezhessék. A fejlesztést követően a terület ismét a régi fényében tündököl, köszönet érte a tervezőnek, a kivitelezőknek, mindenkinek, aki tett érte. Munkájukkal kicsit ők is történelmet írtak. Itt az új, funkciót kapott teraszokon a kultúra és a természet különleges módon találkozik majd. Bízom benne, hogy a miskolciak, a turisták, mindenki szeretni, használni fogja a lillafüredi függőkerteket, és az igazi közösségi térré válik ismét – jelentette ki Sebestyén László.

fuggokert_atado_130928ml_54.jpg

Kriza Ákos
, Miskolc polgármestere örömét fejezte ki, hogy sokan voltak kíváncsiak arra, hogy milyen lett a hónapokig lezárt, teljesen megújult függőkert.
– Lillafüreden állva most újból a boldog békeidőket tudjuk megidézni. Ezek a teraszok, ez a gyönyörű táj, amely innen a szemünk elé tárul, az a nyugalom, amit mindez áraszt, egykoron költőket, képzőművészeket, filmrendezőket ihletett meg és bár hosszú ideig pusztult, most újból visszanyerte eredeti pompáját, bízom benne, hogy ismét sokan találnak itt nyugalmat, békét – mondta Kriza Ákos.

fuggokert_atado_130928ml_08.jpg

A polgármester hangsúlyozta, a 2.4 milliárd forint összértékű projekt, mely során nem csupán a függőkertek, a diósgyőri vár és környezete is megújul, tervezése sokkal korábbra nyúlik vissza, megvalósítása pedig ciklusokon átívelő munka volt, és azzal nem csupán Miskolc, de az egész Észak-Magyarországi régió is gazdagodott.
–  Véleményem szerint régiónkban van a legtöbb látnivaló az egész országban. Elég csak a Bükkre, természeti adottságainkra, borvidékeinkre, fürdőinkre és egyéb turisztikai értékeinkre gondolni. A függőkert felújításával, a diósgyőri vár megújulásával, a lovagi tornák terének és a vásártérnek felépülésével, nem csupán Miskolc, de egész régiónk újabb látnivalókkal gazdagodik – mondta Kriza Ákos.

fuggokert_atado_130928ml_10.jpg

Kovács László
örömét fejezte ki, hogy a fejlesztés befejeződött, mint mondta a helyiek közül még sokan emlékeznek arra, milyen gyönyörű volt régen a függőkert, azonban a második világháborút követően, az ötvenes évektől egészen a közelmúltig annak állapota folyamatosan romlott, ennek vetett véget a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztés. Az önkormányzati képviselő kiemelte, a megújult függőkert átadása egy folyamat első lépése.
– A diósgyőri vár fejlesztése már elkezdődött, és előkészítés alatt áll egy olyan komplex fejlesztés melynek köszönhetően olyan szolgáltatásokat tud majd kínálni Lillafüred, ami több napos programot tud majd biztosítani az ide látogatóknak libegővel, sportlétesítményekkel – mondta Kovács László.

fuggokert_atado_130928ml_33.jpgA lillafüredi függőkert átadását követően Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója avatta fel a városhoz ezer szállal kötődő Herman Ottó szobrát. A múzeumigazgató elmondta, jövőre lesz 100 éve, hogy meghalt az utolsó magyar polihisztor és idén éppen 60 éve, hogy az általa vezetett intézmény felvette a Herman Ottó Múzeum nevét.

A függőkertekben ezt követően egész délutános program kezdődött. A Költészet teraszán „Itt vagy itthon” címmel Gömörország Kulturális Egyesület, válogatott József Attila, Weöres Sándor, Szabó Lőrinc és miskolci költők verseiből. A Találkozások teraszán egyebek mellett Buri Jenő és Szirmai Zoltán, a Zene teraszán az Anima Vonósnégyes zenélt és utóbbi helyen a Meseautó című 1934-es alkotást is vetítették, mely Lillafüreden játszódik. Ezen túl játszóházban, családi programokon vagy a Kohászati Múzeum bemutatóján is szórakozhatott az összegyűjt több száz fős tömeg. A legkisebbek azonban egyértelműen az újonnan kialakított játszóteret, míg a nagyobbak az esti fényfestést élvezték leginkább.

fuggokert_atado_130928ml_04.jpg

Tajthy Ákos
Fotó: Mocsári László

Forrás:minap.hu

Oroszország durván ráijeszt a Greenpeace-re

Oroszország durván ráijeszt a Greenpeace-re

2013. szeptember 29., vasárnap 00:01 |

Szokatlan keménységgel léptek fel az orosz hatóságok a Greenpeace ellen, amelynek tagjai a Gazprom olajfúrótornyához kötözték magukat a Pecsora-tengeren. A tüntetők akár 15 évet is kaphatnak, bár elemzők szerint Moszkva csak ráijeszt az aktivistákra, hogy elejét vegye a tiltakozásoknak. A világ földgázkészletének harmadát, kőolajának 13 százalékát rejtő északi sarkvidék kincsei ugyanis egyre elérhetőbbé válnak, így a kitermelés a következő évtizedekben hatalmas méreteket ölthet.
Címkék

greenpeace, gazprom, murmanszk, fúrótorony

Kalózkodásért akár 15 évre is rács mögé kerülhet az a 30 Greenpeace-aktivista, akik vasárnap kerülnek a murmanszki bíróság elé a Gazprom tengeri olajfúrótornyánál múlt héten tartott tiltakozó akciójuk miatt. A környezetvédő világszervezet szombatra tüntetéseket szervez világszerte, a letartóztatottak szabadon engedése érdekében.

A 22 letartóztatott 18 országból származik. A négy orosz állampolgár között ott van egy újságíró is, aki csupán fotóriporterként követte az eseményeket. (Nyolc további személy szabadlábon védekezhet.) A hatóságok példátlan határozottsággal léptek fel a környezetvédők ellen: nem csak a csónakkal érkezett tüntetőket tartották fel, de kommandósokkal elfoglalták a Greenpeace holland zászló alatt futó hajóját is.

Zöld kalózok

„A vád teljességgel abszurd: a kalózkodás feltétele, hogy az akció erőszakkal történjék, a megtámadott objektum feletti irányítás megszerzésének céljával. Ilyenről természetesen szó sem volt a Greenpeace esetében” – mondta az Indexnek Mihail Krejndlin a szeptember 18-i tiltakozásról. A szervezet munkatársa szerint az orosz tengeri határőrség is jól láthatta, hogy az aktivisták fegyvertelenül közelítették meg csónakjaikkal a fúrótornyot, ahová két aktivista kikötözte magát.

000 ARP3655914

Fotó: Denis Sinyakov

„Ennek ellenére a határőrök elfogták és a fedélzetre kényszerítették őket, egy napra „vendégekként” maguknál tartva az aktivistákat” – idézte fel a történteket a szakember, hozzátéve, hogy ez már önmagában is jogi kérdéseket vet fel a határőrök eljárásával szemben.

Kié a tenger?

Egy nappal később aztán a határőrség úgy döntött, hogy magát a hajót is elfoglalja, ahonnan az aktivisták csónakjaikkal útnak indultak. „Kommandósok jöttek helikopterrel, fegyverrel kényszerítették a személyzetet a megadásra. Ezután a hajót Murmanszkba vontatták” – mesélte Krejndlin, felhívva a figyelmet, hogy a hajó önmagában nem sértett meg semmiféle törvényt. „Sőt, még az olajfúrótorony körüli, szerintünk jogtalanul kijelölt biztonsági zónába sem ment be az Arctic Sea” – mondta a jogász.

A Gazprom százhúszezer tonnás, 140 méter magas, 200 fős személyzettel működtethető olajfúrótornya a Pecsora-tengerben áll, Oroszország kizárólagos gazdasági övezetében. A nemzetközi tengeri jog szerint a partoktól számítva az első 12 tengeri mérföld (összesen kb. 36 kilométer) minősül felségvíznek, újabb 36 kilométer gazdasági övezetnek. Ezen túl húzódik mintegy 300 kilométer szélességben a kizárólagos gazdasági övezet.

K  AP20130924034

A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet Arctic Sunrise nevű hajóját Murmanszkba vontatták.Fotó: Efrem Lukackij

A zónában az adott országnak kitermelési, halászati joga van, de a területen bárki áthaladhat, a Greenpeace hajóját tehát vitatható jogalappal foglalták el a járőrök. „Ha orvhalászattal foglalkoztunk volna, akkor megtehették volna, ám a vizsgálatban elismerték, hogy a hajó ilyen tevékenységen nem folytatott” – mondta Krejndlin.

„Térden áll a személyzet, fegyvert szegeznek ránk. A kabin ajtaját épp most törik be. Félelmetes” – állt a szervezet egyik aktivistájának Twitter üzenetében, jelezve, hogy a hatósági fellépés keményebb volt a vártnál.

Putyin csitított

A Nyomozati hatóság (SZK) azonban már a héten jelezte, hogy a kalózkodásra vonatkozó cikkely nem az egyetlen lehetőség, elképzelhető, hogy más címen vonják majd az aktivistákat felelősségre. A nyilatkozat jelzi, hogy a kemény fellépés inkább figyelmeztetés lehet a Greenpeace-nek, hogy ne próbálja meg akcióival megakadályozni a Sarkkörön túli vidék ásványi kincseinek kiaknázását, hiszen ebben a században minden bizonnyal ez lesz a legnagyobb gazdasági haszonnal kecsegtető projekt, különösen, ha a globális éghajlatváltozás miatt csökken a jéggel fedett terület.

„Nyilvánvaló, hogy nem kalózkodtak” – jelentette ki szerdán Vlagyimir Putyin az Arktiszról szóló oroszországi gazdasági fórumon. Az orosz elnök azonban hozzátette, hogy a határőrök helyesen jártak el, hiszen nem tudhatták, hogy a Greenpeace színeiben valójában kik is akarták elfoglalni a fúrótornyot. Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov azonban az elnöki nyilatkozat nyomán gyorsan közölte: az elnök csupán személyes véleményét közölte, álláspontja nem lehet hatással a per menetére, hiszen Oroszországban a bíróságok függetlenek.

K EPA20130925042

Vlagyimir Putyin felszólal az Északi-sarkvidék – A párbeszéd területe címmel folyó nemzetközi környezetvédelmi konferencián az Északi-sarkvidék közeli Szalehardban 2013. szeptember 25-én. Fotó: Alekszej Druginyin

Orosz szakemberek szerint a történtek jogi megítélése nem egyértelmű. A Kommerszantnak nyilatkozva Konsztantyin Baranovszkij ügyvéd elmondta: ha az orosz büntető törvénykönyv kalózkodásról szóló cikkelyét szó szerint veszik, akkor valóban értelmezhető a Greenpeace akciója úgy, mint a tengeri objektum megtámadása.

Aki tudósít, az bűnt követ el

Más a helyzet az eseményt fotóriporterként követő Gyenyisz Szinyakovval. „Eddig példa nélküli, hogy egy újságírót ugyanolyan elbírálás alá vessenek, mint annak az eseménynek a résztvevőit, amelyről tudósít” – mondta Krejndlin. Szinyakov egyébként nem csak a Greenpeace-szel együttműködve készített munkáiról ismert, hanem azért is, mert szoros kapcsolatban áll a provokatív „Vojna” (Háború) művészeti csoporttal, amely több Putyin-ellenes „művészeti partizánakciót” hajtott végre. Ezek egyike volt a Szentpétervár egyik felnyíló hídjára festett óriási fallosz, amely a híd felnyitása után épp a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) irányába ágaskodott. Szinyjakov kapcsolatban állt a Pussy Riotsszal is. A női punkcsapat két tagja jelenleg börtönbüntetését tölti egy performanszért, amelyet a moszkvai Megváltó Krisztus Székesegyházának altemplomában tartottak, a Szűzanyához imádkozva Putyin elűzéséért.

000 ARP3668767

Gyenyisz Szinyakov fotóriporterFotó: Igor Podgorny

Szinyakov és több társa esetében két hónapos előzetes letartóztatásról döntött a murmanszki bíróság, arra hivatkozva, hogy a városban nincs bejelentett lakcímük, így elszökhetnek és újabb bűncselekményeket követhetnek el.

„Most a legfontosabb a letartóztatottak kiszabadítása, de a Greenpeace nem hagy fel a későbbiekben sem hasonló akcióival” – közölte Krejndlin.

Pionírok a jégmezőn

A Sarkkör óriási kőolaj és földgáztartalékokat rejthet, stratégiai jelentősége gyorsan fog növekedni a következő évtizedekben. Ezért is vált mind aktívabbá a vita az érintett országok – Egyesült Államok, Kanada, Norvégia és Grönland révén Dánia – között arról, hogy meddig tartanak a kontinentális talapzatok, amelyek alapján meghúzhatják a határokat és így meghatározhatják, hogy kit illetnek a természeti kincsek. Becslések szerint a világ földgázkészletének csaknem harmada, kőolajtartalékainak pedig 13 százaléka bújhat meg az Északi Sark körzetében. Természetesen a mélytengeri területek kiaknázása előtt még számos technikai akadály tornyosul, de a sekélyebb területek feltárása már elérhető közelségbe került.

Oroszországnak kevés tapasztalata van a tengeri kitermelésben, ezért is akart külföldi partnereket bevonni a Barents-tengeren lévő Stokmann gázmező kitermeléséhez. Az együttműködés végül a francia Totallal és a norvég Statoillal jött volna létre, ám a projektet gazdasági okok miatt egyelőre jegelték.

000 ARP3666665

Fotó: Igor Podgorny

Jégmező közelében még egyik olajtársaság sem foglalkozik kitermeléssel, bár  mind a Shell, mind a Statoil, vagy a Rosznyefttyel közösen az Exxon Mobil tervez hasonlót. (A norvég fúrótornyok a Golf-áramlat közelében fekszenek, így mentesek a jégmezőktől.) A Greenpeace által most „kipécézett” Gazprom – pontosabban leányválalalta, a Gazpromnyefty – olajfúrótórnya még szintén nem működik, a beindítását októberre tervezik, bár nem kizárt, hogy a menetrend végül csúszni fog.

Jég alá szoruló olaj

Bár a Sarkkör a növekvő stratégiai jelentőség miatt egyre inkább a politika középpontjába kerül, a Greenpeace visszautasította az állítást, hogy politikai játékszere volna a nagyhatalmi játéknak. A szervezet nem csak Oroszországban lép fel, éppúgy tiltakozik a Shell vagy a Statoil tervei ellen is” – jelentette ki Krejndlin. A Greenpeace szentpétervári jogásza szerint nem is tehetnének másképp már csak azért sem, mert a nagy cégek egyre inkább közös projektekben gondolkodnak, így országok szerint nem is igen oszthatók fel a gigászi cégek érdekei.

A Greenpeace szerint a nem szabadna kőolajat és földgázt kitermelni a tartósan jeges területek közelében. Helyettük védett zónákat létrehozva kellene garantálni, hogy a terület érintetlenül megmarad az élővilág számára.

A kitermelést önmagában is ellenzik, de a legnagyobb veszélyt egy esetleges – és korántsem példátlan – baleset lehetőségében látják. „Nincsen meg annak a technológiája, hogy miként kéne egy olajszivárgás esetén kiemelni az olajat a jégmezők alól” – mondta egyik ellenérvét Krejndlin.

Hollandia bíróságra megy

A Greenpeace Arctic Sea nevű hajója holland zászló alatt futott, így az ügyben érintett lett Hollandia is, amely jelezte: az orosz hatóságok fellépése miatt a nemzetközi tengeri jogi bírósághoz fog fordulni. „A nemzetközi jogi szabályai szerint a letartóztatottakat annak az országnak kellene átadni, amelyik zászlaja alatt futott a lefoglalt hajó” – magyarázta Krejndlin, mi lehet a jogsértés alapja.

000 ARP3659312

Fotó: Denis Sinyakov

A jogász azonban elismerte, hogy messze nem az orosz határőrök fellépése volt a legkeményebb a Greenpeace történetében: 1985-ben a franciák atomrobbantási kísérleteit figyelő Raibow Warrior nevű hajóját robbantotta fel a Csendes-óceánon a francia elhárítás. A Greenpeace egy fotográfusa életét vesztette. Az akció végrehajtóit nem sikerült titokban tartani, végül Párizs kénytelen volt elismerni felelősségét. Lemondott a francia védelmi miniszter, és Franciaország, egy nemzetközi döntőbíróság ítélete alapján 8,1 millió dollárt fizetett a környezetvédő szervezetnek az elvesztett hajóért.

Forrás:index.hu

Nyilvános toborzás a Miskolci Renegadeshoz

Második alkalommal szervezett nyilvános toborzást a Miskolci Renegades Amerikai Futball Klub. A megmérettetésre felső korhatár nélkül várták a sport iránt érdeklődőket.

renegats

Az elmúlt két héten 11 középiskolában tartottunk bemutatókat a testnevelés órákon –mondta Novák Tamás, a Miskolci Renegades Amerikai Futball Klub elnökségi tagja. – Elsősorban az volt akkor a cél, hogy minél több fiatal figyelmét felhívjuk a toborzásra, és persze az is, hogy legalább az az amerikai foci alapjait megismertessük a diákokkal. A figyelemfelkeltés sikeres volt, hiszen a miskolci Ifi pályára negyvenen érkeztek, és végezték el a szintfelmérő gyakorlatokat. Köztük  Krejcsirik Gábor is, aki Tiszaújvárosban középiskolás barátaitól értesült a try out-ról, és úgy tervezi, az edzéseken is kipróbálja, mennyire tudja felvenni a ritmust a Renegátokkal. A válogatás célja, hogy feltöltsük a csapat ifi és felnőtt keretét – árulta el Huszár Gábor elnökségi tag. – A tavasszal induló bajnokságban már azt szeretnénk, ha minden poszton minőségi cserékkel állhatnánk pályára, és érhetnénk el minél több győzelmet. Ehhez nagy segítség, hogy a csapat edzője továbbra is az amerikai Phillip Hilderbrand.

A Miskolci Renegades októberben és novemberben a felkészülést segítendő barátságos mérkőzéseket játszik majd, hogy az újak is meccsrutint szerezhessenek. A csapat edzéseinek időpontjáról és a pontos helyszínről a www.miskolcrenegades.hu honlapon találhatnak információkat az érdeklődők.

Több száz új munkahely Borsodban

Több száz új munkahely Borsodban

Írta: Németh Csaba ,

Téma:

  • Borsodi közélet

Újabb 240 munkahelyet teremt Miskolcon a Vodafone Magyarország Zrt., a város önkormányzata a cég beruházásához 130 millió forintos támogatást biztosít. A vállalat 130 millió forint összegű regionális beruházási támogatást kapott az önkormányzattól, ennek köszönhetően a cég a call-centerében további 240 új munkahely létesítését és mintegy 450 millió forint beruházását vállalja. A Vodafone nemcsak a jelenlegi 300 munkavállaló alkalmazását vállalja további 5 évre, hanem ezen felül még 240 ember alkalmazását is biztosítja, magas hozzáadott értékű munkakörökben. A beruházás ez év novemberében kezdődik, a létszámbővítés időszaka a jövő év január és 2015. december közötti időszakra tehető. A miskolci regionális ügyfélszolgálati központ 2400 négyzetméteres alapterületét több mint 4000 négyzetméteresre bővítik a fejlesztésnek köszönhetően.

Forrás: iranytv.hu