szeptember | 2013 | Borsod megye hírei, Miskolc Hirei

Archive for: szeptember 2013

Dunai hajóút

Dunai hajóút

https://www.dunaihajout.eu

A honlap Dunai hajóútról ír beszámolót és lehetőséget teremt 2014 tavaszán csatlakozni az útra mely jelenleg a Dunán hajóval Görögországig fog tartani. A teljes úton is részt lehet venni, vagy csak szakaszokon már egy félpanzió árán is.

Duna

Duna

Régi fényében pompázik a lillafüredi függőkert

Régi fényében pompázik a lillafüredi függőkert

 

fuggokert_atado_130928ml_59.jpg

Ünnepélyes keretek között átadták szombat délután a mintegy 265 millió forintból, a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztés részeként megújult lillafüredi függőkertet. Az ünnepi köszöntőket követően a szobrászat teraszán felavatták Herman Ottó szobrát is, majd a teraszok tematikájának megfelelően koncertek, felolvasások, játszóház este pedig fényfestés várta azt a tömeget, mely kíváncsi volt a megújult függőkert első napjára.

 

Ismeretes, a  miskolci önkormányzat az Észak-Magyarországi Operatív Program pályázatán a komplex fejlesztésre több mint kétmilliárd forint támogatást nyert el, a jelenleg is tartó projektben a lillafüredi függőkert felújítása mellett a diósgyőri vár fejlesztése is szerepel. A lillafüredi látványosság felújítása tavasszal kezdődött, és a munkák során a teljes terület megújult. A látványosság minden egyes teraszrésze új tartalmat kapott, a vízesést új kilátópontokról lehet megtekinteni: kialakították a fiatalság és találkozások, a vízesés, a virágok, a zene, a költészet, a szobrászat teraszát, és az Anna-kilátót.

fuggokert_atado_130928ml_20.jpg

A függőkertben már a hivatalos megnyitót megelőzően családok, fiatal párok, kicsik és nagyok várták a programokat – rengetegen voltak kíváncsiak arra, hogy hogyan született újjá az ország legmagasabb vízesésének és a Palotaszálló közvetlen környezete.

A megújult függőkertet Sebestyén László országgyűlési képviselő, Kriza Ákos, Miskolc polgármestere és Kovács László, területi önkormányzati képviselő adta át.

fuggokert_atado_130928ml_29.jpg

Sebestyén László
beszédében úgy fogalmazott, Lillafüred olyan ékköve Miskolcnak, mely mindig is tömegeket vonzott a városba.
– A függőkertek felújítása egy folyamat első lépése, rövidesen megújul és új terekkel bővül a diósgyőri vár, és Lillafüreden is olyan turisztikai fejlesztések kezdődnek, melyek reményeink szerint a korábbiaknál is több turistát fognak a Bükk kapujába, illetve Miskolcra hozni – mondta a képviselő.

Lillafüreden 1927 és 1930 között Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban épült fel Lillafüred, de talán egész Miskolc legimpozánsabb épülete, a Palotaszálló, amely egy meredek emelkedő tetején található. Ennek megerősítésére támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszert alakítottak ki. Innen nyílik az Anna-mésztufabarlang és több kisebb kőfülke, itt áll József Attila szobra és István főherceg látogatásának emlékoszlopa. A függőkertet két oldalról a Szinva, illetve a Garadna határolja.
– A függőkertet az évtizedek, közel egy évszázad alatt a növények teljesen benőtték, a sétányok, teraszok felújítására mindenképpen szükség volt ahhoz, hogy ezt a csodálatos területetet a jelen és a jövő generációi is élvezhessék. A fejlesztést követően a terület ismét a régi fényében tündököl, köszönet érte a tervezőnek, a kivitelezőknek, mindenkinek, aki tett érte. Munkájukkal kicsit ők is történelmet írtak. Itt az új, funkciót kapott teraszokon a kultúra és a természet különleges módon találkozik majd. Bízom benne, hogy a miskolciak, a turisták, mindenki szeretni, használni fogja a lillafüredi függőkerteket, és az igazi közösségi térré válik ismét – jelentette ki Sebestyén László.

fuggokert_atado_130928ml_54.jpg

Kriza Ákos
, Miskolc polgármestere örömét fejezte ki, hogy sokan voltak kíváncsiak arra, hogy milyen lett a hónapokig lezárt, teljesen megújult függőkert.
– Lillafüreden állva most újból a boldog békeidőket tudjuk megidézni. Ezek a teraszok, ez a gyönyörű táj, amely innen a szemünk elé tárul, az a nyugalom, amit mindez áraszt, egykoron költőket, képzőművészeket, filmrendezőket ihletett meg és bár hosszú ideig pusztult, most újból visszanyerte eredeti pompáját, bízom benne, hogy ismét sokan találnak itt nyugalmat, békét – mondta Kriza Ákos.

fuggokert_atado_130928ml_08.jpg

A polgármester hangsúlyozta, a 2.4 milliárd forint összértékű projekt, mely során nem csupán a függőkertek, a diósgyőri vár és környezete is megújul, tervezése sokkal korábbra nyúlik vissza, megvalósítása pedig ciklusokon átívelő munka volt, és azzal nem csupán Miskolc, de az egész Észak-Magyarországi régió is gazdagodott.
–  Véleményem szerint régiónkban van a legtöbb látnivaló az egész országban. Elég csak a Bükkre, természeti adottságainkra, borvidékeinkre, fürdőinkre és egyéb turisztikai értékeinkre gondolni. A függőkert felújításával, a diósgyőri vár megújulásával, a lovagi tornák terének és a vásártérnek felépülésével, nem csupán Miskolc, de egész régiónk újabb látnivalókkal gazdagodik – mondta Kriza Ákos.

fuggokert_atado_130928ml_10.jpg

Kovács László
örömét fejezte ki, hogy a fejlesztés befejeződött, mint mondta a helyiek közül még sokan emlékeznek arra, milyen gyönyörű volt régen a függőkert, azonban a második világháborút követően, az ötvenes évektől egészen a közelmúltig annak állapota folyamatosan romlott, ennek vetett véget a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztés. Az önkormányzati képviselő kiemelte, a megújult függőkert átadása egy folyamat első lépése.
– A diósgyőri vár fejlesztése már elkezdődött, és előkészítés alatt áll egy olyan komplex fejlesztés melynek köszönhetően olyan szolgáltatásokat tud majd kínálni Lillafüred, ami több napos programot tud majd biztosítani az ide látogatóknak libegővel, sportlétesítményekkel – mondta Kovács László.

fuggokert_atado_130928ml_33.jpgA lillafüredi függőkert átadását követően Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója avatta fel a városhoz ezer szállal kötődő Herman Ottó szobrát. A múzeumigazgató elmondta, jövőre lesz 100 éve, hogy meghalt az utolsó magyar polihisztor és idén éppen 60 éve, hogy az általa vezetett intézmény felvette a Herman Ottó Múzeum nevét.

A függőkertekben ezt követően egész délutános program kezdődött. A Költészet teraszán „Itt vagy itthon” címmel Gömörország Kulturális Egyesület, válogatott József Attila, Weöres Sándor, Szabó Lőrinc és miskolci költők verseiből. A Találkozások teraszán egyebek mellett Buri Jenő és Szirmai Zoltán, a Zene teraszán az Anima Vonósnégyes zenélt és utóbbi helyen a Meseautó című 1934-es alkotást is vetítették, mely Lillafüreden játszódik. Ezen túl játszóházban, családi programokon vagy a Kohászati Múzeum bemutatóján is szórakozhatott az összegyűjt több száz fős tömeg. A legkisebbek azonban egyértelműen az újonnan kialakított játszóteret, míg a nagyobbak az esti fényfestést élvezték leginkább.

fuggokert_atado_130928ml_04.jpg

Tajthy Ákos
Fotó: Mocsári László

Forrás:minap.hu

Oroszország durván ráijeszt a Greenpeace-re

Oroszország durván ráijeszt a Greenpeace-re

2013. szeptember 29., vasárnap 00:01 |

Szokatlan keménységgel léptek fel az orosz hatóságok a Greenpeace ellen, amelynek tagjai a Gazprom olajfúrótornyához kötözték magukat a Pecsora-tengeren. A tüntetők akár 15 évet is kaphatnak, bár elemzők szerint Moszkva csak ráijeszt az aktivistákra, hogy elejét vegye a tiltakozásoknak. A világ földgázkészletének harmadát, kőolajának 13 százalékát rejtő északi sarkvidék kincsei ugyanis egyre elérhetőbbé válnak, így a kitermelés a következő évtizedekben hatalmas méreteket ölthet.
Címkék

greenpeace, gazprom, murmanszk, fúrótorony

Kalózkodásért akár 15 évre is rács mögé kerülhet az a 30 Greenpeace-aktivista, akik vasárnap kerülnek a murmanszki bíróság elé a Gazprom tengeri olajfúrótornyánál múlt héten tartott tiltakozó akciójuk miatt. A környezetvédő világszervezet szombatra tüntetéseket szervez világszerte, a letartóztatottak szabadon engedése érdekében.

A 22 letartóztatott 18 országból származik. A négy orosz állampolgár között ott van egy újságíró is, aki csupán fotóriporterként követte az eseményeket. (Nyolc további személy szabadlábon védekezhet.) A hatóságok példátlan határozottsággal léptek fel a környezetvédők ellen: nem csak a csónakkal érkezett tüntetőket tartották fel, de kommandósokkal elfoglalták a Greenpeace holland zászló alatt futó hajóját is.

Zöld kalózok

„A vád teljességgel abszurd: a kalózkodás feltétele, hogy az akció erőszakkal történjék, a megtámadott objektum feletti irányítás megszerzésének céljával. Ilyenről természetesen szó sem volt a Greenpeace esetében” – mondta az Indexnek Mihail Krejndlin a szeptember 18-i tiltakozásról. A szervezet munkatársa szerint az orosz tengeri határőrség is jól láthatta, hogy az aktivisták fegyvertelenül közelítették meg csónakjaikkal a fúrótornyot, ahová két aktivista kikötözte magát.

000 ARP3655914

Fotó: Denis Sinyakov

„Ennek ellenére a határőrök elfogták és a fedélzetre kényszerítették őket, egy napra „vendégekként” maguknál tartva az aktivistákat” – idézte fel a történteket a szakember, hozzátéve, hogy ez már önmagában is jogi kérdéseket vet fel a határőrök eljárásával szemben.

Kié a tenger?

Egy nappal később aztán a határőrség úgy döntött, hogy magát a hajót is elfoglalja, ahonnan az aktivisták csónakjaikkal útnak indultak. „Kommandósok jöttek helikopterrel, fegyverrel kényszerítették a személyzetet a megadásra. Ezután a hajót Murmanszkba vontatták” – mesélte Krejndlin, felhívva a figyelmet, hogy a hajó önmagában nem sértett meg semmiféle törvényt. „Sőt, még az olajfúrótorony körüli, szerintünk jogtalanul kijelölt biztonsági zónába sem ment be az Arctic Sea” – mondta a jogász.

A Gazprom százhúszezer tonnás, 140 méter magas, 200 fős személyzettel működtethető olajfúrótornya a Pecsora-tengerben áll, Oroszország kizárólagos gazdasági övezetében. A nemzetközi tengeri jog szerint a partoktól számítva az első 12 tengeri mérföld (összesen kb. 36 kilométer) minősül felségvíznek, újabb 36 kilométer gazdasági övezetnek. Ezen túl húzódik mintegy 300 kilométer szélességben a kizárólagos gazdasági övezet.

K  AP20130924034

A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet Arctic Sunrise nevű hajóját Murmanszkba vontatták.Fotó: Efrem Lukackij

A zónában az adott országnak kitermelési, halászati joga van, de a területen bárki áthaladhat, a Greenpeace hajóját tehát vitatható jogalappal foglalták el a járőrök. „Ha orvhalászattal foglalkoztunk volna, akkor megtehették volna, ám a vizsgálatban elismerték, hogy a hajó ilyen tevékenységen nem folytatott” – mondta Krejndlin.

„Térden áll a személyzet, fegyvert szegeznek ránk. A kabin ajtaját épp most törik be. Félelmetes” – állt a szervezet egyik aktivistájának Twitter üzenetében, jelezve, hogy a hatósági fellépés keményebb volt a vártnál.

Putyin csitított

A Nyomozati hatóság (SZK) azonban már a héten jelezte, hogy a kalózkodásra vonatkozó cikkely nem az egyetlen lehetőség, elképzelhető, hogy más címen vonják majd az aktivistákat felelősségre. A nyilatkozat jelzi, hogy a kemény fellépés inkább figyelmeztetés lehet a Greenpeace-nek, hogy ne próbálja meg akcióival megakadályozni a Sarkkörön túli vidék ásványi kincseinek kiaknázását, hiszen ebben a században minden bizonnyal ez lesz a legnagyobb gazdasági haszonnal kecsegtető projekt, különösen, ha a globális éghajlatváltozás miatt csökken a jéggel fedett terület.

„Nyilvánvaló, hogy nem kalózkodtak” – jelentette ki szerdán Vlagyimir Putyin az Arktiszról szóló oroszországi gazdasági fórumon. Az orosz elnök azonban hozzátette, hogy a határőrök helyesen jártak el, hiszen nem tudhatták, hogy a Greenpeace színeiben valójában kik is akarták elfoglalni a fúrótornyot. Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov azonban az elnöki nyilatkozat nyomán gyorsan közölte: az elnök csupán személyes véleményét közölte, álláspontja nem lehet hatással a per menetére, hiszen Oroszországban a bíróságok függetlenek.

K EPA20130925042

Vlagyimir Putyin felszólal az Északi-sarkvidék – A párbeszéd területe címmel folyó nemzetközi környezetvédelmi konferencián az Északi-sarkvidék közeli Szalehardban 2013. szeptember 25-én. Fotó: Alekszej Druginyin

Orosz szakemberek szerint a történtek jogi megítélése nem egyértelmű. A Kommerszantnak nyilatkozva Konsztantyin Baranovszkij ügyvéd elmondta: ha az orosz büntető törvénykönyv kalózkodásról szóló cikkelyét szó szerint veszik, akkor valóban értelmezhető a Greenpeace akciója úgy, mint a tengeri objektum megtámadása.

Aki tudósít, az bűnt követ el

Más a helyzet az eseményt fotóriporterként követő Gyenyisz Szinyakovval. „Eddig példa nélküli, hogy egy újságírót ugyanolyan elbírálás alá vessenek, mint annak az eseménynek a résztvevőit, amelyről tudósít” – mondta Krejndlin. Szinyakov egyébként nem csak a Greenpeace-szel együttműködve készített munkáiról ismert, hanem azért is, mert szoros kapcsolatban áll a provokatív „Vojna” (Háború) művészeti csoporttal, amely több Putyin-ellenes „művészeti partizánakciót” hajtott végre. Ezek egyike volt a Szentpétervár egyik felnyíló hídjára festett óriási fallosz, amely a híd felnyitása után épp a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) irányába ágaskodott. Szinyjakov kapcsolatban állt a Pussy Riotsszal is. A női punkcsapat két tagja jelenleg börtönbüntetését tölti egy performanszért, amelyet a moszkvai Megváltó Krisztus Székesegyházának altemplomában tartottak, a Szűzanyához imádkozva Putyin elűzéséért.

000 ARP3668767

Gyenyisz Szinyakov fotóriporterFotó: Igor Podgorny

Szinyakov és több társa esetében két hónapos előzetes letartóztatásról döntött a murmanszki bíróság, arra hivatkozva, hogy a városban nincs bejelentett lakcímük, így elszökhetnek és újabb bűncselekményeket követhetnek el.

„Most a legfontosabb a letartóztatottak kiszabadítása, de a Greenpeace nem hagy fel a későbbiekben sem hasonló akcióival” – közölte Krejndlin.

Pionírok a jégmezőn

A Sarkkör óriási kőolaj és földgáztartalékokat rejthet, stratégiai jelentősége gyorsan fog növekedni a következő évtizedekben. Ezért is vált mind aktívabbá a vita az érintett országok – Egyesült Államok, Kanada, Norvégia és Grönland révén Dánia – között arról, hogy meddig tartanak a kontinentális talapzatok, amelyek alapján meghúzhatják a határokat és így meghatározhatják, hogy kit illetnek a természeti kincsek. Becslések szerint a világ földgázkészletének csaknem harmada, kőolajtartalékainak pedig 13 százaléka bújhat meg az Északi Sark körzetében. Természetesen a mélytengeri területek kiaknázása előtt még számos technikai akadály tornyosul, de a sekélyebb területek feltárása már elérhető közelségbe került.

Oroszországnak kevés tapasztalata van a tengeri kitermelésben, ezért is akart külföldi partnereket bevonni a Barents-tengeren lévő Stokmann gázmező kitermeléséhez. Az együttműködés végül a francia Totallal és a norvég Statoillal jött volna létre, ám a projektet gazdasági okok miatt egyelőre jegelték.

000 ARP3666665

Fotó: Igor Podgorny

Jégmező közelében még egyik olajtársaság sem foglalkozik kitermeléssel, bár  mind a Shell, mind a Statoil, vagy a Rosznyefttyel közösen az Exxon Mobil tervez hasonlót. (A norvég fúrótornyok a Golf-áramlat közelében fekszenek, így mentesek a jégmezőktől.) A Greenpeace által most „kipécézett” Gazprom – pontosabban leányválalalta, a Gazpromnyefty – olajfúrótórnya még szintén nem működik, a beindítását októberre tervezik, bár nem kizárt, hogy a menetrend végül csúszni fog.

Jég alá szoruló olaj

Bár a Sarkkör a növekvő stratégiai jelentőség miatt egyre inkább a politika középpontjába kerül, a Greenpeace visszautasította az állítást, hogy politikai játékszere volna a nagyhatalmi játéknak. A szervezet nem csak Oroszországban lép fel, éppúgy tiltakozik a Shell vagy a Statoil tervei ellen is” – jelentette ki Krejndlin. A Greenpeace szentpétervári jogásza szerint nem is tehetnének másképp már csak azért sem, mert a nagy cégek egyre inkább közös projektekben gondolkodnak, így országok szerint nem is igen oszthatók fel a gigászi cégek érdekei.

A Greenpeace szerint a nem szabadna kőolajat és földgázt kitermelni a tartósan jeges területek közelében. Helyettük védett zónákat létrehozva kellene garantálni, hogy a terület érintetlenül megmarad az élővilág számára.

A kitermelést önmagában is ellenzik, de a legnagyobb veszélyt egy esetleges – és korántsem példátlan – baleset lehetőségében látják. „Nincsen meg annak a technológiája, hogy miként kéne egy olajszivárgás esetén kiemelni az olajat a jégmezők alól” – mondta egyik ellenérvét Krejndlin.

Hollandia bíróságra megy

A Greenpeace Arctic Sea nevű hajója holland zászló alatt futott, így az ügyben érintett lett Hollandia is, amely jelezte: az orosz hatóságok fellépése miatt a nemzetközi tengeri jogi bírósághoz fog fordulni. „A nemzetközi jogi szabályai szerint a letartóztatottakat annak az országnak kellene átadni, amelyik zászlaja alatt futott a lefoglalt hajó” – magyarázta Krejndlin, mi lehet a jogsértés alapja.

000 ARP3659312

Fotó: Denis Sinyakov

A jogász azonban elismerte, hogy messze nem az orosz határőrök fellépése volt a legkeményebb a Greenpeace történetében: 1985-ben a franciák atomrobbantási kísérleteit figyelő Raibow Warrior nevű hajóját robbantotta fel a Csendes-óceánon a francia elhárítás. A Greenpeace egy fotográfusa életét vesztette. Az akció végrehajtóit nem sikerült titokban tartani, végül Párizs kénytelen volt elismerni felelősségét. Lemondott a francia védelmi miniszter, és Franciaország, egy nemzetközi döntőbíróság ítélete alapján 8,1 millió dollárt fizetett a környezetvédő szervezetnek az elvesztett hajóért.

Forrás:index.hu

Nyilvános toborzás a Miskolci Renegadeshoz

Második alkalommal szervezett nyilvános toborzást a Miskolci Renegades Amerikai Futball Klub. A megmérettetésre felső korhatár nélkül várták a sport iránt érdeklődőket.

renegats

Az elmúlt két héten 11 középiskolában tartottunk bemutatókat a testnevelés órákon –mondta Novák Tamás, a Miskolci Renegades Amerikai Futball Klub elnökségi tagja. – Elsősorban az volt akkor a cél, hogy minél több fiatal figyelmét felhívjuk a toborzásra, és persze az is, hogy legalább az az amerikai foci alapjait megismertessük a diákokkal. A figyelemfelkeltés sikeres volt, hiszen a miskolci Ifi pályára negyvenen érkeztek, és végezték el a szintfelmérő gyakorlatokat. Köztük  Krejcsirik Gábor is, aki Tiszaújvárosban középiskolás barátaitól értesült a try out-ról, és úgy tervezi, az edzéseken is kipróbálja, mennyire tudja felvenni a ritmust a Renegátokkal. A válogatás célja, hogy feltöltsük a csapat ifi és felnőtt keretét – árulta el Huszár Gábor elnökségi tag. – A tavasszal induló bajnokságban már azt szeretnénk, ha minden poszton minőségi cserékkel állhatnánk pályára, és érhetnénk el minél több győzelmet. Ehhez nagy segítség, hogy a csapat edzője továbbra is az amerikai Phillip Hilderbrand.

A Miskolci Renegades októberben és novemberben a felkészülést segítendő barátságos mérkőzéseket játszik majd, hogy az újak is meccsrutint szerezhessenek. A csapat edzéseinek időpontjáról és a pontos helyszínről a www.miskolcrenegades.hu honlapon találhatnak információkat az érdeklődők.

Több száz új munkahely Borsodban

Több száz új munkahely Borsodban

Írta: Németh Csaba ,

Téma:

  • Borsodi közélet

Újabb 240 munkahelyet teremt Miskolcon a Vodafone Magyarország Zrt., a város önkormányzata a cég beruházásához 130 millió forintos támogatást biztosít. A vállalat 130 millió forint összegű regionális beruházási támogatást kapott az önkormányzattól, ennek köszönhetően a cég a call-centerében további 240 új munkahely létesítését és mintegy 450 millió forint beruházását vállalja. A Vodafone nemcsak a jelenlegi 300 munkavállaló alkalmazását vállalja további 5 évre, hanem ezen felül még 240 ember alkalmazását is biztosítja, magas hozzáadott értékű munkakörökben. A beruházás ez év novemberében kezdődik, a létszámbővítés időszaka a jövő év január és 2015. december közötti időszakra tehető. A miskolci regionális ügyfélszolgálati központ 2400 négyzetméteres alapterületét több mint 4000 négyzetméteresre bővítik a fejlesztésnek köszönhetően.

Forrás: iranytv.hu

Nem kell a nyelv? – Dermesztő az új felsőoktatási javaslat

Nem kell a nyelv? – Dermesztő az új felsőoktatási javaslat

nyelv

Hamarosan olyan javaslat kerül a kormány elé, amely szerint a felsőoktatásban bizonyos szakokon meg kellene engedni, hogy nyelvvizsga nélkül is diplomát szerezhessenek a végzettek. Néhány éve a kormány még épphogy fordítva gondolta, felvételi követelménnyé tette volna a felsőoktatásban a nyelvvizsgát. Az irányváltás igen meglepő, hiszen az idegen nyelvek ismerete ma már alapkompetenciának számít, különösen diplomások esetében. Ráadásul ezzel mintha fordítva is ülnénk a lovon, hiszen az Európai Unió országai között Magyarországon vannak legtöbben, 65%, akik egyetlen idegen nyelvet sem beszélnek.

A nyelvvizsga-követelmények felülvizsgálatának javaslata is szerepel a felsőoktatási stratégiában, amire múlt pénteken bólintott rá a Felsőoktatási Kerekasztal. A hamarosan kormány elé kerülő anyag szerint azokon a szakokon, amelyeken az “idegen nyelv ismerete másodlagos”, nem lenne szükség nyelvvizsga bizonyítványra. Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár szerda este a HírTV-ben meg is nevezett egy példát, ilyen lehetne például a védőnők képzése, és általában az alapképzési szakok között lennének olyanok, ahol elegendő lehetne Klinghammer István szerint a középiskolában megszerzett nyelvtudás.

Az enyhítést javaslói azzal magyarázzák, hogy vannak szakmák, amelyekben az idegen nyelv ismerete a munkavégzés szempontjából másodlagos, e nélkül is el tudnak helyezkedni.

Komolyan nem kell?

Az ma már egyszerűen nem kérdés, hanem társadalmi konszenzus van arról, hogy az idegennyelv-tudás fontos és egyre fontosabb. Az Eurobarometer 2012-es felmérése szerint az uniós országok lakosainak 88 százaléka úgy véli, hogy az idegennyelv-tudás fontos, 98 százaléka a gyermekei jövője szempontjából tartja a nyelvtudást hasznosnak, sőt a válaszolók közel háromnegyede szerint egy idegen nyelv nem is elég.

A más nyelvek ismerete ma már alapkompetenciának számít, a társadalmi mobilitás alapja, és nehéz is elképzelni olyan főiskolai, egyetemi szakot, ahol a nyelvtudás ne lenne elvárható. A Klinghammer István által példaként felhozott védőnőként végzettek kimeneti kompetenciája közé is beletartozik például, hogy tudnak az idegen nyelvű szakirodalomban tájékozódni.

Abban persze lehet valami, hogy a kötelező nyelvvizsga még nem jelenti azt, hogy többen is fognak idegen nyelveket (jól) beszélni, az viszont szinte biztos, hogy a kötelező nyelvvizsga eltörlése nem fog javítani a helyzeten. Márpedig idegen nyelvek ismeretét tekintve dermesztően rosszul állunk.

Hátul kullogunk

Az Eurobarometer 2012-es felmérései szerint Magyarországon a legnagyobb azok aránya, akik egyetlen idegen nyelvet sem beszélnek, 65%.
Nem kell a nyelv? - Dermesztő az új felsőoktatási javaslat
A legalább egy idegen nyelvet beszélőket illetően is hátul kullogunk, a lakosság 35 százaléka beszél egy nyelvet, 2005-höz képest az arány 7 százalékpontot csökkent. Nem csak nálunk csökkent, a visegrádi országokban általában véve is, nagyot csökkent a német és orosz nyelveket beszélők aránya ezekben az országokban. Csökkent Szlovákiában (-17 százalékpont 80%-ra), Csehországban (-12 pont 49%-ra), Bulgáriában (-11 pont 48%-ra), Lengyelországban (-7 pont 50%-ra), míg mint előbb írtuk Magyarországon (-7 pont 35%-ra). Szlovákiában egyébként a cseh nyelv ismerete tolja fel ilyen magasra az idegen nyelvet beszélők arányát. Ezzel szemben Finnországban, Írországban, de különösen Ausztriában (+16%-ponttal) növekedett a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya.
Nem kell a nyelv? - Dermesztő az új felsőoktatási javaslat
Még nagyobb a visszaesés, ha a két idegen nyelvet beszélőket nézzük, Magyarországon 14 százalékponttal csökkent az arányuk 2005 óta, és mindössze 13% beszélt két idegen nyelvet 2012-ben.
Nem kell a nyelv? - Dermesztő az új felsőoktatási javaslat
A számokból arra is következtethetünk, hogy a nyelvet beszélők arányának változásához a migráció is hozzájárulhatott. Azaz nem meglepő módon a nyelveket (akár több idegen nyelvet) beszélők indultak el az uniós csatlakozás után külföldre munkát vállalni, az otthon maradó lakosság körében pedig következésképp romlott az idegen nyelvet beszélők aránya, és ezt az újonnan végzettek sem pótolták egészen vissza. A magyarok 70 százaléka szerint az idegennyelv-tudás legnagyobb haszna, hogy jobbak a lehetőségek külföldi munka esetén, ugyanakkor 56 százalék szerint a belföldön megkapható jobb munkalehetőség a másik legnagyobb haszon.

Sajnos a meglévő nyelvtudás minőségében sem állunk túl jól. Az idehaza legnépszerűbb, legtöbbek által beszélt idegen nyelv az angol, de a magyar fiatalok beszélt angolja a leggyengébbek közé tartozik Európában az olaszok, spanyolok és csehek mellett.

Pedig a munkaerő idegennyelvi kompetenciája, ismerete hozzájárul a gazdaság versenyképességhez, beruházási döntéseket határozhat meg. Egy korábbi uniós felmérés szerint a kis- és középvállalkozások megbízásaik nagyjából 11%-át bukják el az idegen nyelv ismeretének hiánya miatt. A magyarországi vállalatok harmadának okoz problémát a szabad állások betöltése, többek közt, még ha más tényezők mellett kisebb mértékben is – az idegen nyelvi kompetenciák hiánya miatt is.

A nyelvvizsga-követelmények eltörlése rontaná a végzettek kompetenciáit, a végzettség munkaerő-piaci értékét, a társadalmi mobilitást, ami nem csak földrajzi mobilitást, hanem a képesítések közötti átjárhatóságot, az élethosszig tartó tanulást is jelenti (amiben ugyancsak nagyon-nagyon rosszul állunk, a lakosság néhány százaléka ápolja csak ilyen módon a képességeit, miközben az élethosszig tartó tanulás és a foglalkoztatottság szintje között jól látható összefüggés van).

Némely felsőoktatási intézményben valóban magas, akár 30%-os arányú a “beragadt” diplomák aránya. Épp ezért tervezte azt még néhány éve a kormányzat, hogy felvételi követelménnyé tegyék a nyelvvizsga-bizonyítványt. Majd mégis inkább a könnyebb ellenállás felé fordultunk, először jött a nyelvviszga-amnesztia, ami megengedte, hogy a felsőoktatási intézmény saját szervezési nyelvvizsgája váltsa ki az akkreditált bizonyítványt, majd az oktatásért felelős tárca már a könnyített nyelvvizsgák bevezetését is tervezni kezdte. Ezek az intézkedések arra valóban jók lehetnek, hogy a diplomát, bizonyítványt szerzettek számán javítson, ahelyett, hogy a gyenge idegennyelvi képességek valódi okainak mélyére ásna.

forrás: portfolio.hu

Érdemes-e tömni magunkat C-vitaminnal?

 

Érdemes-e tömni magunkat C-vitaminnal?

citrom

Bár a C-vitamint és hatását már több mint 70 éve kutatják, még olyan egyszerűnek tűnő kérdésekre sincs egyértelmű válasz, hogy például van-e olyan jó a szintetikus szer, mint a természetes forrásból származó C-vitamin. Még azt sem tudhatjuk pontosan, mennyi az ideális adag, de azért megpróbálunk eligazodni a zavarosban.

Szintetikus szer alatt a mesterségesen előállított aszkorbinsavból készült C-vitaminokat értjük, természetes forrás alatt pedig azt, amikor gyümölcsből, zöldségből próbáljuk meg a vitaminszükségletet fedezni, és ilyenkor az aszkorbinsav mellett számos egyéb értékes tápanyagot (enzimet, koenzimet, bioflavonoidot) is elfogyasztunk.

Szintetikust vagy természetest?

Az elmúlt évtizedekben számos kutatás próbálta kideríteni, hogy a szintetikus C-vitamin felszívódása, azaz hasznosulása eléri-e a természetes eredetűét, és a kérdés tulajdonképpen a mai napig nincs lezárva. Mindenesetre több az olyan kutatási eredmény (például ez), amely szerint azonos dózisú szintetikus és természetes C-vitamin megegyező mértékben emeli meg a vérplazma aszkorbinsavszintjét, azaz a szintetikus éppen olyan hatásos, mint a természetes. De a teljes képhez hozzátartozik, hogy akad olyan kutatás is, amely szerint a citrusokban lévő egyéb tápanyagok akár 35 százalékkal megnövelhetik a C-vitamin hasznosulását, ezért érdemesebb a természetes forrást preferálni a szintetikussal szemben.

Annak ellenére, hogy a fenti kérdésben nincs összhang a kutatók körében, a gyártók – érzékelve a természetes források iránti megnövekedett érdeklődést – az elmúlt években egyre több olyan készítményt dobnak piacra, amely a szintetikus C-vitamin mellett természetes forrásokat (pl. csipkebogyó-, acero- vagy gojiőrleményt) is tartalmaz.

Ezek a készítmények jellemzően drágábbak, mint a mezei C-vitaminok, ám jó pár akad közöttük, amelyiknél a plusz természetes forrás aránya minimális, és inkább csak marketingcélokat szolgálhat. Ezért érdemes egy kis időt szánni az egyes készítmények összetevőinek átbogarászására, ha fontosnak érezzük, hogy természetes összetevő is legyen a téli vitaminunkban.

Választhatunk száz százalékban természetes készítményt is (leginkább csipkebogyó-őrleményt vagy acerolaport), ám ezek érthetően jóval drágábbak, mint a nagyüzemi gyártásban készülő szintetikus készítmények.

Forrás: AFP/SPL

Mennyit szedjünk?

A mai napig nincs egyértelmű válasz arra sem, hogy mennyi az ideális adag a C-vitaminból. Tény, hogy számos olyan betegség van, amely alacsony C-vitamin-szinttel rendelkezők körében nagyobb valószínűséggel fordul elő, ám ez nem jelenti azt, hogy érdemes megadózisokat fogyasztani.

A kutatások ugyanis azt mutatják (például ez), hogy egy 200 mg-os tablettával a vérplazma aszkorbinszintje csaknem teljesen telítődik, és bár teljes telítődés 1000 mg-nál történik, a 200 mg és az 1000 mg elfogyasztása utáni érték közötti különbség minimális.

Mivel a C-vitamin vízben oldódó vitamin, amelyet a szervezet nem raktároz, így a felesleg a vizelettel, széklettel néhány óra múlva távozik. Már 200 mg esetén található a vizeletben fel nem szívódott C-vitamin, így megadózisok esetén vitaminban különösen gazdag lesz a vizeletünk.

A bélrendszeren keresztüli felszívódás is 200 mg felett romlik fokozatosan. A kutatások szerint egy 500 mg-os tablettának már csak a háromnegyede, egy 1250 mg-osnak pedig kevesebb mint a fele szívódik fel.

Van olyan kutatás, amely szerint, ha folyamatosan magasan akarjuk tartani vérünk aszkorbinsavszintjét, előnyösebb, ha naponta többször fogyasztunk kisebb dózisokat.

Világszerte a nemzeti C-vitamin-ajánlások napi 60-80 mg-ot határoznak meg, ez azonban nem az optimális beviteli szint, hanem az az érték, amellyel az ismert hiánybetegségek megelőzhetők. C-vitamin-hiányra utal a száraz, töredezett haj, a pikkelyes bőr, a fogínygyulladás és -vérzés, a csont- és izomfájdalmak, a lassan gyógyuló sebek és a különböző fertőzések. Súlyos hiány esetén skorbut alakul ki (mint a régi idők hajósainál).

Tudjuk, hogy Szent-Györgyi Albert naponta 1000 mg-ot fogyasztott (93 évesen hunyt el, amikor beteg lett, az adagot 6-8000 mg-ra emelte). Az evolúciókutatók szerint az egyébként több szempontból kifogásolható paleolit kori étrend körülbelül 400 mg C-vitamin-bevitellel járt. Összességében elmondhatjuk, hogy egy egészséges embernek egyszeri alkalommal 200 milligrammnál többet nem érdemes fogyasztania, ezt azonban naponta többször is megismételheti. Nagyobb a C-vitamin-szükséglete a dohányzó vagy beteg embernek, a várandós nőnek, valamint az intenzíven sportolónak.

Tablettával vagy étellel?

Ha valaki megelégszik napi 200 mg C-vitamin-bevitellel, akkor azt átgondolt táplálkozással még a téli hónapokban is tudja fedezni zöldséggel-gyümölccsel is. Ez körülbelül napi 3-4 narancsot, 7-8 mandarint, 4-5 kivit, másfél zöldpaprikát, 15 dkg fekete ribizlit, 4 citrom frissen facsart levét jelenti (természetesen külön-külön, azaz ezt nem kell mind elfogyasztani). Almából viszont már 40-et kéne enni ahhoz, hogy összejöjjön a 200 milligramm. (A weben található különféle C-vitamin-táblázatok adatai között egyébként akadnak nagy eltérések, amely megnehezíti a C-vitaminban ideális táplálkozás megtervezését.)

Napi 2-3 pohár csipkebogyótea körülbelül 70-100 mg C-vitamint jelent, ha a tea optimálisan van elkészítve, azaz a csipkebogyót hideg vízben áztattuk, és nem tettük ki hőkezelésnek.

Itt is el lehet mondani: a zöldségekkel-gyümölcsökkel bevitt C-vitamin mellett szól – minden más vitaminhoz hasonlóan -, hogy mellettük olyan anyagokat is elfogyasztunk, amelyek segítik a vitamin hasznosulását.

Ha valaki ennél nagyobb mennyiségű C-vitamint akar a téli hónapokban fogyasztani, az egészítse ki az étrendjét C-vitamin-tartalmú tablettákkal, porokkal, megfontolva a fent leírtakat.

A téli fogínyvérzés a C-vitamin-hiány jele

Tévhit, hogy a C-vitamin gyógyítja a megfázást, influenzát, ám az immunrendszert erősítve közvetve segítheti a betegségek megelőzését.

Az alacsony C-vitamin-szintről ezen túl kimutatták, hogy növeli a magas vérnyomás, érelmeszesedés, stroke, daganatos betegségek, epehólyag-betegségek kockázatát. (Ez viszont nem azt jelenti, hogy megadózisú C-vitaminnal ezek a betegségek megelőzhetők.)

A C-vitamin fontos szerepet játszik a csontok, porcok, inak, hajszálerek felépítésében is. Védi a fogakat és a fogínyt, hozzájárul a vas felszívódásához és egyes hormonok termeléséhez. Szerepe van továbbá a fertőzések elleni védekezésben és a sebgyógyulásban is.

Egyes gyógyszerek befolyásolják a C-vitamin hasznosulását, ilyen például az aszpirin, a fogamzásgátlók, egyes véralvadásgátlók, antibiotikumok.

Tartósan 1000 mg-nál nagyobb adagot csak háziorvossal való konzultáció után kezdjünk szedni, mert a megadózisok növelhetik a vesekő kialakulásának kockázatát.

 

origo.hu

Sokkal drágább lesz a családoknak az ingyenes készpénzfelvétel

Sokkal drágább lesz a családoknak az ingyenes készpénzfelvétel

atm

Kezd valósággá válni a kormány ötlete, amivel a banki költségeket a lehető legpopulistább módon próbálják meg csökkenteni. 150 ezer forintig ingyenes lehet a készpénzfelvétel az ATM-eknél – derült ki egy kiszivárgott törvénytervezetből. A jelenlegi bankszámlákat vizsgálva viszont azt látjuk, hogy ez az intézkedés valószínűleg egyáltalán nem tenné olcsóbbá a bankolást. Sőt a családokat a készpénz használatára kényszerítheti, ami kevésbé biztonságos és a megtakarítást is nehezíti. Pénzcentrum.hu vélemény. 

Az átlagfizetésnek megfelelő, vagyis havi közel 150 ezer forintos összegig ingyenessé tennék a havi kétszeri készpénzfelvételt kormánypárti politikusok – értesült a hvg.hu tegnap. De ha csak ennyi lesz a szabályozás, félő, hogy más költségek növekedésével ráfizetnek a családok.

Hiszen már most is vannak számlacsomagok, melyek ingyenes készpénzfelvételt kínálnak, mégis ezek adrágábbak átlagos használat mellett. Csak a jövedelmező ügyfelek kaphatnak ekkora kedvezményt a bankoktól.  A K&H például kínál olyan számlacsomagot, ami megfelel a kormány igényeinek, de ennek is a feltétele a 150 ezer forintos jóváírás vagy a 750 ezres megtakarítás. Így az átlag alatt keresőknek nem elérhető ez a bankszámla sem – derült ki a BankRáció.hu bankszámla-kalkulátorából.

 

Nem véletlenül drága vagy feltételhez kötött a készpénzfelvétel, hiszen az elektronikus utalással szemben sokkal költségesebb. Az ATM fenntartása, feltöltése, őrzése, biztosítása mind a bankokat terheli, amire még jön a 6 ezrelékes tranzakciós illeték. Amikor ingyenes lesz a készpénzfelvétel, értelemszerűen máshol szedik be ezeket a költségeiket a bankok a kevésbé jövedelmező ügyfelektől. Az elektronikus fizetés drágulása még inkább a készpénz felé tereli az ügyfeleket, így tovább drágulnak a csomagok. Nem csak a 90-es évekbe visz tehát minket a kormány ötlete, de a napi bankolást is drágítja. Ráadásul épp a szegényebb családok számára, akiknek mindenképp szüksége van bankszámlára. A jó ügyfelekért dúl a harc a bankok között, ők még a tranzakciós illetéket is megúszták: Ő tényleg nem fizeti meg az új adót >>

Hasonlítsuk össze a fenti csomagokat azokkal, melyek tranzakciós díjat számolnak fel a készpénzfelvétel után. Rögtön rájöhetünk, nem jelent óriási megtakarítást a ma még átlagosnak nevezhető költés mellett az ingyenes készpénzfelvétel. Legtöbbnél vagy a csomagdíjban vagy az utalások költségein keresztül kifizetjük azt, amit a tranzakciós illeték jelentene.

A BankRáció.hu-n részletesen is kereshetsz a bankszámlák között és kiválaszthatod a számodra legjobbat. 
Ha a készpénznek nem lesz alternatívája, természetes, hogy mindenki szinte a teljes fizetését kiveszi 2 részletben és próbál minél kevesebbszer utalni, kártyával fizetni vagy más banki szolgáltatást igénybe venni. Ezzel együtt egyre kevésbé lesz lehetőség a megtakarításra is, hiszen már sokkal kisebb az esélye, hogy betétbe vagy akár állampapírba kerül a fizetésünk egy része a pénztárcákból.

Az egyéni költségek és elmaradt kamatok mellett a társadalom terhe is nagymértékben nő a készpénzhasználat terjedésével. A készpénzt elő kell állítani, pótolni, könnyebben ellopják és elveszik. Mindemellett a betétekből hiányzó összeget nem lehet kihitelezni, ami a gazdaságból hiányzik majd. A munkahelyteremtés és annak megtartása kerül egy kicsivel megint nagyobb veszélybe.

MVK Zrt.- A megbízható útitárs

Fotópályázatot hirdet az MVK Zrt.

Szeret fotózni? Tetszik Önnek az új Škoda villamos? Induljon Ön is fotópályázatunkon! Itt a lehetőség, hogy Ön is kipróbálja magát az MVK Zrt. fotópályázatán, melyen értékes nyereményekért szállhat harcba.
Fotópályázatot hirdet az MVK Zrt.

MVK fotópályázat

Az MVK Zrt. fotópályázatának témája:
Az új Škoda villamos

A fotópályázat időtartama:
2013. szeptember 20. – 2013. december 2.

Az MVK Zrt. fotópályázatának díjai:
I. díj – 25 000 Ft értékű ajándék
II. díj – 10 000 Ft értékű ajándék
III. díj – 5 000 Ft értékű ajándék
MVK Zrt. különdíj

A képeket ide várjuk az aláírt nyilatkozatokkal együtt:
mvkfotopalyazat@gmail.com

A pályázat beküldésekor kérjük, adják meg nevüket és telefonszámukat. Pályázni csak saját készítésű képpel lehet, ezért a pályázóknak a beküldött képekhez mellékelniük kell a honlapunkról (https://www.mvkzrt.hu/letoltheto-anyagok/ Az új Skoda villamos c. fotópályázat dokumentumai) letölthető nyilatkozatot a képek eredetéről. Az ALÁÍRT nyilatkozatot a megadott e-mail címre beszkennelve kérjük elküldeni. A szerzői jogok megsértése azonnali kizárást von maga után.

A képekkel kapcsolatos követelmények és tudnivalók:
A képeket digitális formátumban (jpeg, tiff) legalább 3MP vagy 300 dpi minőségben várjuk. Egy pályázó legfeljebb 5 darab fényképpel nevezhet.

A pályázók a képek beküldésével hozzájárulnak, hogy képeiket az MVK Zrt. a fotókiállításon, illetve későbbi kiadványaiban, rendezvényein, honlapján és facebook oldalán is felhasználja. A szervező fenntartja a jogot, hogy amennyiben a pályázatra beérkező fotók nem felelnek meg az alapvető minőségi és tartalmi követelményeknek, úgy díjakat nem oszt ki és kiállítást sem szervezi meg.

Eredményhirdetés:
Az eredményhirdetés, a kiállítás és a díjak átadása decemberben lesz, a pontos időpontjáról a résztvevőket e-mailen értesítjük. A kiállításra kerülő pályamunkák az MVK Zrt. honlapján és facebook oldalán is fellelhetőek lesznek.

Minden pályázónak eredményes munkát kívánunk!

Fénykép: Fotópályázatot hirdet az MVK Zrt.

Szeret fotózni? Tetszik Önnek az új Škoda villamos? Induljon Ön is fotópályázatunkon! Itt a lehetőség, hogy Ön is kipróbálja magát az MVK Zrt. fotópályázatán, melyen értékes nyereményekért szállhat harcba.
Fotópályázatot hirdet az MVK Zrt.

MVK fotópályázat

Az MVK Zrt. fotópályázatának témája:
Az új Škoda villamos

A fotópályázat időtartama:
2013. szeptember 20. - 2013. december 2.

Az MVK Zrt. fotópályázatának díjai:
I. díj - 25 000 Ft értékű ajándék
II. díj - 10 000 Ft értékű ajándék
III. díj - 5 000 Ft értékű ajándék
MVK Zrt. különdíj

A képeket ide várjuk az aláírt nyilatkozatokkal együtt:
mvkfotopalyazat@gmail.com

A pályázat beküldésekor kérjük, adják meg nevüket és telefonszámukat. Pályázni csak saját készítésű képpel lehet, ezért a pályázóknak a beküldött képekhez mellékelniük kell a honlapunkról (https://www.mvkzrt.hu/letoltheto-anyagok/ Az új Skoda villamos c. fotópályázat dokumentumai) letölthető nyilatkozatot a képek eredetéről. Az ALÁÍRT nyilatkozatot a megadott e-mail címre beszkennelve kérjük elküldeni. A szerzői jogok megsértése azonnali kizárást von maga után.

A képekkel kapcsolatos követelmények és tudnivalók:
A képeket digitális formátumban (jpeg, tiff) legalább 3MP vagy 300 dpi minőségben várjuk. Egy pályázó legfeljebb 5 darab fényképpel nevezhet.

A pályázók a képek beküldésével hozzájárulnak, hogy képeiket az MVK Zrt. a fotókiállításon, illetve későbbi kiadványaiban, rendezvényein, honlapján és facebook oldalán is felhasználja. A szervező fenntartja a jogot, hogy amennyiben a pályázatra beérkező fotók nem felelnek meg az alapvető minőségi és tartalmi követelményeknek, úgy díjakat nem oszt ki és kiállítást sem szervezi meg.

Eredményhirdetés:
Az eredményhirdetés, a kiállítás és a díjak átadása decemberben lesz, a pontos időpontjáról a résztvevőket e-mailen értesítjük. A kiállításra kerülő pályamunkák az MVK Zrt. honlapján és facebook oldalán is fellelhetőek lesznek.

Minden pályázónak eredményes munkát kívánunk!

A nyomozó ügyészség kizárását kérte a zsolcai jegyző

A nyomozó ügyészség kizárását kérte a zsolcai jegyző

birosagmolotov120319_csl3_thumb

Folytatódott a vesztegetéssel meggyanúsított felsőzsolcai jegyző büntetőügye a Miskolci Törvényszéken. 2011. márciusi őrizetbe vételekor öt bűncselekménnyel gyanúsították meg, melyek száma tizenegyre emelkedett a nyomozás során.

Két köztisztviselő, a felsőzsolcai jegyző és aljegyző ellen indult nyomozás a Miskolci Nyomozó Ügyészségen 2011-ben. Vesztegetés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás gyanúja merült fel, az üggyel kapcsolatban a két vezető mellett egy harmadik hivatalnokot is közokirat-hamisítással gyanúsítottak meg.

A tizenegy meggyanúsítás nem azt jelenti, hogy ennyi bűncselekmény történt. A nyomozóhatóság rendelkezésére álló információk szerint például két autókereskedő cég is rendszeresen fizetett a hivatalvezetőnek az autók gyors, problémamentes átírásáért.

Telephely engedély kiadást is „megolajoztak”, de a vádirat szerint a 2010-es nagy árvíz után elrendelt rágcsálóirtással kapcsolatban is komoly összeget fizettek vissza. A víz levonulását követően, a nyúlgátak elbontása után a kiürített homokos zsákok – amelyek veszélyes hulladéknak minősülnek – elszállításával kapcsolatban is korrupciót gyanítottak a nyomozók.

A nyomozati szakasz lezárultával bírósági szakaszba került az ügy, a nyári, ítélkezési szünet után pedig hétfőn reggel, a Dósa Ágnes vezette bírósági tanács folytatta az S. Zoltánné ellen hivatali vesztegetés miatt indult büntetőügyet.

A szeptember 23-án tartott tárgyaláson a bíróság az ügyben eddig keletkezett iratokat ismertette. A tárgyaláson az első-, valamint másodrendű vádlottak és védőik a teljes Miskolci Nyomozó Ügyészség kizárására irányuló indítványt nyújtottak be. A bíróság december 9-én és 11-én folytatja a tárgyalást, szintén iratismertetéssel, azt követően pedig perbeszédek és határozathozatal várható az év végéig.

H. I.

Minap.hu