Archive for: június 2013

Magánvagyonokra tör a korlátlan hatalom

Magánvagyonokra tör a korlátlan hatalom

Szerző: Nehéz-Posony Márton

Ami csak az alkotmányos fékek és ellensúlyok lebontásával indult, most már nyíltan a magántulajdon semmibe vételében csúcsosodik ki. A kormányzó párt – igaz, egyelőre csak egy egyéni képviselői indítvány formájában – ismét módosítaná a kisajátítási törvényt, s ebben kimondaná: magántulajdonban lévő ingatlan kisajátítható akkor is, ha valamelyik közjogi méltóság elhelyezése érdekében van rá szükség.

Alig száradt meg a tinta a kisajátításról szóló törvény legutóbbi módosításán, amely lehetővé tette, hogy akár kormányrendelet alapján elvonják valakinek a magántulajdonát, a friss javaslat egyenesen az állami nagyzolásnak kíván teret engedni a magántulajdon rovására. A szöveg kisajátítási célként nevesíti az országgyűlési képviselők és egyéb közjogi méltóságok és hivataluk elhelyezését is.

A kisajátítás, azaz a magántulajdon kényszerű elvonása egy alkotmányos jogállamban szükségképpen kivételes, mert minden alkotmányos jogállam magától értetődően tiszteletben tartja a magántulajdon szentségét.

A kivételesség érdekében a törvény tételesen felsorolja azokat a célokat, amelyek miatt a kisajátítás megtörténhet. Ezek jellemzően olyan célok, amelyekről viszonylag könnyen igazolható, hogy megvalósításuk ténylegesen a közösség érdekét szolgálja (például a honvédelem, a környezetvédelem, az energiaellátás), és ha az adott ingatlan nem kerülne az állam tulajdonába, akkor a közösség ezen érdeke valóban veszélybe kerülne (ami adott esetben komoly biztonsági kockázattal járna). De ha ez a cél igazolhatóan fennáll, akkor is további feltételeknek kell teljesülniük a kisajátításhoz (amely egyébként is csak azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett történhet).

Ha ez így megy tovább, hamarosan mi is odébb költöztethetjük a házunkat

Ilyen feltétel, hogy a közérdekű cél megvalósítása a tulajdonjog elvonása nélkül (például valamilyen használati jog útján) nem valósítható meg, ugyanakkor a tulajdonos az állam által kínált feltételekkel nem kívánja értékesíteni az ingatlanát, kizárólag ezen az ingatlanon valósítható meg a cél, és mindezek mellett is a közösségi cél előnyei jelentősen meghaladják a tulajdonjog elvonásával okozott kárt.

Új önálló kisajátítási célként nevesítené tehát a közjogi méltóságok és hivataluk elhelyezését a most benyújtott módosítás. Ez azt jelenti, hogy az előterjesztő felfogása szerint a közjogi méltóságok és hivataluk elhelyezése olyan súlyos közérdek, amely csak bizonyos ingatlanokban valósítható meg, amelyeket, ha a tulajdonos nem ad magától, el kell venni tőle.

Ha tehát például az Országgyűlés hivatalvezetője kinéz magának egy villát a Rózsadombon vagy az Andrássy úton, és úgy gondolja, hogy csakis ez az épület lenne alkalmas a méltóságok és a hivatal elhelyezésére – mert ugyan a szomszéd épület eladó, van is benne elegendő helyiség, de mégsem kellően reprezentatív –, akkor bizony a kinézett ingatlan tulajdonosa jobban teszi, ha nem akadékoskodik. Ráadásul ebben az esetben (hasonlóan a kormányrendeletben is meghatározható kiemelt beruházásokhoz) a fenti utolsó feltételt, a közérdek és a magánérdek egymáshoz való viszonyát nem is kell mérlegelni.

A hatalom gátlástalansága immár egyre nyíltabban a magánvagyonokra tör. Kíváncsiak vagyunk, hogy a jövőre már csak 200 fős Országgyűlés képviselőinek és hivataluknak elhelyezésére miért nem elegendő a már meglévő épületegyüttes, ki és melyik épületet nézte ki magának. A választók immár nem legyinthetnek, hogy ez őket nem érinti: ma csak a Rózsadombon történik egy kis rablás, de a korlátok nélküli hatalom holnap már mindenkinél kirámolhatja a hűtőszekrényt is.

(címlapkép: deviantart.com)

forrás:hvg.hu

Menekülnek az uszályok a Dunáról

Menekülnek az uszályok a Dunáról

Azért a víz az úr.

Szlovákiában már lezárták a Dunát, és piaci szereplők szerint holnap estére már Budapesten is elrendelik majd a hatóságok a „kíméletes hajózást”, a vízijárművek lényegében csak araszolhatnak a folyón. A parttól a lehető legnagyobb távolságban kell haladniuk, különösen figyelniük kell arra, nehogy lekaszálják a magas vízállás miatt közelebbre került áramvezetékeket, a lehető legkisebb hullámkeltéssel manőverezzenek.

Az óvatos üzemmód elrendelése azonban már alig fogja zavarni a Dunán uszályozó teherhajósokat, ugyanis már most is olyan a helyzet a gyakorlatban, hogy se fel, se le nem tudnak menni a folyón. „Most már csak két dolgot tehetnek a teherhajósok: kihúzódnak valamelyik lekötő kikötőbe, vagy menekülnek” – fogalmazott lapunknak Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke. Az uszályokat – a több tonnás rakománnyal együtt – muszáj letenniük a csendesebb csepeli, újpesti vagy dunaújvárosi kikötőkbe, ugyanis egy uszadékfa is leakaszthatja ezeket a hajókról. A hajók pedig kikötnek a parton vagy lehorgonyoznak.


Fotó: MTI

Felfelé (árral szemben ) már nem lehet menni, mert ha teljes gőzre állítják a motort, akkor is csak egyhelyben állnának. Lefelé még lehet menekülni, de nagyon azért nem érdemes, mert előbb-utóbb eljutnak egy hídig, ami alatt már nem férnek át a magas vízszint miatt. Aki tehette, már elindult – érzékeltette a hajók helyzetét Szalma Botond. Saját cége, a hat saját hajóval teherszállító Plimsoll minden egyes napi állással 8-10 ezer eurót (2,5-3 millió forintot) bukik.

Szerinte pár napon belül amúgy a teljes hajózási zárlatot is elrendelik a Duna magyarországi szakaszán. „Nagyon sok a víz – magyarázta –, az üzlet teljesen megállt, mindenki csak azzal foglalkozik, hogy a vevői dühét csillapítsa és a veszteségeit számolgassa.”

Szárnyashajó helyett jó lesz busszal?

Az embereket szállító hajójáratok jelentős részét már most törölte a Mahart Passnave Zrt. A Budapest–Bécs szárnyashajóra vett jegyek boldogtalan tulajdonosait busszal juttatják el Bécsbe június 6-ig, az esztergomi és szentendrei kirándulóhajók pedig határozatlan ideig nem járnak. Június 8-ára volt tervezve egy solti szárnyashajós kirándulás, ám azt is elmosta a víz. Június 8-án és 9-én sem lesz még szárnyashajó Esztergomba és Visegrádra. A zenés-táncos sétahajózásról és margitszigeti sétahajózásról is határozatlan időre lemondhatunk.

forrás:hir24.hu

E-útdíj Megjelent a rendelet, itt vannak az útdíj tarifák

Megjelent a rendelet, itt vannak az útdíj tarifák

 

MTI
2013. május 31. 20:57
 e_utdij
A nemzeti fejlesztési miniszter a pénteki Magyar Közlönyben közzé tette a használatarányos útdíj – e-útdíj – tarifáját, valamint azoknak az utaknak a jegyzékét, amelyek július 1-től használatarányosan lesznek fizetősek a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű, tehergépkocsik számára. Ugyancsak rendeletben szabályozták a nemfizetés szankcióit.

A kilométerenként fizetendő díj az út jellegétől, a jármű tengelyszámától, továbbá a motorjának a környezetvédelmi besorolásától függ.

A kéttengelyes kocsi a gyorsforgalmi úton 49,90, míg a főúton 21,23 forintért haladhat egy kilométert. A háromtengelyes teherautónál 70,02 és 36,75 forint, a négytengelyes kamionnál pedig 108,38, illetve 67,60 forint a tarifa.

A “C” környezetvédelmi kategóriás két- és háromtengelyes járműveknél 1,15, míg a négytengelyeseknél 1,2 a szorzó.

A “B” környezetvédelmi besorolású motorral rendelkező kocsiknál az üzembentartók a két és háromtengelyesek 0,85-ös, míg a négytengelyesek 0,8-as szorzóval kalkulálhatnak.

Az útdíjtörvény szerint fizetni az elemi útszakaszok után kell. Az autópályáknál, autóutaknál és főutaknál is ez praktikusan a két lehajtó közti távolságot jelenti. A rendelet melléklete valamennyi díjköteles útra közli az elemi útszakaszok kilométer-szelvényeit, az elemi útszakaszok hosszát és az azokért fizetendő alapdíjat, mindhárom tengelyszámra külön-külön.

Aki nem, vagy nem a kellő összegű e-útdíjat fizeti és az ellenőrzésnél ez kiderül, akkor bírságot kell fizetnie, viszont a jogosulatlan úthasználatért 24 órán belül nem szabható ki újabb bírság – egyebek mellett ezt tartalmazza a közlönyben megjelent rendelet.

A 24 órás tilalmi terminus július 1-től augusztus végéig lesz hatályban. Szeptember 1-től már az első jogosulatlan úthasználatot követő 8 órán túl is újra bírságolhatja a hatóság az üzembentartót. Ugyanez vonatkozik a jármű vezetőjére is, amennyiben ő felel a jogosulatlan úthasználatért.

A rendelet melléklete közli a bírságok mértékét is. Az e-útdíj törvény – amely szintén a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg – három csoportra osztja a jogosulatlan úthasználókat. Az elsőbe azok tartoznak, akik az útszakasz használata előtt nem váltottak viszonylati jegyet, illetve az útdíj szolgáltatóval nem kötöttek szerződést. Az utóbbi a fedélzeti eszköz használatát jelenti.

A második csoportba azok a jogosulatlan úthasználók tartoznak, akik a kelleténél alacsonyabb díjkategória szerint használják az utat. Végül a harmadik csoport tagjai azok, akik a fedélzeti eszközt használják szabálytalanul.

A bírság a felsorolt három csoporthoz, illetve a teherautó tengelyeinek a számához igazodik. Például a négytengelyes kamion után, bármely vétséget is követte el annak a vezetője a felsorolt három közül, 110 ezer forint a bírság. Ha a járművezető személye nem deríthető ki, akkor az üzembentartó fizet ennyit. A háromtengelyes járműnél 90 ezer, a kéttengelyesnél 80 ezer forint.

Árvíz – Pintér: két megyében van rendkívüli árvízvédelmi készültség

Árvíz – Pintér: két megyében van rendkívüli árvízvédelmi készültség

Budapest, 2013. június 3. Pintér Sándor belügyminiszter (j) és Tarlós István főpolgármester az árvízi védekezésről tartott sajtótájékoztatón a Belügyminisztériumban 2013. június 3-án.Budapest, 2013. június 3. Pintér Sándor belügyminiszter (j) és Tarlós István főpolgármester az árvízi védekezésről tartott sajtótájékoztatón a Belügyminisztériumban 2013. június 3-án. – © MTI Fotó: Kovács Attila
Budapest, 2013. június 3., hétfő (MTI) – Két megyében, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében van rendkívüli árvízvédelmi készültség – jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

A tárcavezető hozzátette, a jelenlegi információk szerint az eddigi legnagyobb vízmagasság várható az árhullám levonulásakor.

Hangsúlyozta: a technikai és a humán erőforrás is rendelkezésre áll a védekezésre, négyóránként tájékoztatást adnak az embereknek, de ha lényeges vízszintemelkedés lesz, akkor akár óránkénti tájékoztatást is adhatnak.

Kiemelt célnak nevezte az emberi élet védelmét és megjegyezte: a katasztrófavédelem, a rendőrség és a honvédség mellett az önkéntesek, karitatív szervezetek segítségére is számítanak.

A későbbiekben várhatóan hajózási tilalmat léptetnek életbe és a közlekedést is korlátozzák – vetítette előre a belügyminiszter. Szólt arról is: számításaik szerint 18-20 nap múlva hagyja el az ár az országot.

Tarlós István főpolgármester azt jelentette be, hogy kedd reggel elkezdik lezárni az óbudai Királyok útja – Nánási út elsőrendű védvonal úgynevezett kapuit, és nem zárható ki, hogy az árhullám miatt kisebb evakuálásokra lesz szükség Csillaghegyen. Tájékoztatása szerint kedd délelőtt 10 órakor a közösségi közlekedést is leállítják ugyanitt, s arra kérte a területen belül parkolókat, hogy még hétfő este vigyék el onnan az autójukat.

Elmondta azt is, hogy megkezdték a homokzsákok kihordását a Margitszigetre is, és szerdán megkezdik a Margit híd védelmének kialakítását is.

A főpolgármester kitért arra: a főváros 8 méteres vízszintig önállóan el tudja látni a védekezési feladatokat, e magasság felett a katasztrófavédelem segítségét kérik.

Czunyiné Bertalan Judit, Komárom-Esztergom megye kormánymegbízottja arról beszélt, hogy kiemelten figyelik Komárom és Sződ térségét, ahol megkezdték a gátat erősítését és magasítását, továbbá a másik frekventált szakaszon, Tát és Esztergom térségében is megkezdték az előkészületeket.

Széles Sándor, Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja arról számolt be, hogy Vámosszabadinál várhatóan le kell zárni a határátkelőt, s felkészültek az utak és hidak védelmére.

Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója arról tájékoztatott: kedd reggel 8 órakor megkezdi a működését a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ. Korlátozzák a veszélyes anyagok szállítását, és fokozottan felügyelik a veszélyes üzemeket, kritikus infrastruktúrákat is – tette hozzá.

Balogh János, az országos rendőrfőkapitány helyettese, a Készenléti Rendőrség parancsnoka arról beszélt, hogy a rendőrség készen áll az árvízi helyzet kezelésére, s egyéb területekről csak végső esetben vonják el az állományt.

Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke jelezte: a katonai szervezeteknél elrendelték a készenléti szolgálatot, kedden 200 emberrel kezdik a gátak megerősítését.

Czirner József, az Országos Mentőszolgálat közép-dunántúli régiójának orvos igazgatója arról beszélt, hogy megerősítették a szolgálatot, s az esetleges útlezárások miatt megtervezték a kerülőutakat is.

Molnár Béla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója arról számolt be, hogy négymillió homokzsákkal és 4-5 ezer emberrel készülnek az árhullámra. A folyamatos csapadék miatt várhatóan kedvezőtlen irányba kell módosítani az előrejelzéseket, a legmagasabb vízszintet minden felső-dunai szakaszon eléri a víz. Közlése szerint a tetőzés péntekre-szombatra várható, de utána is fenntartják a figyelőszolgálatot.

Hoffmann Imre közfoglalkoztatási helyettes államtitkár bejelentette: eddig is 20 ezer közfoglalkoztatott vett részt a védművek karbantartásában, őket a védekezési munkálatokra is át tudják csoportosítani.

– MTI –

Gigabírság: ismeretlen szabály szedi áldozatait az autópályákon

Gigabírság: ismeretlen szabály szedi áldozatait az autópályákon


Nem árt résen lennie az Ausztriába utazóknak, egy a legtöbb magyar számára ismeretlen szabályozás miatt ugyanis akár 850 ezer forintos bírságot is rájuk sózhatnak.

A tavaszi hétvégék hagyományosan megmozgatják az utazni vágyókat: sokan időzítenek az előszezonra pár napos kirándulást, városlátogatást, túrát a környező országok valamelyikébe. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása szerint az elmúlt évben a hazai háztartások több mint 60 százaléka vett részt több napos üdülésen. A statisztikák szerint, míg a hosszabb üdülésekre a nyári hónapokban kerül sor, addig a tavaszi időszakban – különösen május-június hónapokban – a rövidebb városlátogatások, kirándulások, túrák a jellemzőek. A felmérések szerint 2012-ben az utazások jelentős része 1-3 éjszakás időtartamú volt. A legkedveltebb külföldi úti cél tavaly Ausztria volt, de Romániát és Olaszországot is sokan választották.

Az “IG-L” közlekedési jelzés titka

A tavaszi hétvégéken tehát egyre többen indulnak útnak autóval kikapcsolódni a szomszédos országok valamelyikébe. Sokan mennek Szlovákiába, Csehországba, Olaszországba vagy Szlovéniába kirándulni, de a legtöbben mégis Ausztriát választják. Az alpesi országba utazóknak nem árt azonban résen lennie, egy a legtöbb magyar számára a mai napig ismeretlen szabályozás miatt ugyanis akár 850 ezer forintos bírságot is rájuk sózhatnak.

 

Aki időről-időre felkeresi autóval nyugati szomszédunkat, vélhetően elgondolkodott már azon, vajon mit jelenthet az autópályákon és gyorsforgalmi utakon a sebességkorlátozás mellett időnként megjelenő “IG-L” jelzés. Nos, a válasz egyszerű: az “IG-L” átmeneti sebességkorlátozást jelöl az osztrák autópályákon, gyorsforgalmi utakon, és kemény bírságokat szabhatnak ki miatta. A  szabályozás célja az emberek, állatok, növények, földterületek védelme, megóvásuk a káros környezeti hatásoktól, így a légszennyezéstől, a zajártalomtól. Mérsékelt sebességnél ugyanis alacsonyabb a fogyasztás és kevesebb üzemanyagból kevesebb káros kipufogógáz termelődik. Bár a szabályozás már több mint 10 éve hatályos, azonban a mai napig ismeretlen a legtöbb magyar számára.

KATTINTS! Ezen az interaktív térképen tájékozódhatsz az aktuális forgalmi változásokról

Tehát, ha az “IG-L” jelzést látjuk valamelyik osztrák útszakaszon, akkor a légszennyezési érték az adott területen túl magas. Ilyenkor tehát környezetünk megóvása érdekében kiemelten figyeljünk sebességünkre. De nem csak ezért érdemes lassítani. Amennyiben ilyen jelzés alatt lépjük át a megengedett maximum sebességet, akkor nem a sebességtúllépés miatt kell büntetést fizetnünk, hanem környezetkárosításért. A jogszabály szerint a környezetvédelmi bűncselekmény büntetési tétele viszont elérheti a 2 800 eurót (~850 ezer forint) is!

forrás Pénzcentrum.hu