Archive for: június 2013

Júliusban jönnek – pályán az első, születőben a második új villamos

Júliusban jönnek – pályán az első, születőben a második új villamos

 

pilsen_villamos_130603_ja_48.jpg

Minden helyi igénynek megfelel a Skoda által gyártott új miskolci villamos, és azok tesztelése is rendben zajlik – hangzott el azon a pilseni látogatáson, mely során Kriza Ákos, Miskolc polgármestere és Devecz Miklós az MVK első embere is kipróbálta a pilseni utcákon próbázó elsőként elkészült járművel. Ez, illetve a még készülő második prototípus júliusban érkezhet Miskolcra.

Arról korábban a minap.hu is beszámolt, hogy május közepén kezdte meg a gyári teszteket követően, a pilseni utcákon a próbafutást az új miskolci villamos első prototípusa. A tesztek egy részét ugyanis városi környezetben kell elvégezni a járművön, ezek egy részét a cseh városban végzi majd el, a többit pedig – a júliusi érkezést követően – a miskolci villamospályán.
– A pilsenieknek tetszik az új miskolci villamos, megnézik, fotózzák, feltűnést kelt, bízunk benne, hogy Miskolcon is szeretni fogják majd, és mind a város, mint a városlakók igénye teljesül – mondta Zdenék Majer, a Skoda Transportation értékesítési alelnöke, hétfőn a plzeni gyár bejárása előtt tartott prezentáción.

pilsen_tajekoztato_130604_ja_2.jpg

Kriza Ákos, Miskolc polgármestere úgy fogalmazott, Miskolcon már mindenki nagyon várja a villamost, fokozott figyelem kísér minden olyan hírt, mely a járművek gyártásával kapcsolatos.
– Jómagam folyamatosan figyelemmel kísérem a másik két hazai villamosprojektet, a járműbeszerzésekről szóló híreket, és látva a háromféle járművet, elfogultság nélkül jelenthetem ki, hogy a Skoda által nekünk gyártott villamos a legszebb – mondta a városvezető.

A prezentációt Kriza Ákos polgármester és Devecz Miklós, az MVK Zrt. vezérigazgatója jelenlétében a Skoda vezetői, Zdenék Mayer, a Skoda Transportation értékesítési alelnök, Josef Bernard értékesítési igazgató és Václáv Trkovsky projektmanager tartotta. Elhangzott, Miskolc harmincegy új villamost rendelt meg, melyek – a miskolci igényeknek megfelelően – mind egyterűek, az utasok által teljes hosszában átjárhatók, teljesen légkondicionáltak, 100 százalékban alacsonypadlós villamosok lesznek.

pilsen_villamos_130603_ja_57.jpg

Az új miskolci 26THU3 típusú Skoda villamoson összesen 56 ülőhely van, de állóhelyekkel együtt összesen több mint háromszáz embert lesz képes szállítani (összehasonlítás képpen, a most futó legnagyobb villamosaink a Tátrák 48 ülőhellyel és 187 állóhellyel rendelkeznek, tehát valamivel több, mint 200 utast tudnak befogadni). A járművek gyártásakor speciális igény volt egyébként a nagy befogadóképesség (32.1 méter hosszú és 2.65 méter szélesek) , illetve a gyors utascsere – utóbbi érdekében a két oldalon összesen 12 ajtóval (8 dupla, 4 szimpla) rendelkeznek majd az új járművek. Az utasok mellett a járművezető is kiemelt biztonságban lesz, a vezetőfülkét úgy alakították ki, hogy nagyon jó a belőle a kilátás, illetve úgy lett kialakítva a jármű eleje, hogy esetleges baleseteknél elnyeli az ütközési energiát.

 Elsőként a második érkezik

A Skoda Transportation vezetői felelevenítettek minden olyan fontos pillanatot, ami a közbeszerzést követő miskolci aláírás óta megtörtént, így a tavaly történt internetes szavazást, az augusztusi előzetes típusengedély megszerzését is. Mint azt Václáv Trkovsky elmondta, 2012. októbere óta, vagyis az első prototípus gyártásának kezdetétől folyamatos az egyeztetés az MVK szakembereivel, idén februárban pedig az első kerékesztergával már megkezdték a karbantartáshoz szükséges eszközök leszállítását a megújult miskolci csarnokba (ahova fog még érkezni egyébként egyebek mellett számos pótalkatrész, homokfeltöltő-gép, villamos-mosó berendezés és karbantartó jármű is). Márciusban a Nemzeti Közlekedési Hatóság szakemberei szemlézték a gyártási folyamatot, míg májusban a pilseni utcákon is megkezdődtek a tesztek, eddig 2000 kilométert futott le ott az első prototípus.

pilsen_villamos_130603_ja_22.jpg

Mint arról beszámoltunk, júliusban érkezik Miskolcra az első két jármű, mégpedig a következő rend szerint: a jövő hónap első napjaiban szállítják a 2-es számú prototípust, az első azonban még marad egy kicsit a cseh város pályáján, majd július végén érkezik várhatóan hozzánk. A miskolci villamosvonalon – erről már szintén többször írtunk – összesen 10 ezer kilométert kell futnia (5 ezret az egyik, s ugyanannyit a másik irányban).
– Aztán augusztusban aztán megkezdődik a harmadik prototípus gyártása is, ennyire van lehetőség az előzetes típusengedélynek megfelelően. A sorozatgyártás a végleges típusengedély megszerzése után kezdődik meg, várhatóan novemberben (a típusengedélyt októberre várják az MVK és a Skoda szakemberei – a szerk.) – mondta Václáv Trkovsky kiemelve, hogy a sorozatgyártás megkezdése előtt minden esetleges észrevételt figyelembe vesznek.

pilsen_villamos_130603_ja_2.jpg

A további járművek aztán 2014. és 2015 februárja között érkeznek meg, de ezzel párhuzamosan már megkezdődik a járművezetők oktatása is, illetve az első jármű érkezésére megérkezik minden, a karbantartáshoz szükséges felszerelés, melyet egyébként 2017-ig, a szerződésnek megfelelően a Skoda szakembergárdájának vezetésével végeznek.

Minden igénynek megfelel

pilsen_villamos_130603_ja_7.jpgA bemutatót követően a Skoda vezetése bemutatta a pilseni gyárcsarnokot, azonban atavalyi látogatástól eltérően most már miskolci járművet is látható volt: a kettes prototípust – ahogy a gyárban dolgozók mondják – éppen akkor keltették életre (ez nagyjából annyit tesz, hogy az elektromos berendezéseket üzemelték be).

Az első elkészült villamossal aztán közelről is megismerkedhetett a miskolci delegáció, Kriza Ákos polgármester, Devecz Miklós, az MVK Zrt. vezérigazgatója a Skoda vezetésével együtt utazott egy kört Pilsen utcáin (igaz az eredeti terveken módosítani kellett, a Csehországban pusztító árvíz ugyanis elöntötte a város több pontját). A villamosozás előtt a pilseni közlekedési társaság telephelyén néhány helyi villamostípust is bemutattak, köztük azt is, amely először járt a város utcáin

A villamosra a minap.hu munkatársai is felülhettek, tapasztaltak, tapasztaltunk. Az első, ami mindenkinek feltűnt, a járművek a jelenleg Miskolcon futóknál jóval tágasabbnak tűnnek, illetve azoknál sokkal csendesebben siklanak, még a miskolcinál rosszabb állapotú, felújítás előtti pályaszakaszokon is, illetve, hogy a kanyarokban egyáltalán nem csikorognak a kerekek. Nagyon kedvező a belső elrendezés és a tervezők látszólag mindenkire gondoltak, az ülő és állóhelyek mellett van hely babakocsinak, kerékpárnak, kerekesszéknek is kialakítva. A jármű iránt egyébként nagy volt az érdeklődés, a MiskolcTV és a minap.hu munkatársai mellett helyi újságírók, fotóriporterek is megjelentek.

pilsen_villamos_130603_ja_82.jpg

Kriza Ákos, Miskolc polgármestere az utazást követően elmondta, bár korábban ő maga is látta a villamosról készült képeket, videókat, öröm volt felülni a járműre, mint mondta, úgy érzi, hogy a Skoda tényleg tökéleteset alkotott.
– Ahogy mentünk végig a városon, a pilseniek elragadtatással villamost, és már hallottam híreket, hogy sokan érdeklődtek, hogy náluk mikor lesznek ilyen szép járművek. Hát jelentem, nekünk miskolciaknak már van. Amint „hazaérkezik” az első két jármű, szeretnénk azokat a lehető leghamarabb mutatni a miskolciaknak – tette hozzá Kriza Ákos.

pilsen_villamos_130603_ja_93.jpg
A képen balról-jobbra: Bitter Tibor, Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. vezérigazgató-helyettes, Filip Snášel, Skoda Transportation a.s. kommunikációs menedzser, Vaclav Trkovsky, projektmenedzser, Zdenék Majer értékesítési alelnök, Kriza Ákos, Miskolc polgármestere, Devecz Miklós, Miskolc Városi Közlekedési Zrt. vezérigazgató. 

Amint arról beszámoltunk, Zdenék Majer, a Skoda elnökhelyettese a napokban úgy nyilatkozott Miskolc új villamosairól: a Skoda 26T villamos a cégnek olyan zászlóshajója, mint a Skoda autógyárnak a Superb limuzin.
– A járművel minden egyes szegletében igyekeztünk úgy megtervezni, hogy Miskolcon minden igénynek megfeleljen. Eddig csak pozitív tapasztalataink vannak, a helyiek tényleg szeretik, a miskolci delegáció tagjainak tapasztalatai is bíztatóak, de ami ugyanilyen fontos, a tesztek során is minden rendben van – zárta Zdenék Majer.

Tajthy Ákos
Fotó: Juhász Ákos

Forrás Minap.hu

Ahol két nap múlva minden víz alatt lehet

Ahol két nap múlva minden víz alatt lehet

A Szigetközben homokzsákok ezreit kell megtölteni. A védekezést segíti a véletlen is, az, hogy a töltések építését, bővítését és megerősítését szolgáló munkák évekig tartó csúszás után nemrég kezdődtek el. Így ha erős gát nincs is, de legalább vannak erőgépek, akik segítenek a helyieknek. És van polgármester két infarktus után, és vannak mindenhonnan odavezényelt vízügyesek, helyismeret nélkül. És van a remény, remény a centiméterekben, amik tizenegy éve segítettek, és talán most is fognak. egy évek óta halogatott
Címkék

árvíz, árvízvédelem, áradás, mecsér, szigetköz

Négy lapát homokot tesznek egy zsákba Mecséren, négy nagy lapátot, vagy öt kicsit, a lényeg, hogy ne legyen az túl nehéz, meg lehessen még emelni. Két ember tölti a zsákokat. Az egyik a zsák száját tartja, a másik lapátol, aztán az első a halom tetejére dobja a zsákot és kezdik elölről. Kedd délelőtt van. Estére tizenháromezer zsákot kell megtölteni.

A falu szélén állunk, az emberek néha abbahagyják a munkát, és fújnak egyet.

– Azt mondják, a szentpáliak már összekészítették a bútorokat is, mert kitelepítik őket – mondja egy bajuszos, őszhajú férfi.

– Ezt meg kitől hallotta?

– A kocsmában mondták.

– Fél?

– Dehogy félek. Csak, tudják, a víz nem játék.

Mert Mecsér árvízre készül. Kedd délután a rendőr már senkit nem enged a faluba, a kocsmától pár lépésre a tűzoltók az irányítótörzs sátrát építik, földszállító teherautók jönnek-mennek az úton.

– Nem hazudok, reggel óta vagy kétszázharminc telefonhívást kaptam – mondja a polgármester, Csaplár Zoltán, és hangjában érezni a feszültséget. – Akkora itt most a kapkodás, hogy a bejárásra még csizmát is elfelejtettem húzni, úgy mentem körbe, félcipőben.

Pedig nem kellene rohangálnia a polgármesternek. Hatvanhét éves múlt, kétszer kapott hátsófali infarktust. Az elődje Gerhard Zoltán is infarktusban halt meg négy éve, ráadásul épp, amikor a töltést építette. Tudja ezt Csaplár is, de mit csináljon. Vészhelyzet van, az utóbbi évszázad talán legnagyobb árhulláma vonul végig Európán. Passau víz alatt van, és Bécs szórakozó negyedének egy részét elöntötte a Duna, amely most Magyarországot fenyegeti.

Hétfőn döntöttek a rendkívüli védekezés megkezdéséről Mecséren, nem sokkal később pedig megjelentek az önkénteseket toborzó falragaszok. Most ötvenen dolgoznak a falu árvízvédelmén, de a nagyobb baj elhárításában a helyieket az is segíti, amire a legkevésbé számítottak: a véletlen.

Évek óta tervezik ugyanis az itteni töltések építését, bővítését és javítását célzó Duna projektet, amelyet végül hosszú késlekedés után egy hónapja kezdtek el. A kivitelező felvonultatta a teljes gépparkját, teherautók, markolók kezdtek dolgozni a környéken. Most, hogy fenyeget az ár, ugyanezek a markolók építik az ideiglenes töltést.

– Ha mi nem lennénk, a helyiek most nagyon megégetnék magukat – mondja Kovács Ferenc művezető. – Tudják, mikor ért volna ide ez a sok munkagép időre? Soha.

Ha átutazik az ember a Szigetközön, nem gondolná, hogy két napon belül itt szinte minden víz alatt lesz, lehet. Szemerkél ugyan az eső, kicsit fúj a szél, a mosoni Duna-ág is magasabb a kelleténél, de mindez a legkevésbé sem tűnik veszélyesnek. Kunsziget alatt, a töltésről ráadásul nem látni a Dunát, pedig ott van az, csak valahol messze, a fák takarásában.

Egyelőre minden nyugodt, és el kell telnie egy pillanatnak, hogy észrevegyük a töltés tetején a tűzoltókat. Harmincan lehetnek, a szokásos térdig érő kabátot viselik, egyikük fején még a sisak is ott van: homokzsákot pakolnak. Két sor zsák van már a töltés tetején, a fák közül néha egy szállítógép jön elő, és hozza az újakat. A tűzoltók a környékről érkeztek, Mosonszentmiklósról, Tétről, Abdáról, Lebenyből. Önkéntesek. Munkájukat sem egy helyi, hanem a szolnoki csatornaőr, Kovács Tibor vezényli.

– Az ország minden zugából idetrombitálták a vízügyi szakembereket – magyarázza. – Van, aki Debrecenből, vagy Szombathelyről érkezett, szinte azt sem tudjuk, hol vagyunk.

– Az bizony baj.

– Miért lenne. A gát az gát mindenütt, csak azt kell tudni, hogyan építsük meg. A többi nem számít. Ha nálunk van ár, a Tiszán, akkor meg majd az itteniek segítenek ki minket.

A töltéstől két kilométerre fekszik Dunaszentpál, idelátszik a házak teteje. A települést aszfaltút köti össze Dunaszeggel, amelyet a régiek még miseútnak hívnak, mert amikor a szentpáliaknak nem volt saját templomuk, a szomszédba mentek misét hallgatni. Az 1954-es nagy árvízkor ez az út is víz alá került. Dunaszentpált akkor körbevette a folyó, az állatokat a magasabb területekre hajtották, a nőket kiköltöztették, a faluban csak a férfiak maradtak. Most ezeknek a férfiaknak és nőknek az unokái adják kézről kézre a homokzsákokat.

– Mi van ebben, hogy ilyen dögnehéz? A Mikulás?

– Az, a nyári Mikulás. Na, csak adjad, adjad.

– De tényleg dögnehéz.

– A sör bezzeg könnyű volt este.

Valaki nevet, de valahogy tartózkodó ez a nevetés. Legutóbb 2002-ben volt itt nagyobb árvíz, akkor centimétereken múlt, hogy nem öntötte el a víz a falut. Az emlék még erős, amikor a folyó várható tetőzéséről kérdezősködünk, nem is mond senki pontos számot, csak annyit: 2002, meg negyven. Az pedig sok, nagyon sok. Ráadásul Dunaszentpál olyan, mint egy végvár a Szigetközben: ha elesik szabad az út Győr felé, hiszen arra lejt a föld.

Csütörtökiék háza előtt, ott, ahol a Magyar utca és a Duna utca találkozik, vagy harminc ember lapátolja kora reggel óta a homokot. Körben állnak, középen egy óriási homokkupac. Néhányan két napja nem alszanak, éppen csak hazatértek az esti műszakból, átöltöztek, aztán már jöttek is hajnalban ide, zsákolni.

– Én sem aludtam sokat az éjjel, csak forgolódtam, járt az agyam, mi lesz velünk. – meséli Szabó Károly polgármester. – Márpedig álmosan, vagy éberen, de vasárnapig ki kell tartanunk.

– Hány embere van?

– Akiket itt látnak, meg lejjebb, az a két tucat a Duna-parton. Aztán a vöröskeresztesek, meg a máltaiak, akik ételt, italt hordanak, a vízügyiseket pedig a községházán találják: épp tanácskoznak. Ja, és a gátépítő cég emberei.

– És ez elég?

– Remélem. Az embereket a munkahelyük elengedte, a bérüket ráadásul az állam fizeti, mert vészhelyzet van. Homok jön állandóan, zsákból az előbb kértem még húszezret.

A falu végén már magas a folyó. Két vízügyis érkezik, méregetnek, majd vonalakat húznak egy kerítés szélére. Itt tetőzik majd a Duna, legalábbis szerintük. Két piros hinta áll ki a vízből, a folyó az utat nyaldossa. Arrébb két férfi hűtőszekrényt cipel, menekítik a Strand büfét, ám Fódi Éva, az üzletvezető egyáltalán nem ideges. Megszokta, hogy rossz vendég a Duna: amióta átvette a büfét, évente legalább egyszer feljebb kell költöznie. Ideges viszont Peter Tischer, a szemben álló ház tulajdonosa. Pont mögötte emelik a nyúlgátat, ha jön a víz, az a néhány homokzsák, amit a teraszára tett, nem fogja megvédeni. Scheiße, mondja, és mert látjuk, hogy egyszerűen képtelenség megvédeni a házát, bólintunk. Scheiße, igen, az.

Szél fúj, ráhűl ilyenkor a kabát az emberre, hiába lapátol, hajlong, emel. Szemerkélni kezd az eső, majd eláll. Újabb traktor érkezik a Duna-partra, a pótkocsin fehér nejlonzsákokba töltött homokkal. Néhányan pakolni kezdenek. A traktor elmegy, visszajön, megint elmegy, és tudjuk, hogy ez így megy majd egész délután és este, itt hajlongnak, lapátolnak majd ezek az emberek, hisz nem mehetnek sehová, hisz nincs hová menniük.

A traktor közben visszaért, és két férfi a platóról adogatni kezdi lefelé a zsákokat.

Aztán csak rakják, rakják, hiába dögnehéz, de rakják.

Mert a víz nem játék.

Forrás:index.hu

Indul a gigaper a trafikpályázatok nyilvánosságáért

Indul a gigaper a trafikpályázatok nyilvánosságáért|

trafik
Címkék:információszabadság, trafiktörvény, trafikpályázat, Társaság a Szabadságjogokért

A Társaság a Szabadságjogokért jogi képviseletével hat szervezet, köztük az [origo] pert indít a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. ellen a trafik-pályázatok nyilvánosságáért.

 

A trafikpályázatok körüli botrány kirobbanásakor a a TASZ, az átlátszó.hu, az index.hu, a K-Monitor , az origo.hu és a Transparency International Magyarország úgy döntött, hogy az állami vagyon átláthatóságát ennyire súlyosan érintő tender kapcsán indokolt közösen fellépniük. Április 29-én közös adatigénylést adtunk be, amelyben az elbírálási szempontokra, a vesztes és győztes indulókra és pályázatokra, üzleti tervekre és az elbírálókra voltunk kíváncsiak. A kérésünket a minisztérium azzal utasította el, hogy “kizárólag a nyilvános pályázatok elbírálása során késtzített emlékeztetőben foglaltak, valamint a koncessziós szerződés azon tartalmi elemei minősülnek közérdekű adatnak, amelyek a nyilvános koncessziós pályázat kiírásának a részét képezik”.

A TASZ és az adatok nyilvánosságáért perelő szervezetek álláspontja szerint még ha ki is adják ezeket az emlékeztetőket, az elbírálási szempontok önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy megítéljük a pályázatok jogszerűségét, ezért bírósághoz fordultunk az adatok nyilvánosságáért. A per állásáról folyamatosan beszámolunk majd az [origo]-n.

A tender körül kialakult helyzetet tovább súlyosbítja az információszabadság törvény tervezett módosítása, mely jelentősen csökkenti a szóban forgó adatok nyilvánosságra kerülésének esélyét. Ez a módosítás a trafiktenderen túl általánosságban is súlyos korlátozását jelenti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjognak.

Forrás:origo.hu

Ingyenes Hirdetési lehetőség

Egy hónapig díjmentesen hirdethet oldalunkon, minden üzleti és lakossági felhasználó.

Érdeklődni Gergely Zsolt

06703125626

info@borsodinfo.hu

hirdetes

Emelkedett a víz, de nincs készültség

Emelkedett a víz, de nincs készültség

 

szinva_130603_fkcs.jpg

Az utóbbi időszak esőzései következtében láthatóan megemelkedett a Szinva és a Sajó vízszintje is, de az ÉKÖVIZIG tájékoztatása szerint jelenleg sehol nincs érvényben árvízvédelmi készültség térségünkben.

Csont Csaba, az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi osztályvezetője portálunknak elmondta: pénteken, a Sajó mentén elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a vízszintelmelkedés miatt, ezt ma délben feloldották, mivel a szlovákiai vízgyűjtő területeken nem hullott annyi csapadék, amely biztosította volna az árhullám utánpótlását. Mint megtudtuk, a Szinván és a Sajón – hétfőn délután – sehol nem volt árvízvédelmi készültség.

Hudák Andrea, a B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője arról tájékoztatott, hogy folyamatos kapcsolatban állnak a vízügyi szervekkel, figyelemmel kísérik az időjárási előrejelzéseket és a várható hidrometeorológiai helyzetet

szinva_130603_fkcs_3.jpg
A Szinva Diósgyőrben

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a települések több mint harmada veszélyeztetett ár- vagy belvíz miatt.
– A polgármesterek figyelmét felhívtuk a védekezésre való felkészülésre, a települések kijelölt közbiztonsági referenseivel napi kapcsolatban vagyunk. Rendkívül fontos, hogy az önkormányzatok időben, megelőzési céllal elvégezzék azokat a feladatokat, amelyekkel csökkentik a veszélyeztetést, mindenekelőtt a vízelvezető rendszerek és átereszek tisztítását – emelte ki a katasztrófavédelmi hivatalvezető.

Sz. S.
Fotó: F. Kaderják Cs.

Forrás:Minap.hu

Magánvagyonokra tör a korlátlan hatalom

Magánvagyonokra tör a korlátlan hatalom

Szerző: Nehéz-Posony Márton

Ami csak az alkotmányos fékek és ellensúlyok lebontásával indult, most már nyíltan a magántulajdon semmibe vételében csúcsosodik ki. A kormányzó párt – igaz, egyelőre csak egy egyéni képviselői indítvány formájában – ismét módosítaná a kisajátítási törvényt, s ebben kimondaná: magántulajdonban lévő ingatlan kisajátítható akkor is, ha valamelyik közjogi méltóság elhelyezése érdekében van rá szükség.

Alig száradt meg a tinta a kisajátításról szóló törvény legutóbbi módosításán, amely lehetővé tette, hogy akár kormányrendelet alapján elvonják valakinek a magántulajdonát, a friss javaslat egyenesen az állami nagyzolásnak kíván teret engedni a magántulajdon rovására. A szöveg kisajátítási célként nevesíti az országgyűlési képviselők és egyéb közjogi méltóságok és hivataluk elhelyezését is.

A kisajátítás, azaz a magántulajdon kényszerű elvonása egy alkotmányos jogállamban szükségképpen kivételes, mert minden alkotmányos jogállam magától értetődően tiszteletben tartja a magántulajdon szentségét.

A kivételesség érdekében a törvény tételesen felsorolja azokat a célokat, amelyek miatt a kisajátítás megtörténhet. Ezek jellemzően olyan célok, amelyekről viszonylag könnyen igazolható, hogy megvalósításuk ténylegesen a közösség érdekét szolgálja (például a honvédelem, a környezetvédelem, az energiaellátás), és ha az adott ingatlan nem kerülne az állam tulajdonába, akkor a közösség ezen érdeke valóban veszélybe kerülne (ami adott esetben komoly biztonsági kockázattal járna). De ha ez a cél igazolhatóan fennáll, akkor is további feltételeknek kell teljesülniük a kisajátításhoz (amely egyébként is csak azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett történhet).

Ha ez így megy tovább, hamarosan mi is odébb költöztethetjük a házunkat

Ilyen feltétel, hogy a közérdekű cél megvalósítása a tulajdonjog elvonása nélkül (például valamilyen használati jog útján) nem valósítható meg, ugyanakkor a tulajdonos az állam által kínált feltételekkel nem kívánja értékesíteni az ingatlanát, kizárólag ezen az ingatlanon valósítható meg a cél, és mindezek mellett is a közösségi cél előnyei jelentősen meghaladják a tulajdonjog elvonásával okozott kárt.

Új önálló kisajátítási célként nevesítené tehát a közjogi méltóságok és hivataluk elhelyezését a most benyújtott módosítás. Ez azt jelenti, hogy az előterjesztő felfogása szerint a közjogi méltóságok és hivataluk elhelyezése olyan súlyos közérdek, amely csak bizonyos ingatlanokban valósítható meg, amelyeket, ha a tulajdonos nem ad magától, el kell venni tőle.

Ha tehát például az Országgyűlés hivatalvezetője kinéz magának egy villát a Rózsadombon vagy az Andrássy úton, és úgy gondolja, hogy csakis ez az épület lenne alkalmas a méltóságok és a hivatal elhelyezésére – mert ugyan a szomszéd épület eladó, van is benne elegendő helyiség, de mégsem kellően reprezentatív –, akkor bizony a kinézett ingatlan tulajdonosa jobban teszi, ha nem akadékoskodik. Ráadásul ebben az esetben (hasonlóan a kormányrendeletben is meghatározható kiemelt beruházásokhoz) a fenti utolsó feltételt, a közérdek és a magánérdek egymáshoz való viszonyát nem is kell mérlegelni.

A hatalom gátlástalansága immár egyre nyíltabban a magánvagyonokra tör. Kíváncsiak vagyunk, hogy a jövőre már csak 200 fős Országgyűlés képviselőinek és hivataluknak elhelyezésére miért nem elegendő a már meglévő épületegyüttes, ki és melyik épületet nézte ki magának. A választók immár nem legyinthetnek, hogy ez őket nem érinti: ma csak a Rózsadombon történik egy kis rablás, de a korlátok nélküli hatalom holnap már mindenkinél kirámolhatja a hűtőszekrényt is.

(címlapkép: deviantart.com)

forrás:hvg.hu

Menekülnek az uszályok a Dunáról

Menekülnek az uszályok a Dunáról

Azért a víz az úr.

Szlovákiában már lezárták a Dunát, és piaci szereplők szerint holnap estére már Budapesten is elrendelik majd a hatóságok a „kíméletes hajózást”, a vízijárművek lényegében csak araszolhatnak a folyón. A parttól a lehető legnagyobb távolságban kell haladniuk, különösen figyelniük kell arra, nehogy lekaszálják a magas vízállás miatt közelebbre került áramvezetékeket, a lehető legkisebb hullámkeltéssel manőverezzenek.

Az óvatos üzemmód elrendelése azonban már alig fogja zavarni a Dunán uszályozó teherhajósokat, ugyanis már most is olyan a helyzet a gyakorlatban, hogy se fel, se le nem tudnak menni a folyón. „Most már csak két dolgot tehetnek a teherhajósok: kihúzódnak valamelyik lekötő kikötőbe, vagy menekülnek” – fogalmazott lapunknak Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke. Az uszályokat – a több tonnás rakománnyal együtt – muszáj letenniük a csendesebb csepeli, újpesti vagy dunaújvárosi kikötőkbe, ugyanis egy uszadékfa is leakaszthatja ezeket a hajókról. A hajók pedig kikötnek a parton vagy lehorgonyoznak.


Fotó: MTI

Felfelé (árral szemben ) már nem lehet menni, mert ha teljes gőzre állítják a motort, akkor is csak egyhelyben állnának. Lefelé még lehet menekülni, de nagyon azért nem érdemes, mert előbb-utóbb eljutnak egy hídig, ami alatt már nem férnek át a magas vízszint miatt. Aki tehette, már elindult – érzékeltette a hajók helyzetét Szalma Botond. Saját cége, a hat saját hajóval teherszállító Plimsoll minden egyes napi állással 8-10 ezer eurót (2,5-3 millió forintot) bukik.

Szerinte pár napon belül amúgy a teljes hajózási zárlatot is elrendelik a Duna magyarországi szakaszán. „Nagyon sok a víz – magyarázta –, az üzlet teljesen megállt, mindenki csak azzal foglalkozik, hogy a vevői dühét csillapítsa és a veszteségeit számolgassa.”

Szárnyashajó helyett jó lesz busszal?

Az embereket szállító hajójáratok jelentős részét már most törölte a Mahart Passnave Zrt. A Budapest–Bécs szárnyashajóra vett jegyek boldogtalan tulajdonosait busszal juttatják el Bécsbe június 6-ig, az esztergomi és szentendrei kirándulóhajók pedig határozatlan ideig nem járnak. Június 8-ára volt tervezve egy solti szárnyashajós kirándulás, ám azt is elmosta a víz. Június 8-án és 9-én sem lesz még szárnyashajó Esztergomba és Visegrádra. A zenés-táncos sétahajózásról és margitszigeti sétahajózásról is határozatlan időre lemondhatunk.

forrás:hir24.hu

E-útdíj Megjelent a rendelet, itt vannak az útdíj tarifák

Megjelent a rendelet, itt vannak az útdíj tarifák

 

MTI
2013. május 31. 20:57
 e_utdij
A nemzeti fejlesztési miniszter a pénteki Magyar Közlönyben közzé tette a használatarányos útdíj – e-útdíj – tarifáját, valamint azoknak az utaknak a jegyzékét, amelyek július 1-től használatarányosan lesznek fizetősek a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű, tehergépkocsik számára. Ugyancsak rendeletben szabályozták a nemfizetés szankcióit.

A kilométerenként fizetendő díj az út jellegétől, a jármű tengelyszámától, továbbá a motorjának a környezetvédelmi besorolásától függ.

A kéttengelyes kocsi a gyorsforgalmi úton 49,90, míg a főúton 21,23 forintért haladhat egy kilométert. A háromtengelyes teherautónál 70,02 és 36,75 forint, a négytengelyes kamionnál pedig 108,38, illetve 67,60 forint a tarifa.

A “C” környezetvédelmi kategóriás két- és háromtengelyes járműveknél 1,15, míg a négytengelyeseknél 1,2 a szorzó.

A “B” környezetvédelmi besorolású motorral rendelkező kocsiknál az üzembentartók a két és háromtengelyesek 0,85-ös, míg a négytengelyesek 0,8-as szorzóval kalkulálhatnak.

Az útdíjtörvény szerint fizetni az elemi útszakaszok után kell. Az autópályáknál, autóutaknál és főutaknál is ez praktikusan a két lehajtó közti távolságot jelenti. A rendelet melléklete valamennyi díjköteles útra közli az elemi útszakaszok kilométer-szelvényeit, az elemi útszakaszok hosszát és az azokért fizetendő alapdíjat, mindhárom tengelyszámra külön-külön.

Aki nem, vagy nem a kellő összegű e-útdíjat fizeti és az ellenőrzésnél ez kiderül, akkor bírságot kell fizetnie, viszont a jogosulatlan úthasználatért 24 órán belül nem szabható ki újabb bírság – egyebek mellett ezt tartalmazza a közlönyben megjelent rendelet.

A 24 órás tilalmi terminus július 1-től augusztus végéig lesz hatályban. Szeptember 1-től már az első jogosulatlan úthasználatot követő 8 órán túl is újra bírságolhatja a hatóság az üzembentartót. Ugyanez vonatkozik a jármű vezetőjére is, amennyiben ő felel a jogosulatlan úthasználatért.

A rendelet melléklete közli a bírságok mértékét is. Az e-útdíj törvény – amely szintén a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg – három csoportra osztja a jogosulatlan úthasználókat. Az elsőbe azok tartoznak, akik az útszakasz használata előtt nem váltottak viszonylati jegyet, illetve az útdíj szolgáltatóval nem kötöttek szerződést. Az utóbbi a fedélzeti eszköz használatát jelenti.

A második csoportba azok a jogosulatlan úthasználók tartoznak, akik a kelleténél alacsonyabb díjkategória szerint használják az utat. Végül a harmadik csoport tagjai azok, akik a fedélzeti eszközt használják szabálytalanul.

A bírság a felsorolt három csoporthoz, illetve a teherautó tengelyeinek a számához igazodik. Például a négytengelyes kamion után, bármely vétséget is követte el annak a vezetője a felsorolt három közül, 110 ezer forint a bírság. Ha a járművezető személye nem deríthető ki, akkor az üzembentartó fizet ennyit. A háromtengelyes járműnél 90 ezer, a kéttengelyesnél 80 ezer forint.

Árvíz – Pintér: két megyében van rendkívüli árvízvédelmi készültség

Árvíz – Pintér: két megyében van rendkívüli árvízvédelmi készültség

Budapest, 2013. június 3. Pintér Sándor belügyminiszter (j) és Tarlós István főpolgármester az árvízi védekezésről tartott sajtótájékoztatón a Belügyminisztériumban 2013. június 3-án.Budapest, 2013. június 3. Pintér Sándor belügyminiszter (j) és Tarlós István főpolgármester az árvízi védekezésről tartott sajtótájékoztatón a Belügyminisztériumban 2013. június 3-án. – © MTI Fotó: Kovács Attila
Budapest, 2013. június 3., hétfő (MTI) – Két megyében, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében van rendkívüli árvízvédelmi készültség – jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

A tárcavezető hozzátette, a jelenlegi információk szerint az eddigi legnagyobb vízmagasság várható az árhullám levonulásakor.

Hangsúlyozta: a technikai és a humán erőforrás is rendelkezésre áll a védekezésre, négyóránként tájékoztatást adnak az embereknek, de ha lényeges vízszintemelkedés lesz, akkor akár óránkénti tájékoztatást is adhatnak.

Kiemelt célnak nevezte az emberi élet védelmét és megjegyezte: a katasztrófavédelem, a rendőrség és a honvédség mellett az önkéntesek, karitatív szervezetek segítségére is számítanak.

A későbbiekben várhatóan hajózási tilalmat léptetnek életbe és a közlekedést is korlátozzák – vetítette előre a belügyminiszter. Szólt arról is: számításaik szerint 18-20 nap múlva hagyja el az ár az országot.

Tarlós István főpolgármester azt jelentette be, hogy kedd reggel elkezdik lezárni az óbudai Királyok útja – Nánási út elsőrendű védvonal úgynevezett kapuit, és nem zárható ki, hogy az árhullám miatt kisebb evakuálásokra lesz szükség Csillaghegyen. Tájékoztatása szerint kedd délelőtt 10 órakor a közösségi közlekedést is leállítják ugyanitt, s arra kérte a területen belül parkolókat, hogy még hétfő este vigyék el onnan az autójukat.

Elmondta azt is, hogy megkezdték a homokzsákok kihordását a Margitszigetre is, és szerdán megkezdik a Margit híd védelmének kialakítását is.

A főpolgármester kitért arra: a főváros 8 méteres vízszintig önállóan el tudja látni a védekezési feladatokat, e magasság felett a katasztrófavédelem segítségét kérik.

Czunyiné Bertalan Judit, Komárom-Esztergom megye kormánymegbízottja arról beszélt, hogy kiemelten figyelik Komárom és Sződ térségét, ahol megkezdték a gátat erősítését és magasítását, továbbá a másik frekventált szakaszon, Tát és Esztergom térségében is megkezdték az előkészületeket.

Széles Sándor, Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja arról számolt be, hogy Vámosszabadinál várhatóan le kell zárni a határátkelőt, s felkészültek az utak és hidak védelmére.

Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója arról tájékoztatott: kedd reggel 8 órakor megkezdi a működését a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ. Korlátozzák a veszélyes anyagok szállítását, és fokozottan felügyelik a veszélyes üzemeket, kritikus infrastruktúrákat is – tette hozzá.

Balogh János, az országos rendőrfőkapitány helyettese, a Készenléti Rendőrség parancsnoka arról beszélt, hogy a rendőrség készen áll az árvízi helyzet kezelésére, s egyéb területekről csak végső esetben vonják el az állományt.

Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke jelezte: a katonai szervezeteknél elrendelték a készenléti szolgálatot, kedden 200 emberrel kezdik a gátak megerősítését.

Czirner József, az Országos Mentőszolgálat közép-dunántúli régiójának orvos igazgatója arról beszélt, hogy megerősítették a szolgálatot, s az esetleges útlezárások miatt megtervezték a kerülőutakat is.

Molnár Béla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója arról számolt be, hogy négymillió homokzsákkal és 4-5 ezer emberrel készülnek az árhullámra. A folyamatos csapadék miatt várhatóan kedvezőtlen irányba kell módosítani az előrejelzéseket, a legmagasabb vízszintet minden felső-dunai szakaszon eléri a víz. Közlése szerint a tetőzés péntekre-szombatra várható, de utána is fenntartják a figyelőszolgálatot.

Hoffmann Imre közfoglalkoztatási helyettes államtitkár bejelentette: eddig is 20 ezer közfoglalkoztatott vett részt a védművek karbantartásában, őket a védekezési munkálatokra is át tudják csoportosítani.

– MTI –

Gigabírság: ismeretlen szabály szedi áldozatait az autópályákon

Gigabírság: ismeretlen szabály szedi áldozatait az autópályákon


Nem árt résen lennie az Ausztriába utazóknak, egy a legtöbb magyar számára ismeretlen szabályozás miatt ugyanis akár 850 ezer forintos bírságot is rájuk sózhatnak.

A tavaszi hétvégék hagyományosan megmozgatják az utazni vágyókat: sokan időzítenek az előszezonra pár napos kirándulást, városlátogatást, túrát a környező országok valamelyikébe. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása szerint az elmúlt évben a hazai háztartások több mint 60 százaléka vett részt több napos üdülésen. A statisztikák szerint, míg a hosszabb üdülésekre a nyári hónapokban kerül sor, addig a tavaszi időszakban – különösen május-június hónapokban – a rövidebb városlátogatások, kirándulások, túrák a jellemzőek. A felmérések szerint 2012-ben az utazások jelentős része 1-3 éjszakás időtartamú volt. A legkedveltebb külföldi úti cél tavaly Ausztria volt, de Romániát és Olaszországot is sokan választották.

Az “IG-L” közlekedési jelzés titka

A tavaszi hétvégéken tehát egyre többen indulnak útnak autóval kikapcsolódni a szomszédos országok valamelyikébe. Sokan mennek Szlovákiába, Csehországba, Olaszországba vagy Szlovéniába kirándulni, de a legtöbben mégis Ausztriát választják. Az alpesi országba utazóknak nem árt azonban résen lennie, egy a legtöbb magyar számára a mai napig ismeretlen szabályozás miatt ugyanis akár 850 ezer forintos bírságot is rájuk sózhatnak.

 

Aki időről-időre felkeresi autóval nyugati szomszédunkat, vélhetően elgondolkodott már azon, vajon mit jelenthet az autópályákon és gyorsforgalmi utakon a sebességkorlátozás mellett időnként megjelenő “IG-L” jelzés. Nos, a válasz egyszerű: az “IG-L” átmeneti sebességkorlátozást jelöl az osztrák autópályákon, gyorsforgalmi utakon, és kemény bírságokat szabhatnak ki miatta. A  szabályozás célja az emberek, állatok, növények, földterületek védelme, megóvásuk a káros környezeti hatásoktól, így a légszennyezéstől, a zajártalomtól. Mérsékelt sebességnél ugyanis alacsonyabb a fogyasztás és kevesebb üzemanyagból kevesebb káros kipufogógáz termelődik. Bár a szabályozás már több mint 10 éve hatályos, azonban a mai napig ismeretlen a legtöbb magyar számára.

KATTINTS! Ezen az interaktív térképen tájékozódhatsz az aktuális forgalmi változásokról

Tehát, ha az “IG-L” jelzést látjuk valamelyik osztrák útszakaszon, akkor a légszennyezési érték az adott területen túl magas. Ilyenkor tehát környezetünk megóvása érdekében kiemelten figyeljünk sebességünkre. De nem csak ezért érdemes lassítani. Amennyiben ilyen jelzés alatt lépjük át a megengedett maximum sebességet, akkor nem a sebességtúllépés miatt kell büntetést fizetnünk, hanem környezetkárosításért. A jogszabály szerint a környezetvédelmi bűncselekmény büntetési tétele viszont elérheti a 2 800 eurót (~850 ezer forint) is!

forrás Pénzcentrum.hu