Archive for: június 2013

Betilthatják a roamingdíjakat

Betilthatják a roamingdíjakat

roa2
  • Nekimennek a roamingdíjnak az EU-ban
  • Júliustól sokkal olcsóbb lesz a roaming
  • Olcsóbb lett a roaming
  • Forradalom előtt a mobilpiac
roaming, eu, európai bizottság

Az Európai Bizottság megszavazta, hogy 2014. július 1-től nem lehet roamingdíjat felszámolnimobilhívásnál, sms-nél és adatforgalomnál. A cél az egységes európai piac megteremtése. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy egy év múlva nyugodtan használhatjuk a mobilunkat külföldön is, és nem kell attól tartani, hogy megnövekedne a telefonszámlánk. Legalábbis ezt szeretnék a biztosok, ugyanis a megvalósítás még messze van.

Az uniós hivataloknak a következő hat hétben kell kidolgozni a részleteket, és javaslatot tenni a bevezetésről. Ugyanakkor szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a 2014-es időpont a lehető legkorábbi, amikor eltörölhetik a roaming tarifákat, valószínűbb a 2015-ös dátum, de nem elképzelhetetlen, hogy egészen 2017-ig várni kell.

Nagyon sok függ a tagországok kormányainak és az uniós képviselők reakcióitól és akaratától. És nem szabad elfeledkezni a mobilszolgáltatókról sem, akik egészen sok pénzt bezsebelnek a roamingdíjakból.

A roamingtarifák radikális csökkentéséért még a korábbi távközlési biztos, Viviane Reding indított harcot, ő volt az, aki 2007-ben az árbevételüket féltő mobilszolgáltatók tiltakozása ellenére is keresztülvitte az erről szóló törvényjavaslatot az Európai Parlamenten. Az általa kijárt új szabályozás a telefonhívások (beszéd) és az adatforgalom (internet, sms) uniós roamingdíjait 2011-ig évente lépcsőzetesen csökkentette.

Ennek a következő lépése a mostani, amit már az új távközlési biztos vinne végig. Neelie Kroes a kezdetektől fogva határozottan kiáll amellett, hogy az információtechnológiában érezhető lemaradását az Európai Unió csakis akkor hozhatja be, ha a szétforgácsolt erőit egyesíti, kaotikus nemzeti szabályozásait egységesíti, vagyis egységes piacot teremt meg. Ezeket az erőfeszítéseket több nagy távközlési cég is támogatja, ugyanis számukra is hátrányos befektetési szempontból, hogy az európai piac a sokféle helyi szabályozás miatt fragmentált.

Forrás:index.hu

Felmondanak a túlszámlázó belvárosi étteremnek

Felmondanak a túlszámlázó belvárosi étteremnek

2013. június 14., péntek 13:50 |

Hamarosan bezárhat a horribilis számláiról elhíresült Dorottya utcai étterem.

Az Index információi szerint az V. kerület vezetése nem nézi jó szemmel fővárosi vendéglátóhelyek jó hírét veszélyeztető Frizzante működését, és megpróbál megszabadulni a borozó-étteremtől.

Túlszámlázási botrányok ellenére a rendőrséghez egyelőre nem érkezett feljelentés, így az önkormányzat hivatalosan nem léphet fel, és nem vonhatja be a működési engedélyét.

Rogán Antal polgármester ezért az étteremnek helyet adó ingatlan tulajdonosával kezdeményezett tárgyalást annak érdekében, hogy mondja fel a vendéglátóhely bérleti szerződését. Úgy tudjuk, hogy a tulajdonos elfogadta a kerületi vezetők érveit, és jelezte, megteszi a megfelelő lépéseket a bérlővel szemben.

asp 466 170

A belvárosi vendéglátóhelyre az utóbbi hetekben irányult rá a figyelem, miután Facebookon rengetegen megosztották a Frizzante horribilis számláit. Az egyik fénykép tanúsága szerint a helyen három brispánikáért 18 000 forintot, egy pohár Szent István fehérborért pedig 12 000 forintot kértek egy külföldi turistától, aki első budapesti útján tévedt be a Lánchíd pesti hídfője közelében található intézménybe.

A borozó-étteremmel kapcsolatban a tripadvaisor.com értékelése sem túl biztató: a kommentelők közül többen arról panaszkodnak, hogy tízszer akkora összegről kaptak számlát, mint várták. A hozzászólásokból az is kiderül, hogy két csinos lány csalogatja be normális árak és korrekt kiszolgálás ígéretével a turistákat az utcáról az étterembe, a helyzet azonban drasztikusan megváltozik, amikor az asztalhoz érkeznek a 100 ezer forintos számlák. Ilyenkor ugyanis agresszívvá, fenyegetővé válik a személyzet. A számlázási viták miatt a rendőrségnek is többször ki kellett már szállnia a helyszínre.

Az étterem vezetője a napokban az Origónak nyilatkozva azzal védekezett, hogy „az ajtón is kint vannak az árak, arról nem tehetek, ha nem tudják, amikor fél tizenegykor bejönnek, és keresztbe áll a szemük. Drága a környék, magasak a bérleti díjak, majdnem 500 ezer forint. Ráadásul be kell fizetni az adókat, forgalom pedig nem nagyon van, ennél nem lehet olcsóbban megúszni.”

Forrás:index.hu

Magyarok vizeletében is kimutatták az egyik leggyakoribb gyomirtót

Magyarok vizeletében is kimutatták az egyik leggyakoribb gyomirtót

MTI

Tizennyolc európai ország önkénteseinek 44 százalékában mutatta ki a glifozát nevű, a növények növekedését gátló vegyületet egy vizsgálat. A glifozát gyomirtószer-alapanyag. Az önkéntesek mindegyike, akiktől mintát vettek, városokban él, és egyikük sem érintkezett közvetlenül olyan termékkel, amely glifozátot tartalmazott.

Ez az első alkalom, hogy ilyen széles körben, Európa-szerte vizsgálták ennek a szernek az előfordulását az emberi szervezetben. A Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége által Magyarországon is elvégzett vizsgálatokban a kísérletben résztvevőknél tízből három esetben mutatták ki vizeletből a glifozátot – adta hírül közleményben a természetvédők szövetsége.

A glifozát világszerte az egyik legszélesebb körben alkalmazott gyomirtó vegyület, nagy mennyiségben használják például génmódosított növényekre, például szójára, amelyet takarmányozási céllal importálnak Európába. A hatóanyagot többnyire Kínában gyártják.

Az élelmiszerekben vagy ivóvízben való előfordulását a kimutatás bonyolultsága miatt ritkán veszik észre. “Még nem tudjuk, hogy honnan kerül be a szervezetünkbe, mennyire elterjedt, illetve mi is történik vele a testünkben” – mondta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezető.

A programvezető úgy véli, az a tény, hogy az európai városokban élő emberek testében jelen van ez a gyomirtó, azt mutatja, hogy máris túlzásba vitt a használata. Aggasztónak nevezte, hogy bizonyos cégek kérelmet nyújtottak be olyan génmódosított növények termesztésének engedélyezésére, amely elkerülhetetlenül ennek a gyomirtónak még nagyobb mértékű használatához vezetne (a témáról részletesen lásd korábbi cikkünket). Jelenleg tizennégy glifozáttűrő, géntechnológiai úton módosított fajtacsoport vár termesztési engedélyre az Európai Unióban.

Európában a glifozátot széles körben használják a gazdák azért, hogy vetés vagy a vetőmagok kicsírázása előtt megszabaduljanak a gyomoktól. Betakarítás előtt a repcét, a kukoricát, illetve a napraforgót is permetezik ezekkel a készítményekkel, hogy a táblán szárítsák a betakarított terményt. Ez a legelterjedtebb gyomirtó a brit szántóföldeken, Németországban a mezőgazdasági területek 39 százalékán használják, de Magyarországon is sok helyen alkalmazzák. Felhasználásának mértéke Európa-szerte nő.

A vizsgálati mintákat a németországi Medizinisches Labor Bremen munkatársa, Hans-Wolfgang Hoppe elemezte, a részletes eredmény itt olvasható.

Origo.hu

Változik a munkabér, a távolléti díj és a szabadság szabályozása

Változik a munkabér, a távolléti díj és a szabadság szabályozása

Budapest, 2013. június 13., csütörtök (MTI) – Módosulnak a Munka törvénykönyvéről szóló törvény munkabérre, távolléti díjra és szabadságra vonatkozó rendelkezései – hívja fel a figyelmet a Deloitte.

A tanácsadó cég hírlevelében ismerteti: az Országgyűlés május 27-én zárta le az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosítására vonatkozó törvényjavaslat részletes vitáját, amely a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (Mt.) a munkabérre, a távolléti díjra és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. (A javaslat zárószavazása várhatóan pénteken lesz – a szerk. megj.)

Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere a hírlevélben elmondta: a hatályos szabályozás szerint a távolléti díj számítása során az egy órára járó távolléti díjat kell alapul venni, amelyet a havi alapbér összegének 174-el történő osztásával kell kiszámítani. Az adott időszakra járó távolléti díjat pedig úgy kell kalkulálni, hogy az egy órára kiszámított összeget kell megszorozni a távollét idejével (például nyolccal egy nap távollét esetén). A munkavállaló az így kiszámított távolléti díjra, és a hasonlóképpen kikalkulált munkabérre lesz jogosult az adott hónapban.

Tekintettel arra, hogy a 174-es osztószám egy átlagszám, amely nem veszi figyelembe az adott hónapban beosztható munkaórák számát, a munkavállaló a fenti számítás eredményeként eltérő összegű díjazásra válik jogosulttá attól függően, hogy melyik hónapban és milyen tartamban van távol a munkából.

Annak elkerülése érdekében, hogy távollét esetén a havibéres munkavállaló havonta eltérő összegű munkabért kapjon, amely esetenként akár a munkaszerződésben megállapított alapbért sem éri el, a javaslat elveti a 174-es osztószám alkalmazását. A havi alapbér és a távolléti díj meghatározott időszakra járó részét ugyanis a jövőben úgy kellene majd kiszámítani, hogy a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára járó alapbért és az adott időszakra eső, az általános munkarend szerint teljesítendő órák számát kell összeszorozni. A bérpótlékok számítására és az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalókra eltérő szabályok vonatkoznak.

Változnak a kötetlen munkarend szabályai is. Az Európai Bíróság vonatkozó ítéletével összhangban a javaslat 2014. január 1-jétől a kötetlen munkarend feltételéül azt szabja, hogy a munkaidő-beosztás jogát a munkáltató teljes egészében átengedje a munkavállalónak. A munkarend kötetlen jellegén nem változtatna az sem, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.

A gyakorlat szempontjából további jelentős változás, hogy míg jelenleg az alap- és az életkor alapján járó pótszabadság is átvihető az esedékességét követő év végéig, a javaslat szerint 2014. január 1-jétől a felek naptári évre kötött megállapodásával csak az utóbbi adható ki késleltetve – ismerteti a hírlevél.

Nincs erkölcsi alapjuk kritikát megfogalmazni

„Nincs erkölcsi alapjuk kritikát megfogalmazni”

patakutca_mszp_130613ml_03.jpg

Kriza Ákos írásban reagált a szocialisták csütörtök délelőtti sajtótájékoztatójára, melyet a Patak utcai mélygarázsról tartottak. A polgármester közleményét változtatás nélkül közöljük.

„A miskolci MSZP-nek nincs sem erkölcsi, sem szakmai alapja kritikát megfogalmazni egyetlen mostani beruházással kapcsolatban sem.

Miskolc városa megrekedt, elakadt projekteket örökölt a szocialista vezetéstől, az iszonyatos mértékű – 36 Milliárd Ft ! – adósság mellett.

A szocialistáknak nyolc éve lett volna arra, hogy bizonyítsák Miskolcnak, az itt élőknek, hogy alkalmasak a városvezetésre. Az eredményt ismerjük.

Éppen ők voltak azok, akik a megkezdett projektjeiket nem tudták befejezni. A szocialisták a jelenlegi városvezetés szemére mindig azt vetik, hogy ezek az ő beruházásaik. De nem! Ezek a miskolciak projektjei! Amelyeket ők képtelenek voltak végigcsinálni.

A tapolcai strand nyolc éven keresztül még terv szintjén sem létezett, miközben egy működő strandfürdőt tettek tönkre. És ha már a strandoknál tartunk – a regnálásuk idején hihetetlen mennyiségű pályázatot írtak ki turisztikai attrakciók fejlesztésére, többek között fürdőépítésre, – korszerűsítésre. Mégsem történt semmi Miskolcon ezen a területen.

A Selyemréti Strandfürdő a másik példa. Egy kapavágást nem történt annak érdekében, hogy ott egy családi élményfürdő legyen. Mi hamarosan átadjuk.

De nézzük a város legnagyobb beruházását a Zöld Nyíl programot. A szocialisták ennek épp az egyik legfontosabb elemét, a villamosok közbeszerzését nem tudták végigvinni. Arról már ne is beszéljünk, hogy az általuk megbízott tervezők, de a saját szakembereik sem vették észre azt az égbekiáltó hibát, hogy kihagyták a végállomás, a Kandó Kálmán téri forduló áttervezését, hogy ott az új villamosok meg tudjanak fordulni. Ezt is nekünk kell orvosolnunk.

És a Zöld Nyílnak van még egy érdekes kérdése, amiről a szocialisták mélyen hallgatnak. Miután korábban dilettáns módon szétverték a főutcát, valószínűleg nem mertek még egyszer munkavégzésbe kezdeni, csak azt nem tudjuk, mit akartak kezdeni a projektben erre elkülönített jelentős összeggel… Milyen alapon kritizálják tehát a mostani városvezetést, amely az utánuk maradt romokon próbál építkezni?

Végül pedig, a Patak utcai mélygarázzsal kapcsolatban – mint egyébként sok más projektet érintően – ismét csak a félretájékoztatásig terjed az MSZP frakció szakértelme.

A projekt Június 18-án folytatódik, befejezhető, és az összes MSZP-s beruházással ellentétben ez nem lesz félbehagyva” – zárul Kriza Ákos polgármester közleménye.

Forrás:Minap.hu

A férfiak 43 éves korukra nőnek fel, a nők 11 évvel előbb

A férfiak 43 éves korukra nőnek fel, a nők 11 évvel előbb

London, 2013. június 12., szerda (MTI) – A férfiak 43 éves korukra érnek felnőtté, 11 évvel később, mint a nők egy brit felmérés szerint.

A felmérés Nagy-Britanniában készült a Nickelodeon tévécsatorna felkérésére, a Wendell és Vinnie című új sorozatuk bevezetésének alkalmával.
“Férfiként, és főleg, mivel gyerekcsatornánál dolgozom, megszoktam a kérdést, hogy felnőnek-e valaha is a férfiak” – mondta Tim Patterson programigazgató. – “Két ember eltérő érettsége igen szórakoztató lehet egy kapcsolatban, ezt az új sorozat is jól példázza.”

A felmérésben részt vevő férfiak és nők egyetértettek abban, hogy a fiúk “éretlenek” maradnak a harmincas éveik közepéig, a negyvenes éveik elejéig. Ezzel szemben 32 év az átlagéletkor, amikor a nők felnőtté érnek. A férfiak a nőknél csaknem kétszer gyakrabban állították magukról, hogy éretlenek, és négyből egy gondolta, hogy úgy is viselkedik. A nők a férfiaknál kétszer gyakrabban állították magukról, hogy “ők a felnőttek” az aktuális párkapcsolatukban – idézi az adatokat a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása.

A nők egynegyede vélte úgy, hogy ők hozzák meg a fontos döntéseket, és közülük ugyanennyien kívánták, bárcsak partnerük gyakrabban beszélne magáról és érzéseiről. Háromból egy hölgy szakított már azért, mert elvesztette a türelmét partnere éretlensége miatt.

A gyengébb nem 46 százalékának volt már olyan kapcsolata, ahol úgy érezte, túl sokat kell anyáskodnia a párjával.
Az éretlenségnek azonban megvannak a maga előnyei: mókásabbá, frissebbé teszi kapcsolatot, és segít a gyerekekkel való jó kapcsolat kialakításában.

Íme, a brit férfiak gyermetegségének leggyakoribb jelei: viccesnek tartják a böfögést, hajnali két órakor gyorsételt esznek, túl gyorsan vezetnek, versenyeznek, melyik autó indul el előbb a piros lámpánál, kuncognak a csúnya szavakon, túl hangosan hallgatják a zenét vezetés közben, sport közben megpróbálják legyőzni a gyerekeket, állandóan ugyanazokat a buta vicceket mesélik egymásnak a haverjaikkal, még mindig az anyukájuk mos rájuk, nem esznek zöldségeket, szemtelenek, lógó ülepű farmert hordanak és rajzfilm-mintás az ágyneműjük.

https://www.telegraph.co.uk/news/newstopics/howaboutthat/10111993/Men-grow-up-at-43-11-years-later-than-women.html

– MTI –

Diósgyőri Vár: három forgatókönyv lehetséges

Diósgyőri Vár: három forgatókönyv lehetséges

Diósgyőri Vár: három forgatókönyv lehetséges© Fotó: ÉM – Archív
Miskolc – Az egyik ajánlattevő cég jogorvoslati eljárást indított, ezért szerdán nem kezdődhetett meg a vár felújítása.

“Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a közbeszerzési eljárás lezárását követően június 11-re tervezte a Diósgyőri Vár felújításáról szóló kivitelezési szerződés aláírását. Ezt követően már másnap megtörtént volna a munkaterület átadása is, és megkezdődhetett volna a felújítás.” – írja lapunkhoz szerdán eljuttatott közleményében a miskolci önkormányzat. Kiderült: az egyik ajánlattevő cég azonban – sérelmezve a döntést – jogorvoslati eljárást indított. Az önkormányzat tájékoztatása szerint e (meg nem nevezett) cég ajánlatának vizsgálatakor a Közbeszerző Szervezet több érvénytelenségi okot talált, mely alapján ajánlatukat érvénytelennek nyilvánította.

Jó esetben, rossz esetben…

Hogy mi lesz? Az eljárási szabályok alapján három lehetséges forgatókönyv vázolható. Amennyiben a kérelmet benyújtó cég nem fizeti be az Igazságszolgáltatási díjat a Döntőbizottságnak, akkor a szerződést meg lehet kötni a nyertessel, ez legkésőbb a 24. hét (azaz június 16-ig) végéig kiderül. Ebben az esetben az aláírást követően már másnap kezdődhet a munka. Egy másik “variáció” szerint ha a kérelmet tárgyalja és elutasítja a Döntőbizottság, akkor leghamarabb július végén, legkésőbb augusztus végén lehet megkötni a kivitelezési szerződést. Azonban amennyiben a Döntőbizottság helyt ad a kérelemnek, akkor a jogorvoslati eljárás és a szerződéskötés időtartama minimum 50-55 nap (2013. augusztus közepe), maximum 80-85 nap (2013. szeptember közepe). “Itt azonban újra felmerül a kockázat, hogy a döntést megtámadják.” – tudatta a miskolci önkormányzat.

A nyári szezonra tervezett rendezvények egyébként legjobb esetben július végéig, legrosszabb esetben idén szeptember elejéig-közepéig megtarthatók a Diósgyőri Várban.

ÉM-JLI

„Bűn lenne visszafejleszteni”

„Bűn lenne visszafejleszteni”

„Bűn lenne visszafejleszteni”
„Bűn lenne visszafejleszteni”
Miskolc – Összefogással, válságmenedzseléssel, piaci alapokra helyezéssel lehetne „túlélni”.

Döntés még nincs, de egyre több helyről hallani, hogy a kormányzati elképzelések szerint a Miskolci Egyetemműszaki egyetemként működne tovább, azaz megszűnnének az elmúlt 25 év fejlesztései: a közgazdaságtudományi és a bölcsészkar.

Vajon milyen hatással lenne ez Miskolcra? Lehet-e egyetemi karok nélkül fejlődni? Ezekre a kérdésekre keressük a választ sorozatunkban.

Jó hírű az egyetem

– Itt végeztem, több szálon is kötődöm az egyetemhez – mondja Barkóczi István, a Fux Zrt. vezérigazgatója, a B.-A.-Z. megyei Kereskedelmi és iparkamara alelnöke. Elmondta, a gazdasági környezet gerjesztette problémák negatívan hatottak az oktatásra, az egyetemre, de ez nem kellene, hogy törvényszerű legyen. Minden fejlett társadalom alapja a jól működő oktatás és az egészségügy. Barkóczi István szerint a mostani súlyos pénzügyi helyzetben a kormányzat úgy ítéli meg, hogy a fővárosi egyetem, egyetemek a fontosabbak, így azok kapnak több támogatást, a vidékiek pedig kevesebbet. Pedig szerinte ez nem mindenhol van így: Németországban például vidéken is működik nemzetközileg is híres felsőoktatási intézmény.

– A Miskolci Egyetem jó hírnevet szerzett az elmúlt évtizedekben, így nagy bűn bármilyen szinten visszafejleszteni – fogalmazott.

Hozzáfűzi, az egyetemeket hosszú távon önálló pályára kellene állítani, ez lehetne a megoldás.

Hosszútávon…

– Arra kellene késztetni az intézményeket, hogy próbáljanak meg maguk is megélni – jegyzi meg. – Egy docensnek például a fizetése 60 százalékát a piacon kellene megtermelnie. De ezt gyors léptekkel nem lehet elérni, nem lehet az egyetemekről egyik napról a másikra elvonni a pénzt, előbb a gondolkodást kell átstrukturálni. Ehhez pedig legalább 10-15- 20 év kell.

Barkóczi István még elmondta, rövidtávon erőskezű, válságmenedzser típusú rektorra lenne szüksége az egyetemnek. Nem politikusra, még csak nem is olyanra, aki szakmai téren teljesített.

– Nem szerencsés válsághelyzetben a helyi kötődés. Olyan valaki kell, aki megteszi keményen a lépéseket.

Vinnai Balázs, az IND Group ügyvezető-tulajdonosa, a Maradj Miskolcon Alapítvány alapítója véleménye szerint egy város fejlesztése csak értelmiségi réteggel oldható meg, ezért az egyetem és a város erős szimbiózisban kell, hogy működjön.

– Erős egyetem tud csak erős várost építeni – fogalmazott. Hozzáfűzte, az önmagában jó hír lenne, ha a kormányzat tovább fejlesztené a műszaki kart, de visszalépés lenne, ha csak a műszaki kart. – Ez kihathat a városiasodás lehetőségére is.

Szellemi központ

A politika ciklusokban gondolkodik – folytatta, a célja az azonnali munkahelyteremtés. Ez annyival is elérhető, ha minél többen tudnak gépek szalagjai mellett dolgozni. De egy város hosszú távú fejlesztésének fontos része kell, hogy legyen az egyetem fejlesztése, hogy a település szellemi központ tudjon maradni.

– Az utóbbi időben nem ment minden frappánsan – hangsúlyozta. – Itt lenne a jó alkalom, hogy együtt lépjen fel az egyeteméért az intézmény vezetése, a város, a miskolci cégek és a városban élők.

Vinnai Balázs úgy érzi, közös összefogással lehetne tenni az ellen, amitől félünk. Most azonban az egyetemen belül sincs meg ez, nagy a feszültség a meghiúsult rektorválasztás miatt, így azonban nehezebb a hatékony védekezés.

– Most kellene egy irányba húzni félretéve a politikai ellentéteket, csak az egységes fellépés képes a változtatásra – mondta Vinnai Balázs.

ÉM-HM

Címkék: Miskolc, Miskolci Egyetem, Műszaki Egyetem

Gyorsabb lesz lejutni az Adriára

Gyorsabb lesz lejutni az Adriára

Címkék:Horvátország, Adria, utazás, vámszabály, Európai Unió

Horvátország július elsején csatlakozik az Európai Unióhoz, ami a magyar nyaralók számára azt az üdvös változást hozza, hogy megszűnik a vámellenőrzés, és kevesebb lesz a macera az úti okmányokkal. Továbbra is elég a személyit magunkkal vinni, ha pedig nyaralás közben tengeri sünbe lépünk, vagy más baleset ér, ingyen ellátnak. A határon akár hosszú perceket is nyerhetünk.

Gyorsabb és egyszerűbb lesz a határátkelés július elsejétől a magyar-horvát határon, mivel megszűnik a vámellenőrzés. A rendőrségi útlevél-ellenőrzés megmarad ugyan, de így is csökkenni fog a várakozás, aminek egyszerű, gyakorlati okai vannak: “eddig a magyar rendőr, magyar vámos, horvát rendőr, horvát vámos sort kellett végigjárni, mielőtt az ember folytathatta az útját” – mondta az Origónak a Horvát Idegenforgalmi Közösség munkatársa. Július elejétől ennek vége, a közös útlevél-ellenőrzés miatt egy helyen fognak állni a magyar és a horvát rendőrök. Ahogy eddig, ezután is lehet személyi igazolvánnyal utazni Horvátországba.

Bracra is gyorsabb lesz az út

Forrás: AFP/Gardel Bertrand

Az persze, hogy vámosok nem lesznek, nem jelenti azt, hogy szúrópróba-ellenőrzéseket nem végeznek majd a határon, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrizheti a szabályok betartását a közutakon, parkolókban vagy akár a pályaudvarokon.

Mit vihetünk és hozhatunk?

Jövedéki termékekből ugyanannyit és ugyanazt lehet majd hozni Horvátországból, mint bárhonnan máshonnan az EU-ból. Ez személyenként 800 szál cigaretta, 200 darab szivar, 400 darab szivarka, 1000 gramm fogyasztási dohány, 110 liter sör, 20 liter köztes alkoholtermék, 10 liter alkoholtermék, együttesen 90 liter bor és pezsgő – amelyből a pezsgő legfeljebb 60 liter lehet -, továbbá legfeljebb 10 liter, nem az üzemanyagtartályban szállított üzemanyag lehet.

Ha pedig házi kedvencünk társaságában – kutya, macska vagy akár vadászgörény – tervezzük a nyaralást, kedvenceink az unióhoz hasonlóan Horvátországba is csak állatútlevéllel szállíthatók. Ilyen okmányt csak a szükséges védőoltásokkal és mikrochippel ellátott állat kaphat. Gyógyszerek – az utazás időtartamával összhangban – csak a kezelőorvos által előírt mennyiségben szállíthatók – jelezte még korábban az MTI-nek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtóreferense.

Ha tengeri sünbe lépnénk, ingyen ellátnak

Az orvosi ellátásban az eddigiekhez képest nem lesz változás: a  2006. március 1-jétől hatályos magyar-horvát szociális biztonsági egyezmény az EU-s csatlakozás után sem változik. Az egyezmény szerint a Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult emberek (biztosítottak, nyugdíjasok vagy kiskorúak) horvátországi tartózkodásuk során ugyanolyan feltételekkel vehetik igénybe a sürgősségi ellátásokat, mint a horvát biztosítottak.

Losinj-sziget

Forrás: AFP/hemis.fr/Philippe Blanchot

Sürgősségi ellátásnak minősül minden olyan ellátás, amelynek szükségessége a horvátországi tartózkodás során merül fel, és nem halasztható a Magyarországra való hazatérésig. Horvátországban térítésmenetesen ugyanakkor csak az életmentő-, illetve elsősegély-ellátások nyújthatók, az egyéb ellátásokért a magyar biztosítottaknak is ugyanolyan mértékű önrészt kell fizetniük, mint a horvát biztosítottaknak. (Erről bővebben itt olvashatnak.)

Drágult a cigi, csökkent az idegenforgalmi áfa

Az árak az EU-s csatlakozás miatt várhatóan nem változnak, amiről biztosan lehet tudni, az a cigaretta drágulása, június elejével ugyanis 1,6 kunával (kb. 60 forinttal) emelkedett az ára.

A magyar-horvát határokon teljesen majd csak akkor szűnik meg az utasforgalmi ellenőrzés, ha Horvátország csatlakozik a schengeni övezethez. Ebben az esetben az osztrák, a szlovén vagy a szlovák határhoz hasonlóan megállás nélkül léphetik át a határt a ki- és beutazók.

Horvátország egyébként arra számít, hogy az idén jelentősen megugrik az oda látogató turisták száma, de csak részben az uniós csatlakozás miatt. A másik ok, hogy januártól 25-ről 10 százalékra csökkentették az idegenforgalmi szolgáltatások áfáját.

A magyarok a 9. helyen

Tavaly 11,8 millió vendég összesen 69,2 millió éjszakát töltött Horvátországban, ez 5 százalékos létszámnövekedést és a tartózkodási idő több mint 6 százalékos emelkedését jelenti. A magyarok körében ugyanakkor némileg csökkent déli szomszédunk népszerűsége. A múlt évben 323 ezer magyar turista utazott Horvátországba, mintegy 3 százalékkal, azaz nagyjából 11 ezerrel kevesebb, mint a korábbi évben. A vendégéjszakák számában 4 százalékos csökkenés mutatkozik, a tavaly regisztrált 1,8 millió éjszaka mintegy 70 ezerrel marad el a megelőző évitől. A Horvátországban eltöltött idő alapján a magyarok még mindig a 9. helyen állnak a legjelentősebb küldő államok sorában.

Egy, a közelmúltban közzétett felmérés szerint egyébként a magyarok 65 százaléka egyénileg szervezi az útját Horvátországba, 39,1 százalék közvetlenül a szállásadónál foglal, 20,6 százalék pedig minden előzetes foglalás nélkül vág neki az útnak. A túlnyomó többség (84,1 százalék) gépkocsival utazik, átlagosan 528 eurót (157 ezer forint) költ el nyaralására, és családostól indul az Adriára, ahol 8 éjszakát tölt.

Horvátországi nyaralásokról korábbi élménybeszámolóink ittitt és itt olvashatók.

Forrás:origo.hu

OGY – Pénzbírság helyett csökkentik a megbüntetett képviselők tiszteletdíját

OGY – Pénzbírság helyett csökkentik a megbüntetett képviselők tiszteletdíját

dohany
Budapest, 2013. június 10., hétfő (MTI) – A jövőben pénzbírság kiszabása helyett a havi tiszteletdíját csökkentik azoknak a képviselőknek, akik megsértik az Országgyűlés tekintélyét – döntött a parlament hétfőn kormánypárti szavazatokkal a mentelmi bizottság KDNP-s elnökének javaslatára.

Az országgyűlési törvény alapján azokat a képviselőket büntethetik meg, akik a Ház tekintélyét vagy valamely személyt, illetve csoportot – nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használnak. A büntetés összege továbbra sem haladhatja meg a képviselő havi tiszteletdíjának harmadát.

A parlament a jogszabály év eleji életbe lépése óta eddig hétszer élt a büntetéskiszabás lehetőségével. Először a szocialista Szanyi Tibort büntették bruttó 394 ezer forintos tiszteletdíjának harmadára, amiért egy héttel korábban, interpellációja után középső ujját felfelé tartva beintett a Jobbik-frakciónak. Ezután a Párbeszéd Magyarországért (PM) két képviselője, Karácsony Gergely és Szilágyi Péter kapott összesen 235 ezer forint bírságot, amiért egy Loptok, csaltok, hazudtok! feliratú táblával tiltakoztak az ülésteremben a trafiktörvény elfogadása és a közérdekű adatok kiadási rendjének megváltoztatása miatt.

A PM-hez tartozó Dorosz Dávidot és Szabó Rebekát két hete 70-70 ezer forintra büntették, amiért egy Itt Nemzeti Dohánymaffia működik feliratú táblát vittek az ülésterem közepére, miután a Ház határozott a trafiktörvény módosításáról. Kétszer kapott pénzbírságot a jobbikos Novák Előd, akit előbb 50 ezer forintra büntettek a szocionista szó használatáért, majd 70 ezerre, amiért cionista bizniszszektának nevezte a Hit Gyülekezetét.

Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke május 24-én azt közölte, az addig megbüntetett képviselők még nem fizették be a bírságot. Ha ez később sem történik meg, a hivatal a házelnök utasítására levonja az összeget a képviselők havi tiszteletdíjából – tette hozzá.

A KDNP-s Rubovszky György előterjesztésére most arról is határoztak, hogy ezután ötperces időkeretben szólhatnak azok a képviselők, akiknek a mentelmi ügye a plenáris ülés elé kerül. Eddig sem a házszabály, sem az országgyűlési törvény nem rendelkezett ilyen időkeretről, az érintettek így a vitákban megszokott 15 perces időkeretben fejthették ki álláspontjukat.
Szintén változás, hogy nemcsak a frakcióvezetők, hanem az általuk kijelölt képviselők is reagálhatnak majd a kormánytagok napirend előtti felszólalására.

– MTI –