“A magyar politika eltávolodott az Európai Uniótól és a demokratikus alapjogoktól” – erre hivatkozva nem veszi át a neki ítélt magyar állami kitüntetést Georg Brenner, a német Gerlingen város polgármestere.A Gerlingennel testérvárosi viszonyt ápoló Tata polgármestere hibásnak tartja német kollégája érvelését és döntését.

Több hét gondolkodás után úgy döntött a Tatával testvérvárosi viszonyt ápoló német Gerlingen polgármestere, hogy nem fogadja el a neki ítélt magyar állami kitüntetést, mert szerinte a magyar politika “jobban eltávolodott az Európai Uniótól és a demokratikus alapjogoktól, mint eddig bármikor” – adta hírül a Galamus.hu blog.

Georg Brenner szerint az új alkotmány “nemzetállami súlypontot fogalmazott meg”, de mint fogalmazott: a nacionalizmusnak “a mai Európánkban már nincs helye, hiszen békénket és gazdasági erőnket elismertséggel, toleranciával, kölcsönös nagyra értékeléssel és közös értékekkel biztosítjuk”.

Brennert a müncheni magyar főkonzulátus már tavaly novemberben tájékoztatta a tervezett elismerésről, de indoklás nem volt. A polgármester úgy gondolja, hogy a német-magyar kölcsönös megértés elősegítésében szerzett érdemeit akarták méltatni, mivel Gerlingen 44 éve tagja a Magyarországról származó németek szövetségének (LdU), Tata polgármesteréhez, Michl Józsefhez pedig barátság fűzi Brennert.

Brenner a blog szerint tudatában van annak, hogy polgármester kollégájának és sok más magyarországi barátnak döntésével nem feltétlenül szerez örömet. “Egy barátságnak azonban ki kell ezt bírni.”

A gerlingeni tanács a galamus szerint támogatja Brenner magatartását.

Az LdU óvatosan nyilatkozik. Klaus Loderer, a szervezet szövetségi elnöke azt mondta, meg tudja érteni az eljárást, különösen mivel a város reprezentánsának ügyelnie kell arra, milyen megtiszteltetéseket fogad el. Ódon László, a stuttgarti magyar kulturális intézet vezetője viszont bírálta Brennert: Szerinte “nevetséges félelem, hogy Magyarországon veszélyben lenne a demokrácia és a szabadság”.

Mich József, Tata KDNP-s polgármestere vasárnap este az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy szerinte súlyosan hibás érvelésen alapszik Gerlingen polgármesterének döntése. “Magyarországot Európa egy kicsi, de hangos része nagyon félreérti” – fogalmazott Michl József, hozzátéve, hogy meglátása szerint az ügy gondosan felépített támadás a magyar demokrácia ellen.

 

[origo]|MTI|

Megadjuk-e az irányítószámunkat?

“Elnézést, megmondaná az irányítószámát?” – ha nem is mindennapos, de nem ismeretlen kérdés ez, amelyet nem csak olyankor hallunk, ha valakinek a lakcímünket kell bediktáljuk, hanem egy vásárlás végén van, hogy elhangzik a pénztárostól. Megadjuk-e, meg kell-e adjuk, egyáltalán, kérdezhetnek tőlünk ilyet csak úgy, és miért jó, ha megadjuk, merülhetnek fel bennünk gyors egymásutánban a kérdések, majd a legtöbb esetben bediktálunk egy négyjegyű számot.

Aamit jó, ha tudunk ezzel kapcsolatban: hogy nem kell megadjuk, ha nem akarjuk. Szívünk joga, hogy megosztunk-e egy ilyen vagy bármilyen személyünkre vonatkozó adatot egy olyan emberrel, aki mindezt nem hivatalos személyként kérdezi (sőt, hivatalos személynek se vagyunk kötelesek minden személyes jellegű adatunkat kiadni).

De miért is kérdeznek tőlünk egy ilyen személyes adatot egy boltban? Statisztikai okokból. Ezen a módon egyszerűen megtudható, hogy honnan érkeznek a vevők az adott boltba, és így a reklámok, promóciók pontosabban célozhatóak (hol érdemes például hirdetési újságot vagy kedvezményes kupont kiszórni a postaládákba vagy hirdetést elhelyezni). Vevőként ez nekünk sem hátrányos, hiszen eljut hozzánk egy olyan információ, ami hasznos lehet egy vásárlás megtervezésekor. Egyébként az irányítószámunk csak abban az esetben személyes adat, ha köthető hozzánk, visszakereshetőek vagyunk az alapján – ha összesítve kerül felhasználásra, akkor már elveszti személyes jellegét.

 

kép forrása: retronom.hu

Komplexebb esetben összekapcsolható az irányítószám azzal az információval, hogy készpénzzel vagy kártyával fizetett a vevő vagy mekkora értékben vásároltak azok, akik egy adott településről érkeztek – azonban ezek sem személyes adatok innentől, de lehet, hogy ilyen esetben már nem szívesen adjuk meg. Ezért azt ajánljuk, hogy ha elhangzik az irányítószámos kérdés, és nem akarjuk automatikusan megadni, akkor bátran kérdezzünk vissza, hogy milyen célból kérdezik és kihez fog eljutni ez az adatunk. Aztán utána dönthetünk, hogy megadjuk-e vagy se.

Ne feledjük, igenis visszautasíthatjuk a választ, és ne érezzük magunkat kínosan ettől. Amit azonban ne tegyünk: ne diktáljunk be hamis irányítószámot, még ha ez vicces ötletnek is tűnik, mert mások munkáját nehezítjük ezzel a félrevezető információval, miközben nekünk magunknak ebből semmilyen előnyünk nem származik.

 

2013. április 12., péntek 13:15 |

Címkék

shodan, kereső, hekkelés

A Google, a Bing és a világ összes többi hagyományos keresőmotorja webszerverek tartalmát fésüli át és rendezi találati listákba, ha kérdezünk tőle valamit, feltételezve, hogy az ember olyasmikre kíváncsi, amik a weben vannak. Shodan (a nevét a System Shock című kultikus számítógépes játék főellenségéről, egy gonosz mesterséges intelligenciáról kapta) nem áll meg itt, ő minden kütyüt lát, ami csak az internetre van kötve. A weboldalak tartalmát tároló és kiszolgáló szerverek mellett például webkamerákat, biztonsági kamerákat, ipari rendszereket, nyomtatókat, közlekedési rendszereket, videós telekonferenciákat, riasztókat, mindent, aminek ip-címe van, és a publikus interneten kommunikál.

A félelmetes az a dologban, hogy az ilyen berendezések nagy részét semmilyen védelem, titkosítás, még egy jelszó se védi attól, hogy illetéktelenek hozzáférjenek a neten keresztül. Ez persze nem úgy megy, hogy két kattintással bárki be tud nézni a szomszéd lánykollégium összes webkamerájába, vagy atomerőművek irányítórendszereiben nyomogathatja a gombokat, Shodan csak megmutatja a hekkernek a lehetséges célpontokat. Hogy egy igazi, képzett hekker mire képes ezzel a szerszámmal, azt Dan Tentler biztonságtechnikai szakértő előadása illusztrálja legjobban a tavalyi Defcon 20 hekkerkonferenciáról:

Tentler véletlenszerű Shodan-keresésekkel talált többek között hozzáférést távirányítós garázsajtóhoz, otthoni riasztórendszerek kameráihoz, de eljutott addig is, hogy leolvaszthatta volna a jeget egy dán hokipályán, vagy egy egész, meg nem nevezett országban lévő város közlekedési lámpáit tesztüzemmódba kapcsolhatta volna, ha akarja. Sőt, belemászott egy francia vízerőmű irányítórendszerébe, ahol a két, egyenként 3 megawattot termelő turbinával csinálhatott volna azt, amit csak akar. Persze nem akart semmit, de bármikor utána csinálhatja a trükköt olyasvalaki, aki igen. Egy másik biztonságtechnikai specialista, Ruban Santamarta egy részecskegyorsító irányítópultjához fért hozzá a Shodan segítségével.

A Shodan nem csak jól képzett hekkerek kezében lehet veszélyes fegyver. Ha nem értünk hozzá, mindig találhatunk a YouTube-on olyan jótét lelket, aki elmagyarázza, hogyan lehet felhasználni Shodan találati listáit:

De a kereső hekker-analfabétáknak és laikusoknak is hihetetlen aranybánya lehet, elég csak a „default password” keresést beütnünk, és máris végtelen listát kapunk szerverekről, nyomtatókról, és egyéb, netre kötött rendszerekből, amelyekhez jó eséllyel simán, böngészőn keresztül hozzáférhetünk az admin felhasználónévvel és az 12345 jelszóval.

Webcam, Budapest

De vajon miért kötnek rá emberek a netre védelem nélkül olyan rendszereket, amihez ilyen lazán hozzáférhet bárki? Először is azért, mert a Shodan nélkül ezeket reménytelen megtalálni, és még a Shodannal is csak nagyon korlátozottan lehet célzottan a szomszéd garázsajtajára rámenni, csak úgy általában garázsajtókra a neten (országra, operációs rendszerre, ip-tartományra azért lehet szűkíteni). Ezzel együtt is, bármi, amit célzottan akarunk kiszúrni, tű egy 500 millió online kütyüből álló szénakazalban, így az ilyen rendszerek telepítőiben sokszor fel sem merül, hogy védelemmel vértezzék fel őket. Miért szereljünk rácsot egy ajtóra, ha senki nem tudja, hol van az az ajtó? A kérdés mindjárt nem olyan költői, ha megtudjuk, hogy a Shodan harmadik leggyakoribb keresőkifejezése jelenleg az, hogy „webcam budapest”.

A másik ok, hogy ezek a netre kötött rendszerek sokszor egyáltalán nem arra vannak kitalálva, hogy a netre kössék őket, csak úgy olcsóbb és egyszerűbb. Ha például egy cég számítógéppel, távolról vezérelhetővé akarja tenni a fűtési rendszerét, a kivitelező nem feltétlenül azt az utat választja, hogy direktben köti össze a szabályzó központot a távoli irányítást megkapó géppel vagy gépekkel, hanem egyszerűen belekötik egy webszerverbe, és azzal akaratlanul is megosztják az egész világgal.

Már rég elszabadult

A Shodant 2009-ben kezdte el építeni egy John Matherly nevű programozó, regisztráció nélkül napi 10, regisztrációval napi 50 keresést engedélyez, aki ennél is többet akar, esetleg adatbázisokat exportálni vagy mélyebb hozzáférést a rendszerhez, annak fizetnie kell. Matherly a CNN-nek azt mondta, kizárólag biztonsági szakértők, etikus hekkerek és kormányügynökségek használják a szolgáltatását, és az igazi nagypályás hekkerek számára az annyira nem is érdekes, mivel nekik több százezer számítógépből álló botnetjeik vannak, amelyekkel kifinomult keresés nélkül is megtalálják a célpontjaikat, egyszerűen a nyers erőt bevetve.

A Shodan készítője azt mondja, a kereső éppen arra jó, hogy a jó fiúknak segítsen megtalálni a biztonsági réseket a netre kötött kütyükben, mielőtt a rossz szándékkal közeledő hekkerek odaérnek. Ennek némileg ellentmond, hogy a net sötét oldalán az utóbbi időben több botrány is kitört már a Shodan rosszindulatú használata miatt. Idén januárban a 4chan és a Reddit bugyraiban tűnt fel az a Shodanra épülő script, ami a Trendnet cég otthoni riasztórendszerekhez szánt kameráihoz adott hozzáférést, egy Google Maps-alapú térképre rendezve a nem biztonságos kamerák elhelyezkedését, amelyekre kattintva úgy nézhettük a képüket online stream formájában, mint a 24 terroristaelhárító ügynökei a tévében. Valahogy így:

A Shodan teljesen felforgathatja a penteszterek (penetration test, online rendszereket az illetéktelen behatolás lehetőségeire tesztelő etikus hekkerek) világát, és új utakat mutathat a biztonsági rések minél gyorsabb és hatékonyabb befoltozása felé – mutatta be Matherly a 2010-es Defconon a keresőjét. Most jutottunk el addig, hogy többé már nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy az illetéktelen szemek és kezek távol maradnak tőle.

2013. április 12., péntek 08:13 |

Kapcsolódó

• Angelina Jolie melltartó nélkül vásárolgatott
• Millókat érnek Jennifer Love Hewitt mellei
• Rákszűrő melltartót fejlesztettek
• Életet ment a rákdiagnosztizáló melltartó

Címkék

francia, kutató, melltartó, vizsgálat

A kelet-franciaországi Besançon Egyetem kutatója, Jean-Denis Rouillon egy másfél évtizedes kísérletsorozat végén arra a következtetésre jutott, hogy a közvélekedés ellenére a melltartó hordásával a nők nemcsak a mellük feszességét nem őrizhetik meg a nők, de a ruhadarab a hátfájás ellen sem segít. Legalábbis nem minden esetben.

Azt már más kísérletek is bizonyították, hogy a melltartók inkább divatcikkek, mint egészségügyi funkcióval is rendelkező ruhadarabok, még a sportmelltartók nagy részéről is kiderült egy kutatásban, hogy nem sokat érnek az ugráló mellek ellen folytatott küzdelem során.

Rouillon és munkatársai 1997 óta mérték a kísérletsorozatban résztvevő 330 önkéntes mellének méretváltozását és feszességét tolómérővel, logarléccel és mérőszalaggal (ami elég furán hat a háromdimenziós képalkotás korában). A francia kutató az eredmények összefoglalásakor kiemelte, hogy a 18 és 35 év közötti alanyok valószínűleg nem teljesen fedik le a világ összes melltípusát, így a vizsgálat nem tekinthető minden szempontból érvényesnek. Az általános érvényességhez Rouillon szerint 300 000 résztvevő kellene. Ennek ellenére a kísérlet egyik eredménye szerint azoknál a fiatal nőknél, akik egy évig nem hordtak melltartót, a mellbimbó átlagosan hét millimétert emelkedett a váll felé, és a mell általában véve is feszesebb lett.

„A mell sem orvosi, fiziológiai és anatómiai szempontból sem nyer azon, hogy nem hat rá a gravitáció” – foglalta össze Rouillon a francia Info rádiónak adott interjúban. „Sőt, csak jobban megereszkednek.” Szerinte ez azért van, mert a mellek tartására szolgáló izmok ellustulnak, mert a melltartók végzik azt a munkát, amit az izmoknak kellene.

Épp ezért bár a francia szakértő szerint a melltartók feleslegesek, azt sem állítja, hogy azok a középkorú nőknek, akik egész eddigi életükben melltartót viseltek, bármi előnyük lehetne abból, ha most elhajítják az eddig fontosnak tartott ruhadarabot.

Robotrepülőkkel készítettek el a debreceni Nagytemplom 3D modelljét

A debreceni Református Nagytemplom egyedülálló, repülő robotos 3D-s felmérését végezték el a SziMe3D Kft. munkatársai.

A szakemberek munkájának eredményeként soha nem látott pontosságú háromdimenziós modell készült el a cívisváros központjában található, a hazai kulturális és vallási örökség szerves részét képező helyszínről. A vállalat munkatársai már április elején, földi lézerszkenner segítségével megkezdték az előkészítő munkálatokat. A folytatásra ma került sor, amikor már a rögzített adatokat speciális eszközökkel – többek között saját fejlesztésű multikopterekkel (un. repülő robotokkal) – készült légi fotókkal és videókkal, egyedülálló ortogonális és perspektivikus felvételekkel egészítették ki.

A debreceni Református Nagytemplomnak – a kilenc magyarországi nemzeti emlékhely egyikének – ilyen részletességű és komplexitású felmérése még soha nem történt meg. A felmérés eredményeként, a templom külső és belső teréről részletekben gazdag, háromdimenziós képek és modellek készülnek el. Az így létrehozott „Virtuális Nagytemplom” segítségével a felhasználók látványos interaktív bemutatókon, 3D-s virtuális utazásokon vehetnek majd részt. Egy mobilalkalmazás segítségével könnyen bemutatható majd az érdeklődők számára a Nagytemplom és a hozzá kapcsolódó minden fontos információ.

A Református Egyház a felvételek segítségével imázsfilmet és információs pultra fejlesztett tartalomkezelő rendszert is készíttethet. A projekt további haszna a közeljövőben tervezett Nagytemplom-felújítási munkálatok minőségi kivitelezésénél mutatkozik majd meg. Olyan építészeti méretek és geometriai torzulások lesznek így hozzáférhetők és felfedezhetők, amelyeket más, jelenleg használt technológiával csak nagyon nehezen és nem megfelelő pontossággal lehetne észlelni. A lézerszkenneres felméréssel készült dokumentáció könnyedén összevethető az építkezések megkezdése előtti állapotokkal, a kiviteli tervekkel, a megvalósulási tervdokumentációkkal, megkönnyítve a megrendelő számára az elkészült munka ellenőrzését, az esetleges hibák kiszűrését.

Alexy Norbert, a SziMe3D Kft. ügyvezetője szerint, a felmérés másik kutatási célja a SZIME 3D AR részprojektben használt digitalizálási technológiák és alkalmazások gyakorlatban történő tesztelése, a technológiai korlátok kiértékelése, valamint a különböző feldolgozási és optimalizálási eljárások elemzése. A projekt menedzselését klasztertagként segítő DBH Group vezérigazgató-helyettese, Kurtán Zoltán elmondta, a piaci oldalon szerzett tapasztalatok szerint, a háromdimenziós digitális technológia alkalmazása a jövőt tekintve az egyik kitörési pont lehet a hazai innovatív kis- és középvállalkozások számára. Forrás: SG.hu

– A Gyurcsány-Bajnai -féle adósságkoalíció helyi alvezéreként Káli Sándor 2013-ban már nem védekezhet azzal, hogy csak azt tette, amit tehetett. A leváltott miskolci városvezetés ugyanis jócskán túllőtt a célon, hiszen városunk 2010-re, a teljes pénzügyi ellehetetlenülés és a működőképesség határára sodródott. Kemény három évbe telt Miskolc gazdasági-költségvetési konszolidációja, aminek legfontosabb állomása a város 36 milliárdos adósságállományának a 70 százalékos kormányzati átvállalása volt. Ezek után, nem mondhatunk mást mint, hogy elég volt a Káli-korszakból. Elég volt a Gyurcsány-Bajnai -féle adósságkoalícióból – írja Soós Attila.

minap.hu