Tag: Nyelvvizsga

Nyelvvizsga botrány: képviselők is benne vannak?

Nyelvvizsga botrány: képviselők is benne vannak?

Már nemcsak rendőrök és befolyásos tisztviselők vannak az ügyészség célkeresztjében a nemrégiben kitört nyelvvizsga botrány miatt, hanem úgy tűnik, hogy politikusok is. Néhány országgyűlési képviselő is pénzért vehette feketén az oklevelét több egyetemi oktatótól.

Ki tudja mikor és hol áll meg a vádlottak száma a nyelvvizsga botrányok ügyében. Már eddig is azt mondta az ügyészség, hogy tucatnyian kerülnek majd bíróság elé, amiért feketén vették a nyelvvizsgájukat, hogy az egyetemen diplomát kaphassanak, majd később magasabb beosztást választhassanak, magasabb fizetéssel, vagy esetleg egy másik munkahelyet.

A Blikk értesülése szerint most már nemcsak köztisztviselők, tanárok, rendőrök, hivatalnokok, hanem országgyűlési képviselők is érintettek az ügyben, akik a Károli Gáspár Református Egyetem két oktatójától szerezték be a diplomához szükséges bizonyítványokat. A lap információja szerint egy magas beosztású minisztériumi köztisztviselő is vett nyelvvizsgát, de az első vásárlók között volt, így a bűncselekmény már elévült.

Ahhoz, hogy a képviselőket bíróság elé állíthassák először majd ki kell adnia őket a parlamentnek, vagyis fel kell függeszteni mentelmi jogukat. A nyomozók által lefoglalt merevlemezeken állítólag nem szerepelnek titulusok, de nevek és elérhetőségek igen, így könnyen beazonosíthatóak lesznek a csalók. Az ügy fő gyanúsítottja, P. András ügyvédje azt mondta a lapnak, hogy elsősorban nem befolyásos emberek vették a papírt, nyolcvan százaléknak a diploma megszerzéséhez kellett a nyelvvizsga.

Írta: Németh Csaba

Iranytv.hu

Nem kell a nyelv? – Dermesztő az új felsőoktatási javaslat

Nem kell a nyelv? – Dermesztő az új felsőoktatási javaslat

nyelv

Hamarosan olyan javaslat kerül a kormány elé, amely szerint a felsőoktatásban bizonyos szakokon meg kellene engedni, hogy nyelvvizsga nélkül is diplomát szerezhessenek a végzettek. Néhány éve a kormány még épphogy fordítva gondolta, felvételi követelménnyé tette volna a felsőoktatásban a nyelvvizsgát. Az irányváltás igen meglepő, hiszen az idegen nyelvek ismerete ma már alapkompetenciának számít, különösen diplomások esetében. Ráadásul ezzel mintha fordítva is ülnénk a lovon, hiszen az Európai Unió országai között Magyarországon vannak legtöbben, 65%, akik egyetlen idegen nyelvet sem beszélnek.

A nyelvvizsga-követelmények felülvizsgálatának javaslata is szerepel a felsőoktatási stratégiában, amire múlt pénteken bólintott rá a Felsőoktatási Kerekasztal. A hamarosan kormány elé kerülő anyag szerint azokon a szakokon, amelyeken az “idegen nyelv ismerete másodlagos”, nem lenne szükség nyelvvizsga bizonyítványra. Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár szerda este a HírTV-ben meg is nevezett egy példát, ilyen lehetne például a védőnők képzése, és általában az alapképzési szakok között lennének olyanok, ahol elegendő lehetne Klinghammer István szerint a középiskolában megszerzett nyelvtudás.

Az enyhítést javaslói azzal magyarázzák, hogy vannak szakmák, amelyekben az idegen nyelv ismerete a munkavégzés szempontjából másodlagos, e nélkül is el tudnak helyezkedni.

Komolyan nem kell?

Az ma már egyszerűen nem kérdés, hanem társadalmi konszenzus van arról, hogy az idegennyelv-tudás fontos és egyre fontosabb. Az Eurobarometer 2012-es felmérése szerint az uniós országok lakosainak 88 százaléka úgy véli, hogy az idegennyelv-tudás fontos, 98 százaléka a gyermekei jövője szempontjából tartja a nyelvtudást hasznosnak, sőt a válaszolók közel háromnegyede szerint egy idegen nyelv nem is elég.

A más nyelvek ismerete ma már alapkompetenciának számít, a társadalmi mobilitás alapja, és nehéz is elképzelni olyan főiskolai, egyetemi szakot, ahol a nyelvtudás ne lenne elvárható. A Klinghammer István által példaként felhozott védőnőként végzettek kimeneti kompetenciája közé is beletartozik például, hogy tudnak az idegen nyelvű szakirodalomban tájékozódni.

Abban persze lehet valami, hogy a kötelező nyelvvizsga még nem jelenti azt, hogy többen is fognak idegen nyelveket (jól) beszélni, az viszont szinte biztos, hogy a kötelező nyelvvizsga eltörlése nem fog javítani a helyzeten. Márpedig idegen nyelvek ismeretét tekintve dermesztően rosszul állunk.

Hátul kullogunk

Az Eurobarometer 2012-es felmérései szerint Magyarországon a legnagyobb azok aránya, akik egyetlen idegen nyelvet sem beszélnek, 65%.
Nem kell a nyelv? - Dermesztő az új felsőoktatási javaslat
A legalább egy idegen nyelvet beszélőket illetően is hátul kullogunk, a lakosság 35 százaléka beszél egy nyelvet, 2005-höz képest az arány 7 százalékpontot csökkent. Nem csak nálunk csökkent, a visegrádi országokban általában véve is, nagyot csökkent a német és orosz nyelveket beszélők aránya ezekben az országokban. Csökkent Szlovákiában (-17 százalékpont 80%-ra), Csehországban (-12 pont 49%-ra), Bulgáriában (-11 pont 48%-ra), Lengyelországban (-7 pont 50%-ra), míg mint előbb írtuk Magyarországon (-7 pont 35%-ra). Szlovákiában egyébként a cseh nyelv ismerete tolja fel ilyen magasra az idegen nyelvet beszélők arányát. Ezzel szemben Finnországban, Írországban, de különösen Ausztriában (+16%-ponttal) növekedett a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya.
Nem kell a nyelv? - Dermesztő az új felsőoktatási javaslat
Még nagyobb a visszaesés, ha a két idegen nyelvet beszélőket nézzük, Magyarországon 14 százalékponttal csökkent az arányuk 2005 óta, és mindössze 13% beszélt két idegen nyelvet 2012-ben.
Nem kell a nyelv? - Dermesztő az új felsőoktatási javaslat
A számokból arra is következtethetünk, hogy a nyelvet beszélők arányának változásához a migráció is hozzájárulhatott. Azaz nem meglepő módon a nyelveket (akár több idegen nyelvet) beszélők indultak el az uniós csatlakozás után külföldre munkát vállalni, az otthon maradó lakosság körében pedig következésképp romlott az idegen nyelvet beszélők aránya, és ezt az újonnan végzettek sem pótolták egészen vissza. A magyarok 70 százaléka szerint az idegennyelv-tudás legnagyobb haszna, hogy jobbak a lehetőségek külföldi munka esetén, ugyanakkor 56 százalék szerint a belföldön megkapható jobb munkalehetőség a másik legnagyobb haszon.

Sajnos a meglévő nyelvtudás minőségében sem állunk túl jól. Az idehaza legnépszerűbb, legtöbbek által beszélt idegen nyelv az angol, de a magyar fiatalok beszélt angolja a leggyengébbek közé tartozik Európában az olaszok, spanyolok és csehek mellett.

Pedig a munkaerő idegennyelvi kompetenciája, ismerete hozzájárul a gazdaság versenyképességhez, beruházási döntéseket határozhat meg. Egy korábbi uniós felmérés szerint a kis- és középvállalkozások megbízásaik nagyjából 11%-át bukják el az idegen nyelv ismeretének hiánya miatt. A magyarországi vállalatok harmadának okoz problémát a szabad állások betöltése, többek közt, még ha más tényezők mellett kisebb mértékben is – az idegen nyelvi kompetenciák hiánya miatt is.

A nyelvvizsga-követelmények eltörlése rontaná a végzettek kompetenciáit, a végzettség munkaerő-piaci értékét, a társadalmi mobilitást, ami nem csak földrajzi mobilitást, hanem a képesítések közötti átjárhatóságot, az élethosszig tartó tanulást is jelenti (amiben ugyancsak nagyon-nagyon rosszul állunk, a lakosság néhány százaléka ápolja csak ilyen módon a képességeit, miközben az élethosszig tartó tanulás és a foglalkoztatottság szintje között jól látható összefüggés van).

Némely felsőoktatási intézményben valóban magas, akár 30%-os arányú a “beragadt” diplomák aránya. Épp ezért tervezte azt még néhány éve a kormányzat, hogy felvételi követelménnyé tegyék a nyelvvizsga-bizonyítványt. Majd mégis inkább a könnyebb ellenállás felé fordultunk, először jött a nyelvviszga-amnesztia, ami megengedte, hogy a felsőoktatási intézmény saját szervezési nyelvvizsgája váltsa ki az akkreditált bizonyítványt, majd az oktatásért felelős tárca már a könnyített nyelvvizsgák bevezetését is tervezni kezdte. Ezek az intézkedések arra valóban jók lehetnek, hogy a diplomát, bizonyítványt szerzettek számán javítson, ahelyett, hogy a gyenge idegennyelvi képességek valódi okainak mélyére ásna.

forrás: portfolio.hu