Tag: NAV

Használt dolgait árulja a neten? – Itt a NAV-figyelmeztetés!

Használt dolgait árulja a neten? – Itt a NAV-figyelmeztetés!

Címkék: nav, használt, ruházat, értékesítés, online, internet, adózás, szja
Egyre népszerűbb az interneten keresztül bonyolított használtcikk-kereskedelem, mind többen adnak-vesznek ingóságokat – például használt gyerekruhákat, elektronikai eszközöket, háztartási kisgépeket – a világhálón, ennek azonban adóvonzata is lehet – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján közzétett tájékoztatóban ismerteti: ha a magánszemély ingóságait nem gazdasági tevékenység keretében értékesíti, akkor ebből származó jövedelmét az ingó átruházásból származó szabályok szerint kell megállapítania, és megfizetnie a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót (szja). Nem kell ugyanakkor megfizetni az adóévben 200 ezer forintot meg nem haladó ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem után az adót. Ha az ebből származó bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, nem keletkezik adóköteles jövedelem és szja-fizetési kötelezettség. Számla-, nyugtaadási és áfafizetési kötelezettség sem terheli.

Ha a magánszemély az ingóságait nem egyéni vállalkozóként ugyan, de gazdasági tevékenység keretében értékesíti, akkor az ingó átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint megállapított jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, 16 százalékos mértékű szja-t és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetnie kell. Nem alkalmazhatja a 200 ezer forintos szabályt, ugyanakkor, ha az ingó értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme. A gazdasági tevékenység áfaalanyiságot eredményez, így a magánszemélynek adószámmal kell rendelkeznie, számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség terheli, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfafizetési, bevallási kötelezettsége van.

Ha egyéni vállalkozóként teszi

Ha egyéni vállalkozó végez ingó értékesítési tevékenységet, akkor az ebből származó jövedelmét nem az ingó vagyontárgy átruházásának szabályai alapján kell kiszámítania, hanem az általa egyéni vállalkozóként választott adózási módra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítania, és ennek megfelelően kell teljesítenie az adókötelezettségeket. Az egyéni vállalkozó áfa-adóalanynak minősül és a tevékenysége keretében végzett ingó értékesítéshez kapcsolódóan számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség terheli, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfafizetési, bevallási kötelezettsége van.

Kinőtt ruhák eladása nem gazdasági tevékenység

A tájékoztatóból kiderül: ha például a magánszemély szükségleteinek kielégítése céljából ruhákat vásárol, majd a megunt, kinőtt ruhákat interneten keresztül értékesíti, akkor ez nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, mert az ingóságok beszerzése nem továbbértékesítési, haszonszerzési céllal történt. Ugyanez a helyzet akkor is, ha egy magánszemély a régi, feleslegessé vált könyveit értékesíti, vagy ha egy kismama a gyermekei feleslegessé vált, kinőtt ruháit adja el.

Abban az esetben azonban, ha egy magánszemély kifejezetten abból a célból vásárol gyermekruhákat, hogy azokat utóbb rendszeresen – például az interneten közzétett hirdetések révén – értékesítse, akkor az így megszerzett jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő.

Amennyiben egy kismama értékesíti az interneten a gyermeke kinőtt ruháit, megunt játékait és az ebből, valamint az adóév során más ingó vagyontárgy értékesítéséből származó összes bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme. Nem kell jövedelmet megállapítani a bevételből akkor sem, ha a magánszemély gazdasági tevékenység keretében értékesít ruhákat, egyéb ingóságokat, és az így megszerzett bevétele nem haladja meg éves szinten a 600 ezer forintot.

Másképp kell kezelni, ha a magánszemély a saját maga által előállított ingóságokat értékesíti, például könyvet ír, vagy festményeket, szobrokat, ékszereket készít, és azokat árusítja. Ezeknek a vagyontárgyaknak a létrehozására irányuló tevékenység önálló tevékenységnek minősül, így nem az ingó átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, hanem az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani a magánszemély jövedelmét, és ennek megfelelően kell teljesíteni az adókötelezettségeket is – derül ki a tájékoztatóból.

MTI

Félmillárdos adócsalás gyanúja a köztévé holdudvarában

Félmillárdos adócsalás gyanúja a köztévé holdudvarában

dunatvÖtszázmillió forintot meghaladó értékű hűtlen kezelés és pénzmosás miatt hamarosan vádemelési javaslatot terjeszt elő a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – tudta meg a Népszava.

A bűncselekmény-sorozatban részt vevő cégek vezetői a gyanú szerint hatalmas, irreális összegekért szerződtek különféle tévésorozatok gyártására, ezek a vállalkozások azonban jórészt nem végeztek érdemi munkát, hanem továbbszerződtek a műsorok valódi elkészítőivel. A tényleges gyártók – a Népszava információi szerint – a felvett közpénzek feléért, harmadáért, esetleg még kevesebbért forgatták le a filmeket. A többi pénz vélhetően magánzsebekbe vándorolt, ezért is indult nyomozás. Az érintett cégek jó része már felszámolási, illetve végrehajtási eljárás alatt áll, többen közülük 100 milliót meghaladó adótartozást halmoztak fel. A Népszava érdeklődésére a NAV azt a tájékoztatást adta, hogy az ügynek jelenleg öt gyanúsítottja van, a kárérték pedig több mint 550 millió forint.

A lap információi szerint már 2010 óta folyó nyomozás lezárása viszont csak a választást követően várható. Mindezt azért, mert a kormányhoz, a kormánypártokhoz közel álló cégek, személyek is közvetlenül érintettek a pénzmosásban – írja a Népszava.

Információink szerint azonban ez az az ügy, amelyben a Duna TV kuratóriumának fideszes és kereszténydemokrata tagjai 2010 nyarán átadták a rendőrségnek a televízió gyanús szerződéseit, mert megítélésük szerint “hanyag, súlyosabb esetben hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja vethető fel”. Lapunk akkori beszámolója szerint Szabó László, a Duna TV-s botrányt kirobbantó fideszes kurátor azzal indokolta a feljelentést, hogy Cselényi László, a Duna TV akkori elnöke elnöke nem adott részletes tájékoztatást a kérdéses szerződések megkötésének körülményeiről, és arról, hogy miért volt szükség pár hónapja bejegyezett cégek beiktatására a Duna TV és a televíziós alkotásokat legyártó produkciós cégek közé. Szabó László azt mondta, hogy a dokumentumokon szereplő cégek az eredeti összeg 30 százalékáért adták tovább megrendeléseiket. Akkori közlése szerint a Duna TV irreális áron vásárolt a Duna TV filmalkotásokat is, a filmvásárlásokban közreműködő cégek pedig összefüggésbe hozhatóak a filmgyártásra szerződött közvetítő vállalkozásokkal.

Sokba kerülhet: a neten is figyel az adóhatóság

Sokba kerülhet: a neten is figyel az adóhatóság

Forrás: MTI | 2014. 03. 20. 19:51:00

Idén már a nyilvános online adatokat is felhasználja az ellenőrzéshez és a vizsgálati célpontok kiválasztásához az adóhatóság, amely többek között a szervezett csalási struktúrák feltárására, az áfára, a kapcsolt vállalkozások transzferárazására, illetve a fiktív számlázás és az indokolatlanul elszámolt költségek felderítésére összpontosít – hívja fel a figyelmet a Mazars.

A könyvvizsgáló és adótanácsadó vállalat közleményében ismerteti: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idén a legjellemzőbb csalási struktúrák feltárását tűzte ki célul, de az adóminimalizálók körét és a szervezett csalásban részt vevő, fiktív számlákat kibocsátó vállalkozásokat is szeretné beazonosítani.

Az áfát érintő belföldi összesítő jelentések továbbra is kiemelt figyelmet kapnak a fiktív számlázás, a körbetartozás és a támogatási csalások elleni fellépés érdekében. Tavaly az ellenőrzések során megállapított adóhiány 86,5 százaléka származott áfából, míg 2012-ben arányuk 83,6 százalékot tett ki.

A társasági adó területén többek között a kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-képzés, illetve a külföldi anya- vagy leányvállalatok tőke-, illetve profitkimentése lesz a figyelem középpontjában. Utóbbit illetően főleg azokat az eseteket vizsgálja az adóhatóság, amelyekben a hazai cégeknél veszteség keletkezett.

A személyi jövedelemadó (szja) kapcsán kiemelt cél a szándékosan eltitkolt jövedelmek feltárása, ezért vizsgálat várható, ha a vállalkozás pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzt vettek fel, de vállalkozási célú felhasználását nem igazolták.

A csőd-, felszámolási és kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzésével a NAV a vagyonkimentést, illetve a hitelezői érdekek sérülését szeretné megakadályozni. A csődeljárás alatt álló adózóknál vizsgálják majd azt is, hogy a hitelező által érvényesíteni kívánt követelés alapja valós, avagy fiktív jogügylet.

A kockázati kérdőív (KOCKERD) kitöltésére felkértek körének szélesítése, valamint a kérdőívek információtartalmának helyszíni ellenőrzése is várható – mutat rá a Mazars.

Az adóhatóság idén már a világhálón nyilvánosan elérhető adatokat is felhasználja a kockázatok elemzése során, aminek kiemelt jelentősége lesz az internetes értékesítések ellenőrzési célpontjainak célzott kiválasztásában.

A Mazars többek között figyelmeztet arra is, hogy NAV ellenőrzi a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését is, amelyek megszegése esetén a várható mulasztási bírság magánszemélyeknél 500 ezer, cégek esetében 1 millió forintig terjedhet.

Jogosulatlan adatkezelés miatt feljelentést tesz a NAV

Jogosulatlan adatkezelés miatt feljelentést tesz a NAV

Forrás: MTI | 2013. december 02. hétfő 15:13

A hatóság Horváth Andrást jelenti fel, hivatali visszaélés és jogosulatlan adatkezelés gyanúja miatt.

 nav

A NAV közleménye szerint a Horváth András lemondásához kapcsolódó hivatali eljárás során, így a számítógépes munkaállomásán található adatok, valamint a szekrényében fellelt iratanyag átvizsgálásakor – amelynek tételes átadását Horváth András írásban megtagadta – a NAV célhoz nem kötődő jogosulatlan adatlekérdezés eseteit tárta fel. Hozzáteszik: a NAV volt munkatársa saját bevallása szerint adótitkokat tartalmazó adatokat juttatott ki a hivatalból és birtokol jelenleg is.

A munkáltatói jogkör gyakorlója ezért azonnali belső vizsgálatot rendelt el annak kiderítésére, hogy milyen tényezők tették lehetővé a jogosulatlan adatlekérdezésből származó iratok felhalmozását és az adótitkokat tartalmazó dokumentumok kivitelét. Amennyiben a vizsgálat vezetői mulasztást is megállapít, úgy fegyelmi eljárás keretében folytatódik a felelősség mértékének meghatározása. Horváth András jogosultságaival súlyosan visszaélve számos gazdasági társaságról és magánszemélyről olyan, nem célhoz kötött adatkezeléseket végzett, amelyek egyáltalán nem kapcsolódtak a feladataihoz – írta a NAV.

A NAV-dolgozók adatkezelési lehetőségeire vonatkozó szabályokat belső adatvédelmi és adatbiztonsági, valamint informatikai biztonsági szabályzatok tartalmazzák. Az alkalmazottak kizárólag feladataik ellátása céljából, a részükre biztosított jogosultságok rendeltetésszerű használatával kezelhetnek adatot, amelynek jogszerűségéért fegyelmi, polgári jogi, büntetőjogi felelősséggel tartoznak. Az adótitkokat tartalmazó informatikai rendszerekhez való hozzáférés nem jelenti azt, hogy a NAV-on belül önkényesen bárki bármilyen adatot lekérdezhet – teszik hozzá.

Horváth András még egy november elején tartott sajtótájékoztatón arról beszélt: nagyobb hazai cégek és multinacionális vállalatok több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. Ezt az állítását később is megismételte, hozzátéve, ezzel kapcsolatban feljelentést is tett.

800 milliós áfacsalást leplezett le a NAV

800 milliós áfacsalást leplezett le a NAV

Forrás: MTI | 2013. november 29. péntek 14:46

Közel 800 millió forint kárt okozó körbeszámlázásos áfa-csalást lepleztek le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai – jelentették be a szervezet sajtótájékoztatóján Nyíregyházán pénteken.

Lengyel Tibor pénzügyőr ezredes, a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának vezetője elmondta: az ipari olaj forgalmazásához köthető, “maffiaszerű” csalássorozat 20 céget érint, s a bűnszervezet négy vezetője, irányítója már előzetes letartóztatásban van. Hozzátette, hogy az okozott kár biztosítására az adóhatóság mintegy 600 millió forint értékben zárolt egy termelőüzemet, továbbá bankszámlákat, 34 autót és 126 hektár nagyságú területtel ingatlanokat.

Az ezredes tájékoztatása szerint a körbeszámlázásos adócsalást nyolc hónapja adóellenőrök fedték fel, s jelzésük alapján indult nyomozás a 2011-ig visszanyúló ügyben, amelynek tisztázásába a NAV információtechnológiai csoportja is bekapcsolódott.

Az adó- és bűnügyi, valamint a vám- és pénzügyőri igazgatóság munkatársai 22 helyszínen tartottak egyszerre házkutatást, így egy mátészalkai, illetve több Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és budapesti cég székhelyén, valamint cégvezetők lakásain. A nyomozók számítógépeket és 26 ezer oldalnyi iratot foglaltak le, míg a információtechnológiai csoport munkatársai több, mint 5 ezer terabyte adatot mentettek le.

Az ügyet felfedő revizoroknak a jelentős, évente 11-12 ezer tonna ipari olajat feldolgozó cég üzleti partnerei lettek gyanúsak. A partnercégek ugyanis szinte a semmiből tűntek fel, minden gazdasági tevékenységi előélet nélkül forgalmazták a finomított olajat, majd később, rejtélyes módon ukrán, vagy szerb tulajdonoshoz kerültek.

A céghálózathoz a nyomozás eddigi adatai szerint mintegy 3 milliárd forint értékű ipari olaj forgalmazása köthető. Az áru szlovák és román gazdálkodóktól származott, és papíron – ahogy az igazgató fogalmazott – “szövevényes számlázási láncon futott keresztül”. A közbeiktatott cégek egyike sem fizetett általános forgalmi adót, sőt volt olyan, amelyik visszaigényelte az áfát a fiktív számlák révén.

Lengyel Tibor megemlítette, hogy az adatok több számlázási láncra utalnak, a csalók repceolajjal, gombokkal és drágakövekkel is üzleteltek.
Kazsuk Attila, a NAV szabolcsi adóigazgatóságának vezetője a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a felderítés a 2010. óta alkalmazott új ellenőrzési metódus eredménye. Az integrált szakterületek szoros együttműködésével ugyanis megfelelően tudják követni a számlázásokat, így valamennyi gyanús esetben felléphetnek.

Soltész József pénzügyőr ezredes, a regionális vám- és pénzügyőri szervezet képviselője hozzátette: a határon az árumozgást rögzítik, így figyelemmel kísérhető a termékek útja, amellyel megelőzhetik az adócsalásokat.