Tag: internet

Használt dolgait árulja a neten? – Itt a NAV-figyelmeztetés!

Használt dolgait árulja a neten? – Itt a NAV-figyelmeztetés!

Címkék: nav, használt, ruházat, értékesítés, online, internet, adózás, szja
Egyre népszerűbb az interneten keresztül bonyolított használtcikk-kereskedelem, mind többen adnak-vesznek ingóságokat – például használt gyerekruhákat, elektronikai eszközöket, háztartási kisgépeket – a világhálón, ennek azonban adóvonzata is lehet – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján közzétett tájékoztatóban ismerteti: ha a magánszemély ingóságait nem gazdasági tevékenység keretében értékesíti, akkor ebből származó jövedelmét az ingó átruházásból származó szabályok szerint kell megállapítania, és megfizetnie a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót (szja). Nem kell ugyanakkor megfizetni az adóévben 200 ezer forintot meg nem haladó ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem után az adót. Ha az ebből származó bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, nem keletkezik adóköteles jövedelem és szja-fizetési kötelezettség. Számla-, nyugtaadási és áfafizetési kötelezettség sem terheli.

Ha a magánszemély az ingóságait nem egyéni vállalkozóként ugyan, de gazdasági tevékenység keretében értékesíti, akkor az ingó átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint megállapított jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, 16 százalékos mértékű szja-t és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetnie kell. Nem alkalmazhatja a 200 ezer forintos szabályt, ugyanakkor, ha az ingó értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme. A gazdasági tevékenység áfaalanyiságot eredményez, így a magánszemélynek adószámmal kell rendelkeznie, számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség terheli, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfafizetési, bevallási kötelezettsége van.

Ha egyéni vállalkozóként teszi

Ha egyéni vállalkozó végez ingó értékesítési tevékenységet, akkor az ebből származó jövedelmét nem az ingó vagyontárgy átruházásának szabályai alapján kell kiszámítania, hanem az általa egyéni vállalkozóként választott adózási módra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítania, és ennek megfelelően kell teljesítenie az adókötelezettségeket. Az egyéni vállalkozó áfa-adóalanynak minősül és a tevékenysége keretében végzett ingó értékesítéshez kapcsolódóan számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség terheli, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfafizetési, bevallási kötelezettsége van.

Kinőtt ruhák eladása nem gazdasági tevékenység

A tájékoztatóból kiderül: ha például a magánszemély szükségleteinek kielégítése céljából ruhákat vásárol, majd a megunt, kinőtt ruhákat interneten keresztül értékesíti, akkor ez nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, mert az ingóságok beszerzése nem továbbértékesítési, haszonszerzési céllal történt. Ugyanez a helyzet akkor is, ha egy magánszemély a régi, feleslegessé vált könyveit értékesíti, vagy ha egy kismama a gyermekei feleslegessé vált, kinőtt ruháit adja el.

Abban az esetben azonban, ha egy magánszemély kifejezetten abból a célból vásárol gyermekruhákat, hogy azokat utóbb rendszeresen – például az interneten közzétett hirdetések révén – értékesítse, akkor az így megszerzett jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő.

Amennyiben egy kismama értékesíti az interneten a gyermeke kinőtt ruháit, megunt játékait és az ebből, valamint az adóév során más ingó vagyontárgy értékesítéséből származó összes bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme. Nem kell jövedelmet megállapítani a bevételből akkor sem, ha a magánszemély gazdasági tevékenység keretében értékesít ruhákat, egyéb ingóságokat, és az így megszerzett bevétele nem haladja meg éves szinten a 600 ezer forintot.

Másképp kell kezelni, ha a magánszemély a saját maga által előállított ingóságokat értékesíti, például könyvet ír, vagy festményeket, szobrokat, ékszereket készít, és azokat árusítja. Ezeknek a vagyontárgyaknak a létrehozására irányuló tevékenység önálló tevékenységnek minősül, így nem az ingó átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, hanem az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani a magánszemély jövedelmét, és ennek megfelelően kell teljesíteni az adókötelezettségeket is – derül ki a tájékoztatóból.

MTI

Milliós bankkártyás csalás: borsodi faluba vezetnek a szálak

Milliós bankkártyás csalás: borsodi faluba vezetnek a szálak

 

Bár a részletekről jelenleg keveset tudni, úgy tűnik, komoly nemzetközi bankkártyás visszaélésben érintett egy 24 éves magyar férfi. A borsodi fiatalemberrel szemben már folyik a rendőrségi eljárás, a (virtuális) szálak külföldre vezetnek. A Pénzcentrum.hu mutatja, mit tudunk eddig. 

Meglehetősen szűkszavú közleményben tájékoztatott a napokban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság arról, hogy csalás gyanújával elfogtak egy 24 éves ormosbányai fiatalembert.

B. Márk – a gyanú szerint – internetes piactereken illegálisan vásárolt. A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság nyomozásának adatai szerint az elkövető 2014 első három hónapjában különféle bankkártyákat illegálisan felhasználva különböző internetes áruházakban számítástechnikai termékeket vett.

A nyomozók a tranzakciókban érintett pénzintézetekkel együttműködve március 18-án azonosították és fogták el B. Márkot. A fiatalember gyanúsítotti kihallgatásán beismerő vallomást tett. A házkutatáson számos nagy értékű számítástechnikai eszközt foglaltak le a rendőrök.

Külföldre vezetnek a szálak

Az ügyben megkerestük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahol megtudtuk, hogy több millió forintos (a Pénzcentrum.hu értesülései szerint 5-6 milliós – a szerk.) nagyságrendben próbált a netről vásárolni. Az eset érdekessége, hogy B. Márk mindehhez nem magyar, hanem külföldi bankkártyákat (vagy bankkártya-adatokat) használt. A magyar rendőrök banki feljelentés után indították el a nyomozást. A rendőrség arról azonban nem adott tájékoztatást, hogy pontosan milyen módszerrel jutott a kártyákhoz az ormosbányai fiatalember.

28-policehu
Fotó: police.hu

De miről is lehet szó?

A Pénzcentrum.hu-nak bankbiztonsággal foglalkozó szakértők elmondták, hogy – bár az esetről nincsenek pontos információk – a jelek arra utalnak, hogy a borsodi fiatalember valamilyen adathalász technológiával szerzett meg banki adatokat. Az ilyen információkat eltulajdonítók egyre komolyabb fenyegetést jelentenek, a kártevők használatához már sok esetben komolyabb számítógépes tudás sem szükséges.

Tipikusan ilyen adatszerzési mód, hogy a csalók valamely – külföldi vagy magyar – netbank felületét lemásolják, vagy egy kémprogram segítségével átveszik a felügyeletet a számítógép, okostelefon felett.

A szakértők általánosságban azt javasolják, ne lépjünk be netbankunkba nyilvános wifi-hálózatról (például kávézó, repülőtér), hanem inkább hozzunk létre saját hálózatot mobiltelefonunkon keresztül. Figyeljünk arra is, hogy ismeretlen, megbízhatatlan gépről szintén ne használjuk netbankunkat, és kerüljük olyan PC, laptop használatát is, amelyre nincs vírusirtó szoftver telepítve. Figyeljünk arra, hogy a bankok soha nem kérik el a jelszót vagy a felhasználónevet e-mailben vagy más módon, ne dőljünk be az olyan üzeneteknek, amelyek netbankunk újra-aktiválását szeretnék. A legbiztosabb mód, ha közvetlenül a böngészőnkbe írjuk be bankunk honlapjának címét, majd felhasználónevünket és jelszavunkat az internetbankolás során.