Tag: devizahitel

Boros a devizahitelekről: a bankok beetették az ügyfeleket, mint amikor kukoricával kicsaljuk a vadat az erdőből

Boros a devizahitelekről: a bankok beetették az ügyfeleket, mint amikor kukoricával kicsaljuk a vadat az erdőből

Boros Imre szerint az államnak csak abban az esetben kellene besegítenie a devizahitelesek gondjának megoldásába, ha cserébe a támogatás mértékében banki részvényeket kapna. A közgazdász ugyanakkor hangsúlyozta: nem kell sajnálni a bankokat, a gazdaság szempontjából azonban szükség van a normális banki működésre.

A devizahitelezés ilyen fokú kialakulását korábban a bankokkal és a pénzintézetekkel kapcsolatos törvények tették lehetővé, volt egy „simlis magyar törvénykezés”, amire ráerősített egy reklámhadjárat, „egy beetetés, mint amikor kukoricával kicsaljuk a vadat az erdőből”, és létrejött a hatalmas méretű aránytalanság – állapította meg Boros Imre közgazdász az M1 Ma reggel című szerdai műsorában.

Később beavatkozott az Alkotmánybíróság – folytatta, amely kimondta: ha megborul az egyensúly a felek között (adós és hitelező), akkor utólag is lehet törvényt alkotni, vagyis a korábban a Parlament által létrehozott jogszabályokba utólag „bele lehet menni törvénnyel”. A bankok ezért most erősen belekapaszkodnak „az állam slafrokjába, részükről ez már egy előszele annak, hogy a kárelhárításban kicsit az államot is le szeretnék húzni” – magyarázta a szakértő.
title]Boros Imre leszögezte: nem kell sajnálni a bankokat. Végső soron pedig az lenne a cél a gazdaság szempontjából, hogy visszaálljon a normális banki működés – mutatott rá. Úgy vélte, az államnak csak abban az esetben kellene besegítenie a devizahitelesek problémájának megoldásába, ha a bankok a támogatás mértékét részvényekkel honorálnák, így az állam tulajdonrészhez jutna. Később persze a bank visszavásárolhatná azokat a piaci árnak megfelelően – magyarázta.A közgazdász szerint egyébként a devizahitelezés elszállása felveti a korábbi monetáris politika felelősségét is, hisz „a forintból egyszerűen kiüldözték mindenkit, a jegybank eszetlen kamatemeléseket hajtott végre”, a magas forintkamatok így megnehezítették a finanszírozást. Az egész folyamatot végig kell nézni, mert ha ez elmarad, „a bűn megismétlődhet, erre van hajlam” – húzta alá Boros Imre.

Egy héten belül megoldható a devizahitelek problémája

Jobbik: Egy héten belül megoldható a devizahitelek problémája

Forrás: Kossuth Rádió, 180 perc | 2013. december 16. hétfő 10:55 

kp

Nem szabad túlmisztifikálni a Kúria devizahitelekről szóló napokban esedékes jogi álláspontjával kapcsolatos várakozásokat – mondta Z. Kárpáti Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese. A politikus szerint a kérdést a törvényhozás oldhatná meg, például a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosításával.

Devizahitel-károsultak helyett banki károsultakról érdemes beszélni, mert manapság egy forinthiteles sincs sokkal könnyebb helyzetben – hangsúlyozta  a 180 percben Z. Kárpát Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese. Példaként azt mondta, aki devizahitelét forintkölcsönre váltotta, az most utóbbival küzd.

A közvetlen bajban lévők, akik devizához kapcsolt hitel okán lehetetlenedtek el, közéjük tartoznak a lakáscélokra használt szabad felhasználású hitelt, illetve autóvásárlásra nyújtott kölcsönt felvevő emberek is. Közvetve azonban a magyar gazdaság minden egyes szereplője, minden egyes állampolgár érintett, mert míg például egy idetelepülő nyugati autógyár csupán 0,5 százalékkal növeli a GDP-t, addig a lakossági törlesztések GDP-arányosan évente 2-3 százalékot tesznek ki. Ezt a pénzt pedig az adósok jellemzően külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező bankoknak fizetik be – mondta Z. Kárpát Dániel.

Az ellenzéki politikus ugyanakkor hangsúlyozta, a Jobbik álláspontja szerint mindenkinek meg kell fizetnie a tartozását az utolsó forintig. A párt álláspontjának második, és ugyanilyen fontos tétele, hogy senki, egy fillérrel se fizessen többet az indokoltnál. Amiről tehát beszélni lehet, hogy a pénzügyi hibás terméket, a szennyező fizet elve alapján, tisztítsuk meg azoktól a külső körülményektől, jogi hézagoktól, gazdasági, banki visszaélésektől, amelyek eredményeképpen indokolatlan költségáthárítások terhelnek egy teljes társadalmi osztályt – fogalmazott a jobbikos képviselő.

A frakcióvezető-helyettes szerint az indokolatlan áthárítások közé tartoznak az egyoldalú szerződésmódosítások. Hozzátette: az ügyfelek jellemzően nem tudták, hogy milyen csapdába rángatják őket, sőt, nagyjából a közvetítők sem tudták, milyen termékről van szó. Előállt az a nagyon sajnálatos helyzet, hogy miközben két és fél, háromszorosára is nőttek törlesztőrészletek, addig ezen hitelek kifutásáig még mintegy 27 ezer  milliárd forint beszedésére kerül sor – ha a kormány így hagyja a jelenlegi helyzetet, helyben hagyja a visszaéléseket. Ez az összeg az egyéves magyar összterméknek felel meg – mondta Z. Kárpát Dániel.

A politikus a Kúria devizahitelekkel kapcsolatos napokban esedékes jogi álláspontjának kidolgozása kapcsán úgy véli, a legfőbb bírósági szerv szinte lehetetlen feladata előtt áll. A Kúriának ugyanis ezerféle szerződéstípus, ezerféle jogi körülmény esetében kellene egy nagyjából szinkronizáló határozatot hoznia, amelye a későbbiekben, a jogi eljárások során építeni lehet. Z. Kárpát Dániel szerint az alapkérdés, amire válaszolni kell, hogy tisztességes körülmények és feltételek között születtek-e a hitelszerződések. „A választ mindannyian ismerjük: nem” – mondta a jobbikos képviselő.

Nem szabad tehát „túlmisztifikálni” a Kúria döntésével kapcsolatos várakozásokat, viszont felvetődik a kérdés, hogy miért csak a Jobbik mondja, hogy egy héten belül megoldható lenne a teljes problémakör a törvényhozáson keresztül, például a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosításával – hangsúlyozta a Kossuth Rádióban Z. Kárpát Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese.

Csányi Sándor: a devizahitelesekkel indokolatlanul sokat foglalkozik a politika

Csányi Sándor: a devizahitelesekkel indokolatlanul sokat foglalkozik a politika

Csányi Sándor
Csányi Sándor – © Fotó: HBN archív
Budapest, 2013. december 4., szerda (MTI) – Csányi Sándor szerint indokolatlan, hogy a devizahitelesekkel ilyen kiemelten foglalkozik a politika. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a magyar Forbes magazin csütörtökön megjelenő, decemberi számában az INA-ügyről és a takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról is beszél a havilapnak adott interjúban.

Az interjúban – amelynek részleteit a magazin juttatta el az MTI-hez – a devizahitelesekkel kapcsolatban Csányi Sándor kifejtette: a fizetőképtelenség kialakulásában olyan okok is közrejátszanak, amelyek a forinthiteleseket ugyanúgy érintik. Az alapvető gond mindig az, ha a hitelesek elveszítik a munkahelyüket, ez pedig ugyanúgy sújtja a forinthiteleseket is.

Kiemelte, hogy “a problémához az is hozzátartozik, hogy az állami kommunikáció miatt egyre többen vannak olyan nem fizető adósok is, akiknek nem a fizetőképességükkel, hanem a fizetési hajlandóságukkal van a gond. Sokan várnak az újabb és újabb segítségre, így ma már ötből egy devizahitelt nem törlesztenek.”

A takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról szólva azt mondta: “Egyetlenegy dolog van, ami számomra is meglepő. A tulajdonnal való szabad rendelkezés jogának korlátozása.”

A bankvezető tisztességes versenyre számít a takarékszövetkezetekkel. Véleménye szerint aggályokat csak az vethetne fel, ha mesterséges eszközökkel átterelnének oda ügyfeleket, ha a szabad bankválasztást megszüntetnék és kötelezővé tennék a Takarékbank megbízását. Hozzátette, hogy ennek semmi jelét nem látja.

Az INA esetleges eladásáról is beszélt Csányi Sándor, aki a Mol igazgatóságának alelnöke is. Jelezte, hogy a Molnak alapvetően nem szándéka az értékesítés, elsősorban egy piaci alapon működő INA-ban érdekelt. Ha még sincs más út, arra esetre ajánlották fel a horvát államnak, hogy vásárolja vissza. Ha a horvátok nem akarják, vagy nem tudják megvásárolni a Mol INA-részesedését, akkor harmadik félnek kívánja felajánlani a Mol. Hozzátette, hogy ebben az esetben a Mol új befektetések után néz, de a lehetőségeket nem ebben a régióban keresi.

– MTI –