Tag: Bankkártya

Szokott bankkártyával fizetni? Itt az új fenyegetés

Szokott bankkártyával fizetni? Itt az új fenyegetés

Egy számítógépes vírus épp a bankkártyás fizetéshez használt pos-terminálokon támad – fizetéskor ellopja a bankkártyaszámot.

A bankkártyás fizetéshez használt terminálokat támadja a PoSeidon nevű veszélyes kártevő, amely a bankkártyaadatokat továbbítja illetéktelen helyre, vagyis így akár olyan emberek bankkártyaadatait is el lehet lopni, akik soha sem használták a plasztikjukat internetes fizetésre – idézi a Cisco szakértői blogját az Origo

Az ellopott kártyaszámokkal aztán nemcsak vásárolni lehet ez interneten, de klónkártyákat is elő lehet állítani, amelyekkel a bűnözők vásárolni tudnak.

A Cisco szakértői szerint a PoSeidont nagyon ügyesen programozták, sokkal összetettebb a működése a hasonló célokra írt korábbi kártevőknél. Rejtőzködik a memóriában, saját önvédelmi mechanizmusa is van, és frissíteni is tudja magát az interneten keresztül. A kártevő zömében orosz, .ru végződésű domainneveken elérhető szerverekkel kommunikál.

Milliós bankkártyás csalás: borsodi faluba vezetnek a szálak

Milliós bankkártyás csalás: borsodi faluba vezetnek a szálak

 

Bár a részletekről jelenleg keveset tudni, úgy tűnik, komoly nemzetközi bankkártyás visszaélésben érintett egy 24 éves magyar férfi. A borsodi fiatalemberrel szemben már folyik a rendőrségi eljárás, a (virtuális) szálak külföldre vezetnek. A Pénzcentrum.hu mutatja, mit tudunk eddig. 

Meglehetősen szűkszavú közleményben tájékoztatott a napokban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság arról, hogy csalás gyanújával elfogtak egy 24 éves ormosbányai fiatalembert.

B. Márk – a gyanú szerint – internetes piactereken illegálisan vásárolt. A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság nyomozásának adatai szerint az elkövető 2014 első három hónapjában különféle bankkártyákat illegálisan felhasználva különböző internetes áruházakban számítástechnikai termékeket vett.

A nyomozók a tranzakciókban érintett pénzintézetekkel együttműködve március 18-án azonosították és fogták el B. Márkot. A fiatalember gyanúsítotti kihallgatásán beismerő vallomást tett. A házkutatáson számos nagy értékű számítástechnikai eszközt foglaltak le a rendőrök.

Külföldre vezetnek a szálak

Az ügyben megkerestük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahol megtudtuk, hogy több millió forintos (a Pénzcentrum.hu értesülései szerint 5-6 milliós – a szerk.) nagyságrendben próbált a netről vásárolni. Az eset érdekessége, hogy B. Márk mindehhez nem magyar, hanem külföldi bankkártyákat (vagy bankkártya-adatokat) használt. A magyar rendőrök banki feljelentés után indították el a nyomozást. A rendőrség arról azonban nem adott tájékoztatást, hogy pontosan milyen módszerrel jutott a kártyákhoz az ormosbányai fiatalember.

28-policehu
Fotó: police.hu

De miről is lehet szó?

A Pénzcentrum.hu-nak bankbiztonsággal foglalkozó szakértők elmondták, hogy – bár az esetről nincsenek pontos információk – a jelek arra utalnak, hogy a borsodi fiatalember valamilyen adathalász technológiával szerzett meg banki adatokat. Az ilyen információkat eltulajdonítók egyre komolyabb fenyegetést jelentenek, a kártevők használatához már sok esetben komolyabb számítógépes tudás sem szükséges.

Tipikusan ilyen adatszerzési mód, hogy a csalók valamely – külföldi vagy magyar – netbank felületét lemásolják, vagy egy kémprogram segítségével átveszik a felügyeletet a számítógép, okostelefon felett.

A szakértők általánosságban azt javasolják, ne lépjünk be netbankunkba nyilvános wifi-hálózatról (például kávézó, repülőtér), hanem inkább hozzunk létre saját hálózatot mobiltelefonunkon keresztül. Figyeljünk arra is, hogy ismeretlen, megbízhatatlan gépről szintén ne használjuk netbankunkat, és kerüljük olyan PC, laptop használatát is, amelyre nincs vírusirtó szoftver telepítve. Figyeljünk arra, hogy a bankok soha nem kérik el a jelszót vagy a felhasználónevet e-mailben vagy más módon, ne dőljünk be az olyan üzeneteknek, amelyek netbankunk újra-aktiválását szeretnék. A legbiztosabb mód, ha közvetlenül a böngészőnkbe írjuk be bankunk honlapjának címét, majd felhasználónevünket és jelszavunkat az internetbankolás során.

Újabb tömeges banki díjemelések

Rosszul járnak a bankkártyások

Újabb tömeges banki díjemelések

2013. december 9. Jövő februártól ismét alapvetően megváltozhat a magánpénzügyek intézése. Jön az ingyenes készpénzfelvétel, de életbe lép a kártyás jutalékok korlátozása is. Ilyen körülmények között több bank a korábban lenyelt pótadót is áthárítja. Utóbbiaknál az áthárítást semmi sem tiltja.

Könyörtelenül lecsap a pénzügyi rezsicsökkentés kerékkötőire – jelentette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), majd lelkesen helyeselte ezt a kormányzópárt. Szemmel láthatóan úgy közölték dörgedelmeiket, hogy rá sem pillantottak (ez amúgy a Fidesztől nem is elvárható) a banki kondíciós listákra. A jelentősebb díjemelést bejelentett bankok egyike sem hivatkozott ugyanis a „pénzügyi rezsicsökkentésre”. (Egy kivétel azért akad, de ott, mint az táblázatunkból látszik, a kedvezmények rendszeréről van szó.)  Ezt a törvény alapján nem is tehették volna. Ugyanabban a jogszabályban azonban, amely az ingyenes készpénzfelvételről rendelkezik, szerepel a kártyaelfogadási jutalék korlátozása is. Hosszabb távon pedig ez – mint arról korábban már írtunk – a magánszemélyeket terhelő kártyaköltségek emelkedésével jár majd. Úgy tűnik, nem is kell ehhez annyira hosszú időnek eltelnie.

Számos változás csak néhány forintos díjemelkedést hoz. Tartani lehet azonban attól, hogy a módosításoknak közel sincs vége. Ez jól látszik abból is, hogy mivel nem folyt be elég tranzakciós adó, a kormány nemes egyszerűséggel pótbefizetésre kötelezte a bankokat. Azok pedig – különösen a vállalatoknál – különböző módonigyekeztek beszedni a plusz terhet. Több bank (ide tartozott a K&H, OTP, Raiffeisen) a magánszemélyekre is„szétterítette” az extra fizetendőt. Most többen csatlakoztak hozzájuk.

A törvény szerint 2014 januárjától a belföldi kártyaelfogadás bankközi jutaléka (interchange fee) nem lehet magasabb betéti kártya esetében a fizetési tranzakció értékének 0,2, hitelkártya esetében pedig 0,3 százalékánál. (Ez a passzus újként a „pénzügyi rezsicsökkentés” paragrafusa elé került be.) Azt már a gyorsjelentés idején megtudtuk, hogy ez a rendelkezés az OTP-nek kétmilliárd forintos bevételkiesést hoz. A két díjmentes készpénzfelvétel persze jobban fájhat, hiszen az 10 milliárddal kurtíthatja meg a bank bevételeit.

 Eltűnnek a kedvezmények

Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a hitelintézetek valamilyen módon megpróbálják pótolni a kieső bevételeket. Már most megjelentek olyanok, amelyek a kártyás jutalék korlátozására hivatkozva drágítanak. Nem is csekély mértékben. Emellett persze – ha nem is hivatalosan indokolva – az egész kormányzati eljárást (beleértve a tranzakciós illeték kivetését, de az illogikusan magas összegre érvényesített díjmentes készpénzfelvételi lehetőséget is) a kedvezmények rendszere sínyli meg. Tavaly még harminc különböző számlacsomagnál lehetett teljesen ingyenesen megúszni a készpénzfelvételt és majdnem ugyanennyinél díjmentesen utalni elektronikusan. Az utalások díjmentességét viszont elvitte a tranzakciós illeték. Nem kell nagy jóstehetség, hogy előre jelezzük: 2014-ben további kedvezőtlen folyamatokkal kell szembesülnünk. A kedvezmények „kivezetése” pedig csak a bank döntésétől függ.

A változások nagyon jól tetten érhetők a magyar közösségi bank, a MagNet díjstruktúrájában. A bank ugyanis még az idén alacsonyabb díjjal segítette azokat, akik csak kiegészítőként vettek fel készpénzt vagy alacsonyabb jövedelműek voltak.  Havi 100 ezer forintig tranzakciónként mindössze 0,1 százalékot plusz egy százast számítottak fel. Ráadásul akadt olyan csomag, amelynél két pénzfelvétel a saját ATM-nél összegkorlát nélkül volt ingyenes. Az ezzel élőknek a kormányzati „nagylelkűség” (ami persze leváltja ezt a metódust) tulajdonképpen korlátozás.

A számlaköltségeket itt kalkulálhatja, a bankkártyák jelenlegi árának pedig itt nézhet utána.
A pénzmozgatás költségeit itt kalkulálhatja.

Már bejelentett jövő évi díjváltoztatások

Bank Hatályba lépés Indok Módosítás
AXA 2014. január 1. Nincs megjelölve A World plasztik pénzvisszatérítés mértéke alacsonyabb lesz, külön megszabják a kereskedői kört
Budapest 2014. január 31. Bankközi jutalék, „pótadó” A 0,3%-os jutalékot 0,4096%-ra, a 0,6%-ost 0,7644%-ra emelik 2015.  január  31-ig, a kártyadíj majdnem kétszeresére nő
Erste 2014. január 6. „Pótadó” A vállalkozói számlák drágulnak 2014. március 31-ig
MagNet 2014. február 1. „Pótadó” Készpénzfelvételnél a maximum jelentősen (mintegy 40-szeresére) nő
„Pénzügyi reszicsökkentés” Az újonnan nyitott számláknál a devizaszámlára is kiterjesztik a 150 ezer forintos díjmentes pénzfelvétel lehetőségét, a kedvezményeket átalakítják
MKB 2014. február 10. „Pótadó” A számlavezetési díj 150 Ft-tal nő, legfeljebb  2016. július 1-jéig
Sberbank 2014. január 6. Nincs megjelölve Mindössze az sms díja nő két forinttal
Sopron 2014. február 4. Bankközi jutalék, „pótadó” A kártyadíj átlagosan kétszeresére nő, 2-10 forinttal minden tranzakciós költség drágul, kedvezmények megszűnnek
Forrás: Az Én Pénzem gyűjtés


Bankszövetség: a bankkártyahasználat legyen illetékmentes

Bankszövetség: a bankkártyahasználat legyen illetékmentes

Forrás: MR/180 perc | 2013. november 12. kedd 08:59 |Betű méret növeléseBetű méret csökkentése

Korábbi ügyek juthattak el éppen most a felmondási fázisba – mondta a 180 percben a szervezet főtitkára, Kovács Levente. Szerinte a szektor elkötelezett az árfolyamgát kibővített konstrukciójának sikere mellett.

 A Magyar Bankszövetség elejétől fogva támogatta az árfolyamgát intézményét, tavasszal részt vett a kormánnyal és a jegybankkal közös kampányban is – mondta a Kossuth Rádió reggeli műsorában Kovács Levente főtitkár. A szervezet alapvetően sikeresnek tartja ezt a terméket, mert az a bankok, az ügyfél és a kormány közt valamilyen szinten meg tudja osztani a terheket. A lehetőséggel mostanáig 170 ezer ügyfél élt, a teljes összeg pedig, amit ők a három féltől így összesen támogatásként megkaptak, 20 milliárd forint, ez már érzékelhető összeg – tette hozzá Kovács Levente.

A főtitkár azt mondta, nem hiszi, hogy akadhattak olyan bankok, amelyek megpróbálták az árfolyamgát kiszélesítése miatt felbontani a szerződéseket, szerinte téves, vagy félreértett híradásokról lehet szó, talán korábbi ügyek juthattak éppen most a felmondási fázisba. A szakember arra is emlékeztetett, hogy a szerződésfelmondás átfutási ideje a banki gyakorlat szerint két hét, itt pedig a törvény elfogadása után egy nappal lehetett hallani ezeket a híreket. Kovács azt is hangsúlyozta: a bankszövetség főtitkáraként minden banktól együttműködést kért és kapott, és a szektor nyilvánvalóan elkötelezett az árfolyamgát kibővített konstrukciójának sikere mellett.

 

 

Az árfolyamgát mostani kibővítése egy, a korábbinál sokkal szélesebb ügyfélkörben mérsékeli az árfolyamkockázatot, a törlesztőrészletek legalább 20 százalékkal csökkennek, és öt év után, amikor a gyűjtőszámlán felhalmozódott pénzt tőkésítik, akkor sem nőhet 15 százaléknál jobban a törlesztőrészlet, miközben öt év alatt a bérek minden bizonnyal nagyobb mértékben nőnek, így a lehetőséggel nyilvánvalóan egyre többen élnek majd – reagált Kovács arra a felvetésre, hogy a kormányzat tervei közt szerepel körülbelül öt év alatt teljesen kivezetni a devizahiteleket a magyar pénzügyi piacról. Utóbbi is az árfolyamkockázatot lett volna hivatott mérsékelni az ügyfelek számára, úgy tűnik azonban, ezt a feladatot már az árfolyamgátas konstrukció is képes betölteni – mondta a főtitkár.

A 150 ezer forintig havi kétszer ingyenes pénzfelvétett biztosító javaslatról a főtitkár azt mondta, a szerinte nagyon költséges és egyáltalán nem hatékony rendszer zökkenőmentes működtetéséhez a bankoknak még ki kell építeniük a törvény diktálta technikai hátteret, ugyanis minden egyes számlatulajdonos esetében országos szinten ellenőrizniük kell majd, hogy mindenki biztosan csak egy számla esetében él a lehetőséggel.

 

 

A bankok igazságtalan megoldásnak tartják azt is, hogy egy ingyenes szolgáltatás után tranzakciós díjat kell fizetniük. A legegyszerűbb megoldás a szövetség szerint az lenne, ha eltörölnék a tranzakciós illetéket a bankkártyás használat után, így a pénzfelvét és a kártyás vásárlás is ingyenes lenne. Most ugyanis az a gond, hogy miközben a készpénzhez ingyen lehet hozzájutni, a kártyás vásárlás után fizetni kell, a gazdaságot így olyan szürkítő hatás éri, amely biztosan a költségvetési bevételek szűkülésével jár. Legalább ilyen fontos szempont az is – hívta fel a figyelmet Kovács a 180 percen –, hogy míg a készpénzhasználat a bankoknak összesen 42 milliárdos tranzakciósilleték-bevételt hoz, a társadalomnak 100 milliárdos költséggel jár. A főtitkár az M1 Ma reggel című műsorában kedden elmondta azt is, hogy a bankok terheit évi 10-20 milliárd forinttal növeli az árfolyamgát rendszere.