Szokatlan mértékű radioaktív sugárzás Európa felett

Szokatlan mértékű radioaktív sugárzás Európa felett

A németországi Görlitzben található mérőállomás

Az elmúlt napokban Európa több pontján is mérsékelten emelkedett a radioaktív sugárzás mértéke – tájékoztatott a DPA hírügynökség a német Szövetségi Sugárvédelmi Hivatalra hivatkozva. A ruténium 106-os nukleonszámú izotópjából csekély mennyiséget fedeztek fel Ausztriában, bár ennek jelenlétét Németországban egyelőre még nem észlelték. Az izotóp levegőben mért koncentrációja néhány milibecquerel volt köbméterenként.

„Ha hasonló, összehasonlítható értékeket mérnénk az izotóp jelenlétéből Németországban is, az nem jelentené automatikusan a lakosság egészségének veszélyeztetését” – közölte közleményében a salzgitteri székhelyű hivatal.

A DPA hírügynökség szerint a radioaktív szennyezés kiindulási pontja földrajzilag nem beazonosítható, de a számítások alapján feltételezik, hogy a forrás valahol Kelet-Európában lehetett. Mivel csak ennek az egy adott elemnek a jelenléte volt fellelhető a mintákban, az atomerőműben való meghibásodás miatti szennyezés kizárható.

A ruténium a periódusos rendszer 44-es rendszámú eleme. A vegyjele Ru. A d-mező eleme, átmenetifém. A könnyű platinafémek közé tartozik. Ahogy a többi platinafém, a természetben főként a többi platinafémmel ötvöződve fordul elő. Egyetlen önálló ásványa van, ez a laurit (RuS2). A legritkább elemek közé tartozik, gyakoriság szerint a 80. a Földön.A ruténiumot a természetben megtalálható nyersplatinából nyerik. A nyersplatinát királyvízben oldják, a ruténium a királyvízben nem oldható részben található. A visszamaradó, királyvízben nem oldódó részt először kálium-hidroxiddal és kálium-nitráttal olvasztják össze, ekkor kálium-rutenát keletkezik. Ennek vizes oldatába klórgázt vezetve ruténium-tetraoxid nyerhető. A ruténium-tetraoxidot desztillálják, majd sósavas metanolban nyeletik el. A ruténium az oldat bepárlásával, majd a maradék redukciójával nyerhető.A ruténiumot katalizátornak használják oxidációs reakciókban és hidrogénezésnél. Ruténiumötvözeteket használnak tollhegyek gyártására, ékszerek készítésére és érintkezők készítésére a villamosiparban.

Magyarországon is mérték a megnövekedett radioaktivitást, mondta az Indexnek dr. Zagyvai Péter, az Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont (MAT EK) csillebérci telephelyének sugárvédelmi megbízottja. A telepen működő levegő-monitorozó állomás naponta pár száz köbméter levegő átszűrésével vételez aeroszol mintákat, és az október első napjaiban vett mintákból a szükséges pár napos pihentetés után gammaspektroszkópiás eljárással valóban kimutatták a ruténium-106 jelenlétét – írja az index.

Az óvatos becslés szerint két nagyságrenddel volt nagyobb a nálunk mért ruténium-106 mennyiség, mint az ugyanabban az időben Franciaországban mért mennyiség, amiből nyilvánvalóan arra lehet következtetni, hogy hozzánk a csóva vastagabb része jutott, mivel közelebb vagyunk a feltételezett forráshoz. A megnövekedett béta- és gammasugárzás semennyire sem veszélyeztette a lakosságot, az egészségre ártalmas határértékektől óriási távolságra voltunk, a természetes háttérsugárzás tíz-húszezred részéről volt csak szó, közölte Zagyvai Péter.

A csillebérci kutatók egyébként először azt ellenőrizték, hogy nem hazai forrásból származott-e véletlenül a ruténium. Ezt ki lehetett zárni, azt azonban csak a mérések alapján nem lehet megmondani, hogy melyik országban van a szennyezés kibocsátója, és a szennyezés pontos mértékét sem nagyon lehet még megbecsülni sem. A legvalószínűbb, hogy egy orvosi izotópokat előállító radiokémiai laborból szabadulhatott ki a kis mennyiségű a sugárzó anyag, feltehetően meghibásodott szűrés, vagy szigetelés miatt. Bármi is történt, egy befejezett incidensről van szó, a szennyezésnek nincs utánpótlása, az MTA EK mérései szerint a mért értékek visszaestek a szokásos szintre.

A Szövetségi Sugárvédelmi Hivatalra közleménye itt olvasható német nyelven.

A Magyarország területén háttérsugárzást mérő berendezések térképét itt tekitheti meg.

Vélemény, hozzászólás?