Category: Tiszaújváros hírei

Lopott csónakon eresztették le a lopott értékeket Tiszaújvárosban-videóval!

Azonosították a rendőrök azokat a garázsfeltörőket, akik a közelmúltban Tiszaújvárosban több bűncselekményt is elkövettek.

Lopás bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított büntetőeljárást aTiszaújvárosi Rendőrkapitányság ismeretlen tettesek ellen. A nyomozás adatai szerint 2015. március 4-én Tiszaújvárosban háromgarázst is feltörtek, ahonnan különböző használati eszközöket, többek között horgászbotokat, kerékpárt, láncfűrészt, bozótvágó kést, illetve pálinkát tulajdonítottak el.

A nyomozás eredményeként a rendőrök rövid idő alatt azonosították, elfogták, majd a rendőrkapitányságra előállították a bűncselekmények elkövetésével megalapozottan gyanúsítható K. Levente 38 éves tiszapalkonyai lakost. A nyomozók 2015. március 16-án hallgatták ki gyanúsítottként a férfit, aki beismerő vallomást tett. A terhelt többek között elmondta, hogy Tiszaújvárosból egy a folyó partról elkötött csónakkal eresztették le az eltulajdonított értékeket Tiszapalkonyáig, illetve még további két hasonló módon elkövetett betörésről, illetve két kísérletről adott számot.

A rendőrök a gyanúsítottnál tartott házkutatás során megtalálták és lefoglalták a betörésekből származó értékek jelentős részét.

A beszerzett adatok alapján a gyanúsított a bűncselekményeket egy 27 éves cserépfalui társával követte el, aki időközben egy közúti közlekedési balesetben életét vesztette.

– Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság –

IX.Téli kajak-kenu mérce Tiszaújvárosban

IX.Téli kajak-kenu mérce Tiszaújvárosban

A hétvégén Tiszaújvárosban tartotta meg a Magyar Kajak-Kenu Szövetség a paraszakág téli erőfelmérőjét, amelyen új arcokat fedezett fel a sportág. 9. alkalommal tartotta Téli kajak-kenu mérce elnevezésű versenyét a Tiszaújvárosi Vízi SE, mely tavaly óta az országos regionális Héraklész Fizikai Felmérő bajnokság része is.

Közel mintegy 400 résztvevő mérte össze tudását futás, húzódzkodás, lábemelés, valamint fekvenyomás helyszíneken, forgószínpad szerűen. A 9-18 év közötti utánpótlás korú sportolók Észak-Magyarország és az Észak-Alföldi régió egyesületeiből érkeztek. Miskolc, Tokaj, Tiszaújváros, Tiszafüred, Szolnok, Nagykálló, Hajdúnánás, Polgár, és még Budapestről is. A verseny az országos parakenu erőfelmérő helyszíne is volt egyben.A megnyitón részt vett Hok Csaba, Tiszaújváros önkormányzati képviselője, a kulturális és sportbizottság elnöke, a Tiszaújvárosi Általános Iskola igazgatója is, aki méltatta Tiszaújváros kajak-kenu sportját.A versenyen több korosztályos válogatott is indult, többek között Mozgi Milán, a tokajiak kiválósága is, aki a tavalyi ifjúsági olimpián második helyezést ért el. A nagyszámú résztvevő vastapsa mellett Hok Csaba és Jancsár László köszöntötte őt, valamint edzőjét, Simon Lászlót is. Az eseményen jelen volt Csabai Edvin, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakmai igazgatója, Weisz Róbert szakági vezetőedző, valamint Molnár Péter, a TVSE kiváló sprintere.

A tél nem múlt el nyomtalanul a paraszakág versenyzőinél sem. Akadt ugyanis olyan – példának okáért a moszkvai világbajnokság aranyérmese, Rozbora András -, aki betegség miatt nem tudott részt venni a felmérőn, a többség azonban jelen volt, versenyzőink jó eredményekkel igazolták, hogy hatékony volt az elmúlt pár hónap.

A húzódzkodásból, fekvenyomásból és mellhezhúzásból álló feladatsorban az A-kategóriások versenyét Suba Róbert nyerte meg, nem mellesleg az összesítésben is ő érte el a legjobb teljesítményt. LTA-ban egy új arc, Horváth Gyula diadalmaskodott, míg TA-ban a világbajnoki bronzérmes Bencze János előtt Suha Miklós nyert. A nőknél Váczi Anita fejlődött rengeteget, ami önbizalomnövelő lehet számára a 2015-ös idényben.

„A legjobbak közül Rozbora András, és a nemrégiben Debrecenben megoperált Juhász Tamás nem volt jelen az eseményen, de akadtak új jelentkezők, köztük egy 2001-es születésű fiatalember is, ami azt mutatja egyre többen ragadnak lapátot. Az eseményen egyébként nagyon jó volt a hangulat, az eredményekkel is elégedettek lehetünk, úgy érzem, egy újabb sikeres esztendő elé néz majd a szakág” – értékelte a látottakat Weisz Róbert, a parakenu szakág vezetője.

http://www.vargakenu.hu

http://www.vargakenu.hu

http://www.vargakenu.hu

„Nagyon jó hangulatú verseny volt ez, a gyerekek küzdeni akarása mellett kiemelném a profi lebonyolítást, hiszen tökéletes helyszíneket biztosítottak ehhez a felmérő versenyhez” – mondta Csabai Edvin.

Lépfene fertőzés van Tiszafüreden

Lépfene fertőzés van Tiszafüreden

 

Lépfene fertőzés van Tiszafüreden  –  Az atv.hu értesülési szerint Tiszafüreden több ember megbetegedett lépfene gyanújával. A feltételezések szerint a fertőzés bekerült a közétkeztetésbe. Pintér Erika, Tiszafüred polgármestere az atv.hu-t arról tájékoztatta, hogy az elmúlt napokban az önkormányzathoz olyan információk futottak be, miszerint a város külterületén állatok és emberek fertőződtek meg lépfenétől.title]

A városvezető elmondta, hivatalos szervek is megerősítették a fertőzést. Pintér személyesen a katasztrófavédelmi hatóságoktól azt a tájékoztatást is kapta, hogy alapos a gyanú: húsételeken keresztül a környék közétkeztetésébe is bekerülhetett a fertőzés. Emiatt soron kívüli testületi ülésen döntöttek arról csütörtökön, hogy felbontják a szerződést a feltételezések szerint fertőzött húst értékesítő vállalkozóval. A polgármester elmondása szerint egy farmon ütötte fel a fejét a megbetegedés. Mivel az ott levágott hús még a gyermekétkeztetésbe is bekerülhetett, ezért tartották fontosnak, hogy azonnal szerződést bontsanak a vállalkozóval. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal sajtóreferensétől – aki a fertőzés tényét megerősítette – azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a közeljövőben ad a hivatal tájékoztatást az ügyről. A városba látogatott a városvezetők és a lakosság megnyugtatására a megyei főállatorvos is. Pintér úgy tudja: 5 személy van kórházban a bőr-anthraxnak is hívott megbetegedéssel, A fertőzés gócpontja Tiszafüred külterületén található Kócsújfalu, ahol tegnap este rendkívüli fórumon tájékoztatták a lakosságot. A vélhetően fertőzött hús miatt azonban az egész környék, így Tiszaújváros is veszélyeztet. Gőgös Zoltán szocialista politikus, volt agrárállamtitkár (az élelmiszer biztonság is ehhez a tárcához tartozik) arról tájékoztatta lapunkat, hogy tudomása szerint az ügynek lehet politikai szála is. A politikus információi szerint lehetséges, hogy román eredetű állatok feketevágása során került az élelmiszerláncba a méreganyag. Gőgös a mai nap folyamán rendkívüli sajtótájékoztatón hozza nyilvánosságra információit. A bőr-anthrax az egyik leggyakoribb lépfene megbetegedési forma. A bakteriális fertőzést követően a bőrön rovarcsípéshez hasonló, viszkető, apró piros csomó jelentkezik, amiből 1-2 nap elteltével hólyagocska fejlődik. A betegség során egyre több ilyen hólyag jelenik meg, melyek 1-3 cm-es átmérőjű lépfene-karbunkulussá (pokolvar) olvadnak össze. Ezek közepe később feketésen elszíneződik. Kezeletlen esetben nagy a veszélye a véráramfertőzés kialakulásának, ezért a kezeletlen bőr-anthrax esetek 20 százalékban vezetnek halálhoz, de antibiotikum kezelés mellett a betegség jól gyógyul. A kórokozó emberről emberre nem terjed.

A lépfene:

A lépfene vagy anthrax baktérium által okozott fertőző betegség, mely természetes körülmények között minden melegvérű állatot, elsősorban a kérődzőket veszélyezteti, de a beteg állatokkal vagy fertőzött állati termékekkel való közvetlen érintkezés révén az emberben is kialakulhat. Az ember fertőzése a bőrön, a légutakon vagy a gyomor-bélrendszeren keresztül történhet, ennek megfelelően beszélhetünk bőr-, bél- vagy tüdő-anthraxról. A pontos diagnózist a klinikai kép valamint a kórtörténet ismeretében, a kórokozó kimutatásával lehet felállítani.

A lépfene vagy anthrax betegség általában az állatokat betegíti meg, azaz egyfajta zoonózis (állatról emberre is terjedő betegség). A betegség neve abból a megfigyelésből származik, hogy a véráramfertőzés következtében a beteg állatok lépe megnagyobbodik, és feketés-barnásan elszíneződik. A betegség előfordulása elsősorban a meleg éghajlatú országokra jellemző, és főként a kérődzőket (szarvasmarha, juh, kecske és ló) érinti. A humán megbetegedéseket általában olyan embereknél regisztrálják, akik munkájuk kapcsán fertőzött állatokkal vagy állati termékekkel, állatbőrökkel, hússal, tejtermékekkel kerültek kapcsolatba. A spórák ugyanis megtapadhatnak például az állatok szőrszálain vagy bőrén, az állati termékek feldolgozása során szennyezhetik a termékeket, és a lenyúzott bőrön/szőrön is hosszú éveken át megőrzik fertőzőképességüket. Szerencsére emberen ritkán fordul elő a betegség. Magyarországon az 1990-es években már évente átlagosan csak egy-két elszigetelt esetre van példa.

A kórokozóBacillus anthracis Gram-pozitív, pálcika alakú, aerob körülmények között (oxigén jelenlétében) spóraképző bacillus. A spóra formában a baktérium igen szélsőséges körülmények között (kiszáradás, hideg-meleg stb.) is képes túlélni, és számára kedvező feltételek esetén újra aktívvá válik. A kórokozó az immunrendszer számára gátat jelentő tokot képez, és méreganyagokat termel. A vérárammal a test minden részébe eljutva vérzéses gyulladást okoznak, elsősorban a behatolási kapu, a tüdő, bél vagy a bőr szöveteiben.

Lappangási idő és tünetek A lappangási idő és a tünetek fajtája nagyban függ a fertőződés helyétől.Az embernél a bőr-anthrax a leggyakoribb, amikor is a lépfene spórái apró sérülésen keresztül jutnak a szervezetbe. A fertőzés és az első tünetek megjelenése között 1 7 nap telhet el. A behatolás helyén a bőrön rovarcsípéshez hasonló, viszkető, apró piros csomó jelentkezik. Ebből 1-2 nap elteltével hólyagocska fejlődik. A betegség során egyre több ilyen hólyagocska jelenik meg, melyek jellegzetes, fájdalmatlan, 1-3 cm-es átmérőjű lépfene-karbunkulussá (pokolvar) olvadnak össze. Ezek közepe később feketésen elszíneződik. A fertőzött területhez közeli nyirokcsomók megduzzadnak. Kezeletlen esetben nagy a veszélye a véráramfertőzés kialakulásának, ezért a kezeletlen bőr-anthrax esetek 20 %-ban vezetnek halálhoz, de antibiotikum kezelés mellett a betegség jól gyógyul.

Az embernél normál körülmények között sokkal ritkább a tüdő-anthrax, amikor a fertőzés a spórák belélegzésével történik. A lappangási idő 1 60 nap között változhat. A betegség kezdeti tünetei lázas megfázáshoz hasonlók, a magas láz és hidegrázás mellett a beteg légszomjra panaszkodik, majd gyors lefolyású, véres köpet ürítésével párosuló mellkasi gyulladás alakul ki. Ez a kórforma kezelés nélkül 1-2 nap alatt halált okoz.

A fertőződés a beteg állat nyers húsának vagy forralatlan tejének fogyasztása útján is bekövetkezhet, a kórokozó szájon át történő bejutását követő 17 nap múlva jelentkezhetnek az első tünetek. A fertőzés kezdeti jelei: étvágytalanság, láz, hasfájás, majd véres hányás, ill. a bélgyulladás miatt véres széklet ürítése. Kezelés nélkül a betegek 20-60 %-a meghal.

Lépfenére kell gyanakodni, ha az említett tünetek mellett tudomásunk van arról, hogy a beteg fertőzött állatokkal érintkezhetett. A pontos kórok gyors megállapításához a beteg ember bőrelváltozásából, vérmintájából, köpetéből mintát vesznek, és mikroszkóp alatt, valamint tenyésztéssel azonosítják be a kórokozót.

A kórokozó emberről – emberre nem terjed.

Kezelés, megelőzés, oltásokA kezelés során, amelyet a lehető leghamarabb el kell kezdeni, antibiotikumot adnak a betegeknek, akiket csak a betegség súlyos szövődményeinek veszélye miatt kezelnek kórházban, egyébként a környezetükre nem veszélyesek. A beteg ellátása során a fertőző betegségeknél szokásos higiénés szabályokat be kell betartani. A betegség megjelenését vagy akár gyanúját az orvosnak az illetékes hatóságok felé azonnal jelentenie kell.

Azelsődleges megelőzést szolgálják azok a hazánkban évtizedek óta működő állategészségügyi intézkedések, melyek révén az állatállomány mentességét igyekeznek fenntartani. A legelőre hajtandó állatok vakcinázása manapság is gyakorlat. Természetesen kerülendő bármilyen elhullott vagy beteg állattal való érintkezés.

Az emberek számára kifejlesztett, törzskönyvezett oltóanyag a mellékhatások és kockázatok, valamint a ritka előfordulás miatt sem Magyarországon, sem más európai országban nincs forgalomban. Az USA-ban a legveszélyeztetettebb katonai alakulatokat évek óta engedélyezett vakcinával oltják.

VIII. Téli kajak-kenu mérce – Héraklész regionális erőfelmérő és II. országos parakenu erőfelmérő verseny

VIII. Téli kajak-kenu mérce – Héraklész regionális erőfelmérő és II. országos parakenu erőfelmérő verseny

– Frissítve: 2014.02.15. 22:49:24

tiszalogo

  • VIII. Téli kajak-kenu mérce – Héraklész regionális erőfelmérő és II. országos parakenu erőfelmérő verseny

Tiszaújváros adott otthont február 15-én a VIII. Téli kajak-kenu mérce, Héraklész regionális erőfelmérő és II. országos parakenu erőfelmérő versenynek.

Több, mint 300 kajak-kenus versenyző indult Tiszaújvárosban a Héraklész fizikai felmérőn, mely egyben a 8. Téli kajak-kenu mérce is volt! A 9-18 év közötti utánpótláskorú sportolók futás, húzódzkodás, lábemelés, valamint fekvenyomás helyszíneken mérték össze tudásukat a téli felkészülés vége felé közeledve! A 12 egyesület részvételével zajló versenyen, az összesített pontok után, 30 versenyszámban hirdettek győztest! Ezzel egy időben a Tiszaújvárosi Vízi SE 2. alkalommal rendezte meg a para kajak-kenusok részére is az erőfelmérőt, mely szintén látványos és nagy csatákat hozott. A rendezvényt Bráz György, Tiszaújváros polgármestere nyitotta meg, valamint részt vett az eseményen Weisz Róbert az MKKSZ szövetségi vezető edzője, és Molnár Péter, a TVSE világbajnoki 3. helyezett válogatottja!