Category: Alkohol

10 millió évre vezethető vissza az alkoholfogyasztás képessége

10 millió évre vezethető vissza az alkoholfogyasztás képessége

Forrás: Livescience | 2014. 12. 03. 09:50:00
 Egy új kutatás szerint az ember ősei már mintegy 10 millió évvel ezelőtt elkezdhették kifejleszteni az alkohol elfogyasztásának képességét.
Mindez elősegíthette, hogy az emberősök a legtöbbet profitáljanak az erdei talajra hulló rothadó, erjedt gyümölcsökből. Ennélfogva, ha kiderítik, mikor fejlődött ki e képességük, azt is feltárhatják, az emberősök mikor kezdtek el leköltözni a talajszintre.

Matthew Carrigan, a kutatás vezetője elmondta, a modern ember életének számos aspektusa, a hátfájdalomtól kezdve a túl sok só, cukor és zsír fogyasztásáig, visszavezethető az evolúcióra. „Többet szerettünk volna tudni a modern emberi szervezetről az etanol tekintetében” – vázolta a kutatás célját. Ez az alkoholfajta található meg a rothadó gyümölcsökben, illetve használják a likőrökben és üzemanyagokban.

Az alkohol lebontásának képességét vizsgálva olyan génekre fókuszáltak, amelyek az ADH4-család néven ismert emésztőenzimek csoportját kódolják. Ezek az enzimek az emlősök gyomrában, torkában és nyelvén találhatóak meg, az első alkohollebontó enzimek, amelyek a szervezetbe kerülő etanollal találkoznak.

Pálinkát kóstoló férfi árnyéka a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend Pálinkaházának falán Tarpán. (MTI-fotó: Balázs Attila) Pálinkát kóstoló férfi árnyéka a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend Pálinkaházának falán Tarpán. (MTI-fotó: Balázs Attila )

28 emlősfaj, többek között 17 főemlős esetén vették szemügyre az ADH4-géneket. A szekvenciákat génbankokból vagy jó állapotban fennmaradt szövetmintákból szerezték be. A 28 faj családfáját is alaposan tanulmányozták, hogy felderítsék, milyen szoros rokoni viszonyban állnak egymással, és őseik mikor váltak el egymástól.

Összességében közel 70 millió évnyi főemlős-evolúciót vizsgáltak meg. Ezt követően a megszerzett tudással felvértezve azt is szemügyre vették, az ADH4-gének hogyan fejlődtek az idők folyamán, és milyenek lehettek az ősök eme génjei. Eztán a 28 fajtól származó és a modellezett ősi géneket baktériumokba táplálták, melyek a gének leolvasása után ADH4-enzimeket állítottak elő. Végezetül tesztelték, mennyire hatékonyan bontják ezek az enzimek az etanolt és más alkoholokat. (Baktériumok felhasználása az ősi gének leolvasásához Carrigan elmondása szerint új módszer a rég múltban bekövetkezett és a csontokban nem megőrződött változások nyomon követésére.)

Az eredmények azt sugallták, hogy 10 millió évvel ezelőtt egyetlen genetikai mutáció jelentkezett, amely az emberősöket felruházta az etanol lebontásának erősebb képességével. A kutatók megjegyezték, hogy a mutáció megjelenésének ideje egybeesik a talajszinten folytatott életmódra váltással. Az etanol elfogyasztásának képessége elősegíthette, hogy az ember ősei megegyék az erdei talajra hullott rothadó, erjedő gyümölcsöket, amikor más táplálékforrások szűkösek voltak.

Fáról lehullott nemtudomszilva a Szamos árterén, Panyola határában. (MTI-fotó: Balázs Attila)
Fáról lehullott nemtudom szilva a Szamos árterén, Panyola határában. (MTI-fotó: Balázs Attila)

Carrigan elmondta, gyanúja szerint az etanol csak alternatíva volt. „Ha az ember, a csimpánz és a gorilla ősei választani tudtak rothadt és egészséges gyümölcs között, akkor az utóbbit választották. Csupán az adaptálódásuk a megemésztéséhez nem feltétlenül vonja maga után, hogy az etanol volt az elsődleges választásuk, vagy hogy tökéletesen adaptálódtak a lebontásához. Elképzelhető, hogy kis mennyiségekből valamiféle előnyük lehetett, de a nagyobb mennyiség elfogyasztásából már nem” – magyarázza.

Az alkoholfogyasztás evolúciójának egyik modellje azt sugallja, hogy az etanol csak akkor lett az emberi étkezés része, miután elkezdtek többletélelmiszert tárolni – valószínűleg a gazdálkodás megjelenése után -, majd 9000 éve olyan módszereket kifejleszteni, amelyekkel szándékosan irányíthatták az élelmiszerek erjedését. Ennélfogva az elmélet szerint az alkoholizmus mint betegség azért alakult ki, mert az emberi genomnak nem volt elegendő ideje teljesen adaptálódni az alkoholhoz.

Egy másik modell szerint az emberősök már 80 millió éve elkezdtek alkoholt fogyasztani, amikor a korai főemlősök alkalmanként etanolban gazdag, rothadó, erjedt gyümölcsöket ettek. Ez a modell azt állítja, hogy a vonzódás az alkoholhoz akkor kezdett problémává alakulni, amikor a modern ember szándékosan erjesztette a táplálékot, mivel azzal jóval több etanolt állított elő, mint amennyivel a természetben találkozhatott volna. Az új tanulmány ezt a modellt támasztja alá.

Caarrigan és csapata a későbbiekben szeretné megvizsgálni, hogy a lehullott gyümölcsöknek mekkora az etanoltartalma, és felderíteni, az emberszabású főemlősök – úgymint csimpánzok és gorillák – hajlandóak-e eltérő etanoltartalmú erjedt gyümölcsöket fogyasztani. Ezenkívül más, az alkohol metabolizmusában szerepet játszó enzimeket is megvizsgálnának, hogy felderítsék, egyidejűleg, az ADH4-gyel együtt fejlődnek-e.

A kutatásról a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóirat számolt be.